2 Előírta, hogy ugyanazokat a tarifákat, vámokat és illetékeket kell beszedni és megfizetni minden Puerto Ricóba nem az Egyesült Államok kikötőiből behozott árura, mint amelyeket a törvény szerint az Egyesült Államokba külföldről történő behozatal esetén kell beszedni.
3 Ideiglenes vámot vezetett be a Puerto Rico és az Egyesült Államok között szállított árukra. Ez a tarifa vagy akkor járt le, amikor Puerto Rico törvényhozása “a kormány szükségleteinek kielégítésére” elegendő helyi adót vezetett be, vagy 1902. március első napján.
4 Úgy rendelkezett, hogy a 2. szakasz alapján beszedett vámot egy alapba helyezik és Puerto Rico népének javára letétbe helyezik, amíg a törvényhozás teljes mértékben létre nem jön. Az új kormány megalakulása után az alapokat a helyi kincstárba utalják át.
6 Puerto Rico fővárosaként San Juan városát határozta meg, és megállapította, hogy a kormány székhelye ott marad.
7 Megállapította, hogy Puerto Rico spanyol állampolgárságú lakosai, akik úgy döntenek, hogy 1899. április 11. napjáig Puerto Ricóban maradnak, és gyermekeik Puerto Rico állampolgárainak tekintendők, és jogosultak az Egyesült Államok védelmére. Rendelkeztek azokról a lakosokról is, akik spanyol állampolgárok akartak maradni.
11 Rendelkezett arról, hogy a szigeten a spanyol valutát amerikai dollárral kell helyettesíteni. Megállapította továbbá, hogy minden, korábban Puerto Ricó-i valutában fizetendő adósságot ezentúl amerikai dollárban kell megfizetni.
13 Rendelkezett egy olyan mechanizmusról, amely az Egyesült Államok kormánya által birtokolt, Spanyolország által átengedett összes vagyont átruházza Puerto Rico újonnan létrehozott kormányára, annak megalakulásakor.
14 Megállapította, hogy az Egyesült Államok törvényeit kell alkalmazni, amennyiben azok Puerto Rico polgáraira vonatkoznak, kivéve a belső adótörvényeket.
15 Lehetővé tette az újonnan alakult kormány számára, hogy módosítson vagy hatályon kívül helyezzen minden olyan törvényt, amelyet az átmenet során hajtottak végre.
16 Az Egyesült Államokéhoz hasonló igazságszolgáltatási rendszert hozott létre, és előírta, hogy minden kormánytisztviselő esküt tesz mind az Egyesült Államok alkotmányának, mind Puerto Rico törvényeinek támogatására.
17 Létrehozta a kormányzó címet viselő kormányfőt, akit az Egyesült Államok elnöke nevez ki az Egyesült Államok szenátusának tanácsára és beleegyezésével négyéves időtartamra.
18 Puerto Rico kormányzója mellé végrehajtó tanácsot hozott létre, amelyet az Egyesült Államok elnöke nevez ki az Egyesült Államok szenátusának tanácsára és beleegyezésével négyéves időtartamra.
27 Kétkamarás törvényhozó testületet hozott létre, amelynek egyik házát a 18. pontban meghatározott végrehajtó tanács alkotja, a másik ház pedig 35 választott tagból áll, akik kétéves időtartamra szolgálnak. A területet hét körzetre osztották.
28,29 Rendelkezett a törvényhozó testület tagjainak általános választásáról.
30 Megállapította a törvényhozó testületben betöltendő tisztségek követelményeit.
31 Meghatározta a törvényjavaslatok törvényerőre emelkedésének mechanizmusát. Egy törvényjavaslatot bármelyik házban előterjeszthetnek, de ahhoz, hogy törvény legyen, mindkét házban többségi szavazással kell elfogadni. A mindkét ház által elfogadott törvényjavaslatot a kormányzó elé terjesztik aláírásra. A kormányzó aláírásával a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik. Ha a kormányzó nem írja alá a törvényjavaslatot, vagy megvétózza azt, a törvényhozás 2/3-os többséggel felülbírálhatja a vétót. Előírja, hogy a törvényhozó testület által elfogadott összes törvényjavaslatot jelenteni kell az Egyesült Államok Kongresszusának, és lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa megsemmisítse azokat.
33 Rendelkezett az akkor meglévő bírósági rendszer átmenetéről a hivatalos bírósági rendszerbe. Rendelkezett a főbíró kinevezéséről az Egyesült Államok elnöke által, az Egyesült Államok szenátusának tanácsára és beleegyezésével.
34 Létrehozta az Egyesült Államok Puerto Ricó-i kerületét, és létrehozott egy körzeti bírót, akit az Egyesült Államok elnöke nevez ki az Egyesült Államok szenátusának tanácsára és beleegyezésével négyéves időtartamra.
38 Megakadályozta a kiviteli vámok kivetését és beszedését. Feltéve, hogy a törvényhozó testület a kormány általános céljaira, a közhitel védelmére és az Egyesült Államok kormányának az 1899. augusztus 8-i hurrikán okozta ipari helyzet enyhítésére a hadügyminisztérium vészhelyzeti alapjából elköltött pénzeszközök megtérítésére adókat vezethet be. Megakadályozta, hogy Puerto Rico kormánya és valamennyi önkormányzata a vagyon összesített adóértékének hét százalékát meghaladó adósságot vállaljon.
39 Létrehozta az Egyesült Államok rezidens biztosának pozícióját kétéves megbízatással.
40 Háromtagú bizottságot hozott létre, amely három Puerto Ricó-i polgárból áll, és amelyet az Egyesült Államok elnöke nevez ki az Egyesült Államok szenátusának tanácsára és beleegyezésével. A bizottság feladata volt, hogy összeállítsa és felülvizsgálja Puerto Rico törvényeit, valamint az eljárási kódexeket és az önkormányzati rendszereket, hogy “egyszerű, harmonikus és gazdaságos kormányzatot” biztosítson, igazságszolgáltatást hozzon létre és biztosítsa annak gyors és hatékony végrehajtását, általános oktatási és közoktatási rendszert indítson el, ehhez épületeket és pénzeszközöket biztosítson, kiegyenlítse és egyszerűsítse az adózást és a bevételszerzés minden módját, és minden egyéb rendelkezést hozzon, amely szükséges lehet a köztársasági államforma előnyeinek biztosítására és kiterjesztésére Puerto Rico minden lakosára. A bizottság végleges jelentését a törvény elfogadását követő egy éven belül be kellett nyújtani az Egyesült Államok Kongresszusának.