Mi az a Follow-on Public Offer (FPO)?
A Follow-on public offering (FPO) a tőzsdén jegyzett vállalat részvények kibocsátása a befektetőknek. A követő részvénykibocsátás olyan további részvénykibocsátás, amelyet egy vállalat az első nyilvános kibocsátás (IPO) után hajt végre. A követő nyilvános kibocsátás másodlagos kibocsátásként is ismert.
Főbb tudnivalók
- A követő nyilvános kibocsátás (FPO), más néven másodlagos kibocsátás, az első nyilvános kibocsátás (IPO) után történő további részvénykibocsátás.
- A vállalatok általában saját tőke bevonása vagy adósságcsökkentés céljából hirdetnek FPO-t.
- A FPO-k két fő típusa a hígító – azaz új részvényeket adnak hozzá – és a nem hígító – azaz meglévő zártkörű részvényeket adnak el nyilvánosan.
- A piaci kibocsátás (at-the-market offering, ATM) az FPO egy olyan típusa, amellyel a vállalat egy adott napon – általában az aktuális piaci árfolyamtól függően – másodlagos nyilvános részvényeket ajánlhat fel tőkebevonás céljából.
Hogyan működik a Follow-on Public Offer (FPO)
A nyilvános vállalatok is élhetnek az FPO előnyeivel egy ajánlati dokumentumon keresztül. Az FPO-k nem tévesztendők össze az IPO-kkal, azaz a részvények első nyilvános részvénykibocsátásával. Az FPO-k olyan kiegészítő kibocsátások, amelyeket a vállalat tőzsdei bevezetése után hajtanak végre.
A követő nyilvános ajánlatok típusai
A követő nyilvános ajánlatoknak két fő típusa van. Az első a befektetők számára hígító hatású, mivel a vállalat igazgatótanácsa beleegyezik a részvényállomány szintjének vagy a rendelkezésre álló részvények számának növelésébe. Az ilyen típusú követő nyilvános kibocsátás célja, hogy pénzt gyűjtsön az adósság csökkentésére vagy a vállalkozás bővítésére, ami a forgalomban lévő részvények számának növekedését eredményezi.
A másik típusú követő nyilvános kibocsátás nem hígító hatású. Ez a megközelítés akkor hasznos, ha az igazgatók vagy a jelentős részvényesek eladják a magántulajdonban lévő részvényeket.
Hígított követő részvénykibocsátás
Hígított követő részvénykibocsátásra akkor kerül sor, amikor a vállalat további részvényeket bocsát ki a finanszírozás megszerzése érdekében, és ezeket a részvényeket a nyilvános piacon kínálja fel. A részvények számának növekedésével az egy részvényre jutó eredmény (EPS) csökken. Az FPO során bevont forrásokat leggyakrabban az adósság csökkentésére vagy a vállalat tőkeszerkezetének megváltoztatására fordítják. A készpénz beáramlása jót tesz a vállalat hosszú távú kilátásainak, és így a részvényeinek is.
Nem hígított követő kibocsátás
A nem hígított követő kibocsátás akkor történik, amikor a meglévő, magántulajdonban lévő részvények tulajdonosai korábban kibocsátott részvényeket hoznak a nyilvános piacra értékesítésre. A nem hígított értékesítésből származó készpénzbevétel közvetlenül a részvényeket nyílt piacra bocsátó részvényesekhez kerül.
Ezek a részvényesek sok esetben a vállalat alapítói, az igazgatótanács tagjai vagy a tőzsdei bevezetés előtti befektetők. Mivel nem bocsátanak ki új részvényeket, a vállalat EPS-e változatlan marad. A nem hígított követő részvénykibocsátást másodlagos piaci kibocsátásként is emlegetik.
At-the-Market Offering (ATM)
Egy at-the-Market (ATM) kibocsátás lehetővé teszi a kibocsátó vállalat számára, hogy szükség szerint tőkét vonjon be. Ha a vállalat nem elégedett a részvények adott napon elérhető árfolyamával, akkor tartózkodhat a részvények felajánlásától. Az ATM-felajánlásokat néha ellenőrzött részvénykibocsátásnak is nevezik, mivel a részvényeket a másodlagos kereskedési piacon az aktuálisan érvényes árfolyamon tudják értékesíteni.
Példa a nyomon követő felajánlásra
A nyomon követő felajánlások gyakoriak a befektetések világában. Egyszerű módot biztosítanak a vállalatok számára a közös célokra felhasználható tőkebevonásra. A másodlagos ajánlattételt bejelentő vállalatok részvényeinek árfolyama ennek következtében csökkenhet. A részvényesek gyakran negatívan reagálnak a másodlagos ajánlattételekre, mivel azok felhígítják a meglévő részvényeket, és sokukat a piaci ár alatt vezetik be.
2015-ben sok vállalat tartott követő ajánlattételt, miután kevesebb mint egy évvel korábban lépett tőzsdére. A Shake Shack volt az egyik olyan vállalat, amelynek részvényei a másodlagos kibocsátás hírére zuhanni kezdtek. A részvények 16%-ot estek a jelentős másodlagos kibocsátás hírére, amely a meglévő részvényár alatt érkezett.
2017-ben a követő kibocsátások 142,3 milliárd dollárnyi tőkebevonást eredményeztek a vállalatok számára. Összesen 737 FPO volt 2017-ben. Ez 21%-os ugrást jelentett az FPO-k számában 2016-hoz képest. Az FPO-k értéke azonban 2017-ben 3%-kal csökkent az előző évhez képest.