Viszonylag kis népessége ellenére Finnország 1917-es függetlenné válása óta számos területen irányadónak számít.
A stabilitás, a szabadság, a közbiztonság és a társadalmi haladás terén folyamatosan jó eredményeket ér el a nemzetközi értékelésekben
A parlamentje elsőként fogadta el a nemek közötti teljes egyenlőséget, 1906-ban nemcsak a szavazati jogot, hanem a nők és férfiak számára is megadta a választójogot.
Finnország 1917-ben kikiáltotta függetlenségét Oroszországtól, de miután a második világháborúban vereséget szenvedett a Szovjetuniótól, a hidegháború végéig el kellett tűrnie Moszkva erős befolyását.
Bővebb országprofilok – Profilok a BBC Monitoring által
VEZETŐK
Az elnök:
Sauli Niinisto nyerte az elnökválasztást 2012-ben, és ezzel az ország első konzervatív államfője lett öt évtized óta.
Az Európa-párti politikus győzelme arra utalt, hogy a választók az országot az euróövezetben akarják tartani, az európai uniós mentőcsomagokkal kapcsolatos kételyek ellenére.
Niinisto úrnak tulajdonítják, hogy 1996 és 2001 közötti pénzügyminiszteri megbízatása alatt a Szovjetunió összeomlását követően a finn gazdaságot a növekedés irányába vezette.
Finnország elnöke nagyrészt ceremoniális szerepet tölt be, kevesebb hatáskörrel, mint a korábbi évtizedekben, de fontos alakítója lehet a közvéleménynek.
Niinisto úr kényelmesen nyert második mandátumot a 2018. januári választáson.
Miniszterelnök: Sanna Marin
A szociáldemokrata Sanna Marin 2019 decemberében vette át a balközép koalíció miniszterelnöki tisztségét, miután elődje, Antti Rinne lemondott a postai sztrájk kezelése miatt. 2019 júniusában került hatalomra a Szociáldemokrata Párt vezetője, miután az áprilisi választásokon legyőzte a jobbközép kormányt.
Az ő koalíciója, amely 2003 óta az első, amelyet a szociáldemokraták vezetnek, az adók és a kiadások növelését ígérte az ország bőkezű jóléti államának megőrzése érdekében.
Marin asszony, a távozó közlekedési és kommunikációs miniszter 34 éves, így ő Finnország legfiatalabb miniszterelnöke.
MÉDIA
A televízió a legnépszerűbb médium. Az Yle közszolgálati műsorszolgáltató a kereskedelmi hálózatok mellett működik.
A sajtószabadság helyzetét a nemzetközi sajtószabadság-szervezetek magasra értékelik.
A finnek mintegy 94%-a internetezik.
- Teljes médiaprofil
TIMELINE
A finn történelem néhány kulcsfontosságú eseménye:
1809 – Finnországot az 1300-as évek óta az országot uraló Svédország átengedi Oroszországnak. A finnek jelentős mértékű autonómiát tartanak meg.
1899-től – Finnország oroszosításának kísérlete, beleértve a finn férfiak besorozását az orosz hadseregbe és az orosz nyelv hivatalos nyelvként való bevezetését. Polgári engedetlenségi kampány kezdődik.
1906 – A parlamenti törvény Európában először általános választójogot vezet be, beleértve a nők választójogát is.
1917 – Az orosz forradalom lehetővé teszi Finnország számára, hogy kikiáltsa függetlenségét.
1918 – Polgárháború. A baloldali vörösgárdisták lázadását Carl Gustaf Emil Mannerheim tábornok leveri.
1939 – Téli háború: A megszálló szovjet csapatokkal szembeni heves ellenállás ellenére a finnek kénytelenek területük 10%-át átengedni.
1941-44 – A folytatásos háború: Finnország és a Szovjetunió közötti konfliktus a második világháború alatt, amely fegyverszünettel és jóvátételi kötelezettséggel végződik.
1948 – Finnország barátsági szerződést köt a Szovjetunióval, és a hidegháború alatt a baráti semlegesség politikáját folytatja Moszkvával szemben.
1992 – A Szovjetunióval 1948-ban kötött barátsági szerződést a Szovjetunió összeomlása után semmisnek nyilvánítják. Finnország egyre inkább nyugat felé fordul.
1995 – Finnország csatlakozik az Európai Unióhoz.
2016 december – Finnország kilábal a közel egy évtizedes gazdasági visszaesésből.
- Teljes idővonal
.