A fűrészlapot úgy kell felszerelni, hogy a fogak a fogantyú felé mutassanak. Ellentétben a fémfűrésszel, amelynek fogai a fogantyútól elfelé mutatnak, a fűrész a húzási irányban vág. A fűrészlap a fogantyú részleges kicsavarásával eltávolítható. A fűrészlap forgását a fűrészlap rögzítésére szolgáló rövid, stabil rúd akadályozza meg. A fogantyú meglazításával a penge is tetszés szerint elforgatható a kerethez képest. Az ujj gondos összehangolása a penge felső és alsó részén lévő stabil rudakkal biztosítja, hogy a vékony penge egyenes legyen, és ne csavarodjon el a hossza mentén. A fogantyú újbóli meghúzása megfeszíti a pengét, és a kívánt szögben rögzíti a kerethez képest. A fogantyúhoz legközelebbi rövid merevítő rudat a fogantyú meghúzása közben biztonságosan az ujj és a hüvelykujj között kell tartani, hogy a penge a kívánt szögben maradjon. A bordásfűrésztől eltérően a fűrészlap tartótüskékkel rendelkezik, amelyek biztonságosan rögzülnek az elforgatható pengetartók szögletes nyílásaiban.
A vágás iránya a penge vékonysága miatt igen könnyen változtatható. A gyengéd ívek úgy érhetők el, hogy a teljes keretet a fogantyú segítségével lassan elforgatjuk, miközben a vágást egyenletesen folytatjuk. Szükség esetén a penge a kerethez képest is elforgatható, hogy élesebb íveket készítsen a vágandó anyagban. A pengetörés sokkal ritkább, mint az ütvefűrésznél.
A metszőfűrész (a megfelelő pengével) alumíniumcsövek és más fémtárgyak átvágására is használható, bár a fémfűrész sokkal hatékonyabb erre a feladatra. A vékony penge hajlamos a vastag anyagokban hullámos vágásokat végezni, hacsak nem sok gyakorlással, sokféle, különböző vastagságú anyagon való jártasságot nem érünk el. A maximális anyagvastagságot korlátozó tényező a löket hossza, mielőtt a keret felül vagy alul az anyagra ütközik. A munka az anyagvastagság növekedésével fokozatosan nehezebbé és fárasztóbbá válik.