Egy olyan gazdasági rendszert, amelyben a termelési tényezők magántulajdonban vannak, kapitalizmusnak nevezünk. Ez a négy tényező a vállalkozás, a tőkejavak, a munkaerő és a természeti erőforrások.
Ezeknek a négy tényezőnek a tulajdonosai vállalatokon keresztül gyakorolják az ellenőrzést. Az egyén a munkaerőigényét birtokolja. Itt csak a rabszolgaság maradt kivétel, míg a másik oldalon valaki más veszi kézbe az ember munkáját.
Mindannyian tudjuk, hogy a rabszolgaság az egész világon illegális, mégis nagymértékben gyakorolják. Ebben a cikkben a kapitalizmus előnyeit és hátrányait fogjuk megvitatni. Először is vetünk egy pillantást a legfontosabb összetevőire, követelményeire, valamint a legkapitalistább országokra.
Tartalomjegyzék
A kapitalizmus kulcsai:
- A kapitalizmusban a tulajdonosok általában ellenőrzik a termelési tényezőket, és ebből származik a jövedelmük.
- Az embereket is ösztönzi, hogy a kemény verseny révén maximalizálják a keresett pénzmennyiséget.
- A versenyt az innováció hajtóerejének nevezik, mivel több lehetőséget teremt az egyének számára, hogy hatékonyabban végezzék el a feladatokat.
A kapitalizmus követelménye:
A kapitalizmus a fejlődéshez szabad piacgazdaságot igényel. Az árukat és szolgáltatásokat a kereslet és kínálat alapvető törvényei szerint osztja el. A kereslet törvénye kimondja, hogy amikor egy adott termék iránti igény növekszik, annak ára is emelkedik. Amikor a versenytársak tudomást szereznek arról, hogy magasabb profitot érhetnek el, ily módon növelik a termelést.
A legjelentősebb kínálat csak olyan szintre csökkenti az árat, ahol csak a legjobb versenytársak maradnak.
A kapitalizmus összetevője:
A kapitalizmus másik lényeges összetevője az összes rendelkezésre álló tőkepiac szabad működése. Miközben a kereslet és a kínálat törvénye határozza meg az áruk, a részvények, a márkák, a valuta és a származékos termékek tisztességes árát. Továbbá a tőkepiac lehetővé teszi minden üzleti vállalkozás számára, hogy forrásokat szerezzen a terjeszkedéshez.”
A demokráciát dicsőítő kapitalista országok:
Monetarista közgazdász, Milton Friedman azt sugallta, hogy demokrácia csak kapitalista országokban létezhet, mint például az USA. Manapság azonban sok országnak vannak szocialista gazdasági elemei és demokratikusan választott kormánya.
Még több, mások kommunista, de virágzó gazdasággal rendelkeznek, de a meglévő kapitalista elemeknek köszönhetik a csokrot. Ilyen például Kína és Vietnam. Néhány más ország szintén kapitalista, de monarchák vagy despoták kormányozzák őket.
Az Egyesült Államok a leginkább kapitalista mind közül. Ennek egyik fő oka, hogy a szövetségi kormánynak nincsenek vállalatai. A másik ok, hogy az USA alkotmánya védi a szabad kapitalista piacot.
Top kapitalista országok:
- Hongkong
- Szingapúr
- Új-Zéland
- Svájc
- Ausztrália
- Írország
- Egyesült Királyság
- Kanada
- Egyesült Arab Emírségek
- Taiwan
So, az Egyesült Államok a 12. helyen áll. Az ok a hatalmas állami kiadások és a rossz egészségügyi feltételek. De olyan erős pontokkal is rendelkezik, mint az üzleti szabadság, a munka szabadsága és a kereskedelem szabadsága.
A kapitalista rendszerek jellemzői:
Szeretné gyorsan megtanulni a kapitalizmus fogalmát? Az alábbiakban felsorolunk néhány jellemzőt:
- A termelési eszközök a kapitalizmusban magántulajdonban vannak.
- A vállalatokat ösztönzőkkel látják el, hogy növeljék profitjukat
- A kereslet és kínálat törvényei irányítják a piacokat.
- A tőkepiacok szabadon, zavartalanul működnek.
- Az egyenlőtlenséggel kapcsolatos törvények magasak.
- A kormányzat részvétele a kapitalista társadalmakban alacsony.
- A jogrendszer megbízható.
A kapitalizmus előnyei:
Milyennek látja a társadalom a kormányzat általános szerepét? Ha az a társadalom irigyli a kormányzati beavatkozás hiányát a különböző gazdasági rendszerekben és a termelésben, amely ehelyett teljesen a jelölt alapú versenyen és a kereslet-kínálati követelményeken alapul, akkor az a társadalom irigyelni fogja a kapitalizmusért.
A kapitalizmusban az áruk vagy szolgáltatások elosztása a társadalmak által meghatározott mechanizmusok alapján történik, a kormányzati ellenőrzés vagy megbízás helyett.
A kapitalizmus elsődleges előnyei és hátrányai:
A kapitalizmus elsődleges előnye az, hogy minden egyénnek van valamilyen irányítása a saját élete szerencséje felett. Számos választási lehetőség közül választhatnak; lehet saját vállalkozásuk, dolgozhatnak konkrét munkaadóként, dolgozhatnak online részmunkaidőben vagy teljes munkaidős szabadúszóként, vagy egyáltalán nem dolgozhatnak. Bármilyen álmuk is van, valamilyen szinten lehetőségük van arra, hogy megvalósítsák azt.
Az embereket társadalmi-gazdasági osztályokba is szegregálhatja, ami korlátozza a számukra elérhető lehetőségeket. Azok az emberek, akik magas osztályba tartoznak vagy gazdagok, hajlamosak megerősíteni a pozíciójukat, mert könnyen hozzáférnek a társadalmi mechanizmusokhoz, amelyek viszont gazdagságot hoznak.
Mert azok a szegények, akiknek kevesebb hozzáférésük van, csak kevesebb lehetőségük van arra, hogy változtassanak a körülményeiken. Ez azt eredményezi, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a szegények pedig alacsonyan maradnak.
Ebben a cikkben további kulcsfontosságú pontokat fogunk kidolgozni, amelyeket figyelembe kell venni, miközben a kapitalizmus általános előnyeit és hátrányait vizsgáljuk.
Ön szerint mik a kapitalizmus előnyei?
Ezek a következők:
- A kapitalizmus innovációt hoz
- Mások szolgáltatásaira épülő társadalmat hoz létre
- Az egyenlőséget is elősegíti
- Szabadságra ösztönöz
- Az önkontrollt
- .szabályozást
- Biztosítja számunkra a szolgáltatások vagy javak szélesebb körét
- Megjeleníti a kisebb világ jelenlétét
- Megadja a lehetőséget, hogy részt vegyünk a kormányzásban
1. Az önrendelkezésre való képességet
. A kapitalizmus innovációt hoz:
A kapitalizmus olyan rendszer, amely olyan innovációt hoz, mint egyetlen más gazdasági rendszer sem, mert a piacon erősen versenyezni kell, ha valaki nyereséges akar maradni. Ez szinte minden szinten előfordul. Az üzlettulajdonosok befektetnek a fejlesztésbe és a kutatásba, hogy jobb termékeket hozzanak létre.
Mellett az alkalmazottak is arra összpontosítanak, hogy javítsák elfogadható gyakorlataikat, hogy minél termelékenyebbek maradjanak. Az alkalmazottak által nyújtott szolgáltatások minősége a problémák megoldása érdekében tovább javul.
Így ösztönzi a kapitalizmus az innovációt a tudomány és a technológia egyre növekvő korszakában.
2. A kapitalizmus ösztönzi az innovációt. A társadalom létrehozása mások szolgáltatásaira alapozva:
A kapitalizmusra kétféleképpen tekinthet valaki. Az első, és manapság a legnépszerűbb az, hogy a kapitalista társadalom a saját hasznáért dolgozik. Másodszor, minden munka, ami a kapitalizmushoz kapcsolódóan egy társaságban rendelkezésre áll, valamilyen módon más igényeket szolgál.
Az emberek, akik árukat és szolgáltatásokat gyártanak, könnyen kereshetnek jó fizetést, miközben létrehoznak valamit, ami megoldja az ugyanabban a társadalomban élő többi ember problémáit. És kétségtelen, hogy a kapitalizmusban az áruk és szolgáltatások célja, hogy segítsenek valakinek jobb életet élni.
Igen, a kapitalizmus olyan társadalmat hoz létre, amely mások szükségletein alapul.
3. Elősegíti az egyenlőséget:
Bár a gazdagok hajlamosak gazdagabbak lenni, a szegények pedig alacsonyan maradnak, mindenkinek, aki egy kapitalizmusra összpontosító társadalomban lakik, megvan a kezdeti esélye arra, hogy sokféleképpen megtalálja a sikert.
Némelyek talán még keményebben dolgoznak, mint mások, hiszen valamilyen szinten biztosan mindenki kap lehetőséget. A jutalom azonban nem mindig kötelező. Van egy arany alapelv, miszerint ha keményen dolgozol az életedben, akkor valahogyan esélyed van arra, hogy elérd a siker definícióját
4. Ösztönzi a szabadságot az emberek között:
A gazdasági piacba beavatkozó kormányok a saját előnyükre teszik ezt, nem pedig a kapitalista társadalom egyedei számára. Míg ezzel szemben a kapitalizmusban elsősorban az egyénre összpontosítunk. Tehát az áruk vagy szolgáltatások árazását és kínálatát a kereslet irányítja.
Az emberek szabadon választhatják ki az igényeiknek leginkább megfelelő árukat és szolgáltatásokat, ahelyett, hogy csak egy bizonyos mennyiségű árut vagy szolgáltatást kapnának. Emellett a kormányzat beavatkozása miatt minden áru az uralkodó szervezet struktúrájának megőrzését szolgálja.
Ezek a kapitalizmus néhány legtöbbet tárgyalt előnye és hátránya. Van még néhány további előnye a kapitalizmus megvitatásához.
5. A kapitalizmus elősegíti az önszabályozást:
Egy általánosan elismert igazság, hogy a kapitalista társadalomban csak a vállalkozások rendelkeznek az önszabályozásnak ezzel a képességével, mert a fogyasztók azt akarják, hogy ez alapvető fontosságú legyen számukra. Ha a potenciális vásárlók nem érdekeltek az adott szervezet által kínált áruk vagy szolgáltatások megvásárlásában, akkor az adott vállalkozás nem fog tovább létezni.
Ez azt is jelenti, hogy a vállalatnak olyan árukat vagy szolgáltatásokat kell létrehoznia, amelyekre a társadalomban élő emberek vágynak. Ez arra szolgál, hogy kielégítse az egyének és a háztartások szükségleteit is.
6. Az áruk vagy szolgáltatások széles választéka:
Az egyazon társadalomban élő emberek különböző fajta problémáktól szenvedhetnek. Az igényeknek ez a széles skálája lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy megtalálják azt a bizonyos rést, ahol létezni tudnak.
Ha a szervezet által kínált áruk és szolgáltatások értéket képviselnek, és a társadalom problémáit is képesek megoldani, akkor a vállalkozás tovább fog működni. Ez a kínált áruk vagy szolgáltatások szélesebb körét eredményezi, mint azok, amelyek általában kormányzati beavatkozással vagy megbízással működnek.
7. A kormányzásban való részvétel lehetősége:
A kapitalista társadalom arra ösztönzi az embereket, hogy a társadalom minden lehetséges aspektusában részt vegyenek, hogy a számukra legjobb eredményt hozzák létre. Ez általában azt jelenti, hogy ez egy olyan rendszer, amely elősegíti az egyének bevonását a kormányzásba.
A szavazástól kezdve a helyi testületek szolgálatáig vagy egy országos hivatalért való indulásig az emberek gyorsan bekapcsolódnak a kormányzásba, hogy megteremthessék az általuk preferált eredményt.
8. A kapitalista rendszer a kormányzatban való részvételre ösztönöz. Elfogadja a kisebb világ jelenlétét:
Vannak olyan emberek, akik óriási képességekkel rendelkeznek ebben a világban, amelyeket nem használnak ki megfelelően. A globális kapitalizmus lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy megcsapolják ezeket az erőforrásokat, hogy innoválni tudjanak.
Ezek az innovációk javuló esélyeket teremtenek ennek a fejlődő világnak a folytatására is, ami kétségtelenül véget vet az éhezés, a vízhiány és más, potenciálisan életveszélyes állapotok felé.
A kapitalizmus általános előnyei:
A kapitalizmus legfőbb előnye, hogy erős ösztönzést és motivációt nyújt a növekedésre, a termelésre, az innovációra, a fejlesztésre és a konstruktív előrelépésre.
A szabad piaci rendszer eszméjében hívők azzal érvelnek, hogy a szabad piac és a verseny jobb üzleteket eredményez, és így jobb termékekhez vagy szolgáltatásokhoz jutnának.
Ezek az üzleti működés motiválói és a fogyasztók számára jelentkező előnyök együttesen több pozitív visszacsatolási hurkot vagy erényes ciklust alkotnak, ahol a fogyasztók több pénzt fektetnek be, és a vállalatok többet innoválnak.
A fentiek mellett a kapitalista társadalom hagyja, hogy a piac döntsön az erőforrások elosztásáról. Ez azt jelenti, hogy a tőkét, a munkaerőt és a természeti erőforrásokat ott osztják el, ahol magas profitot tudnak termelni, és így a gazdaság az önszerveződő technikákon nyugszik.
1. Az önszerveződő technikáknak köszönhetően a gazdaság az önszerveződő technikákon alapul. Politikai szabadság:
A gazdasági szabadság elősegíti a politikai függetlenséget. Ha a kormány átveszi az irányítást a termelési eszközök felett és meghatározza az árakat, az óhatatlanul erősebb és hatalmasabb államhoz vezet. Hatalmas bürokráciát hoz létre, amely rendszerint az élet más területeire is kiterjedhet.
2. A politikai szabadság a szabadságjogok és a szabadságjogok megteremtése. Termékfejlesztés és innováció:
A kapitalizmus környezete olyan dinamikával rendelkezik, amelyben a vállalkozók és a cégek nyereséges termékek kifejlesztésére és létrehozására törekszenek. Ily módon tehát nem stagnálnak, hanem új termékekbe fektetnek be, amelyek híresek lehetnek a fogyasztók körében. Ez termékfejlesztéshez és még jobb áruválasztékhoz vezethet.
3. Hihetetlen, rendkívüli növekedés:
Mivel a cégek és az egyének ösztönzést kapnak arra, hogy innovatívak legyenek és keményen dolgozzanak, ez az innováció és a gazdasági bővülés légkörét alakítja ki. Ez hozzájárul a reál-GDP növekedéséhez, és az egyének életszínvonalának javulásához is vezet.
Ez a megnövekedett jólét magasabb életszínvonalat tesz lehetővé, és egy közgazdász elmélet szerint ebből a megnövekedett jólétből mindenki részesülhet.
4. Hatékonyság:
A kapitalista társadalomban a vállalatokat arra ösztönzik, hogy hatékonyak legyenek, és olyan árukat vagy szolgáltatásokat állítsanak elő, amelyekre manapság nagy a kereslet. Ezek az ösztönzők nyomást gyakorolnak a költségek csökkentésére és arra, hogy elkerüljük magunkat a pazarlásból.
Az állami tulajdonú cégek gyakran hajlamosak arra, hogy kevésbé hatékonyak legyenek.
A kapitalizmus a legjobb eredményeket a legjobb áron hozza számunkra. A fogyasztók ugyanis többet fizetnek azért, amit a leginkább akarnak. Emellett a vállalkozások olyan árukat vagy szolgáltatásokat kínálnak, amelyeket a vásárlók még a legmagasabb áron is szeretnének.
A kínált áruk vagy szolgáltatások árát általában a vállalkozások közötti verseny tartja alacsonyan. Mindent megtesznek azért, hogy a lehető leghatékonyabbá tegyék a termékeket, hogy maximalizálják a nyereségüket.
Elkerülhetetlen a gazdasági növekedés, amely a kapitalista társadalom számára az innováció jutalma. Ez magában foglalja az innovációs folyamatot a különböző fejlesztési módszerekben. A kapitalizmusban az új áruk vagy szolgáltatások tervezését is előhozza.
Ahogy az Apple alapítója, Steve Jobs mondta egy interjúban, hogy nem lehet csak megkérdezni a vevőt, hogy mit akar, hanem meg kell próbálni azt is nyújtani neki, amit keres. Ahogy telik az idő, valóban meg fogják kapni a kívántat. Ezek a kapitalizmus előnyei és hátrányai.
A kapitalizmusnak vannak hátrányai? Hogy túlsúlyozzuk az érvet, a kapitalizmusnak számos hátránya is van az előnyökkel szemben.
Vessünk egy pillantást a kapitalizmus legtöbbet tárgyalt hátrányaira.
A kapitalizmus hátrányai:
Ezek a következők:
- Fogyasztáson alapuló gazdaságot hoz létre
- Nagyobb jelentőséget tulajdonít az üzleti igényeknek, mint az egyén szükségleteinek
- A kormányzat által biztosított esélyegyenlőség egyedülálló lehet
- Azokat az embereket, akik képtelenek bizonyítani, hogy produktívak, elhanyagolják
- A szabályozatlan kapitalizmus konszolidációhoz vezet
- Nincsenek ösztönzők a munkavállalók tisztességes megfizetésére
- A versenyt kihúzzák a piacról
- Nem marad el a környezeti vagy társadalmi szempont
- A kormányzás a kapitalizmusban a legjobbként szolgál
1. A kapitalizmusban a kormányzás a legjobb
. A fogyasztás elvein alapuló gazdaság megteremtése:
A kapitalizmusban a társadalomban nincs különösebb hangsúly a pénzen. Itt csak a megtermelt dolgok fogyasztásához van szükség pénzre. Emellett elég pénzt kell keresned ahhoz, hogy gyorsan befejezhesd azokat a dolgokat, amiket szeretnél.
Ez azt jelenti, hogy manapság egyre több ember dolgozik inkább munkaadóként, mint saját magának. Tehát a munkaadónak van választási lehetősége, de a munka mellőzése megnehezíti a résztvevő számára, hogy aktív részese legyen a kapitalizmusnak.
2. A munkaadónak van választási lehetősége. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalkozás igényeire, mint az egyénre:
Egy erős kapitalista társadalomban a vállalkozások átvehetik a kormányzat helyét. Ha a vállalatok működőképesek akarnak maradni, akkor innovációt kell bevezetniük az általuk kínált árukban vagy szolgáltatásokban, és törekedniük kell a költségek csökkentésére is.
Mert mint tudjuk, a legtöbb vállalkozás legjelentősebb költsége a munkaerő, amire szükségük van az áruk vagy szolgáltatások előállításához. Tehát a kapitalizmusban nagy hangsúlyt fektetnek a munkások szükségleteinek megszüntetésére ahelyett, hogy többet teremtenének számukra. Az éttermek és élelmiszerboltok önkiszolgáló pénztárai szép példái ennek az új evolúciónak.
3. Rövid esélyegyenlőség a kormányzat részéről:
Mindenkinek lehetőséget kell kapnia arra, hogy sikeres legyen az életében, de a kormány bizonyos mértékű beavatkozása nélkül ezek a lehetőségek túl rövidek lehetnek. Azok az emberek, akik több és a legújabb erőforrásokhoz férnek hozzá, könnyebben teremthetnek több lehetőséget és érhetnek el eredményeket az életben.
Hasonlóképpen, az erőforrásokhoz korlátozottan hozzáférő emberek az erőfeszítéseiket és a lehetőségeik felhasználását inkább az önfenntartásra összpontosítják, mint a vagyonépítésre. Ez általában két embercsoportot hoz létre, akiknek van vagy nincs. Az életben mindenki kap lehetőségeket az életben, hogy jól haladjon a jövőben, de az már az adott személyen múlik, hogyan használja ki őket.
4. A vagyon és az anyagi lehetőségek. A produktivitásukat bizonyítani képtelen embereket elhanyagolják:
A kapitalizmus fő hangsúlya túlságosan a nem fogyatékos egyénekre helyeződik. Ha valaki képtelen produktívnak lenni, akár sérülés, akár fogyatékosság miatt, akkor már nem képes hozzájárulni.
végső soron ezek az egyének lemaradnak, és kiselejtezik őket, mert gyakorlatilag már nem vesznek részt a társadalom fennmaradásában. A kapitalizmus elsődleges középpontjában a kereslet és kínálat versenye áll. Tehát, ha nem tudod biztosítani a medencét, és már nem vagy része a keresleti láncnak sem, akkor nyilvánvalóan nincs rád szükség.
5. A keresleti láncban a keresleti láncban nem tudsz részt venni. A szabályozatlan kapitalizmus végül konszolidációhoz vezet:
A vállalkozások végül konszolidálódni fognak a kapitalizmus tiszta formájában, egészen addig, amíg csak egyetlen szolgáltató áll rendelkezésre a piacon. Ezért a végső cél a verseny korlátozása, hogy a legtöbb nyereséget a kínált áruk vagy szolgáltatások hozhassák.
Ezt néha monopóliumnak nevezik. Amikor ilyen jellegű körülmények lépnek fel, az üzlet és a fogyasztó közötti kapcsolatokban minden hatalom a vállalat gyökerénél van. Ráadásul az áruk vagy szolgáltatások bármely árát megváltoztathatják, és a vásárlónak ezt kérdés nélkül meg kell fizetnie.
A kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszer, amely a kapitalizmus előnyeit és hátrányait is magában hordozza. De az eddig megfigyeltek szerint több az előnye, mint a hátránya.
6. A kapitalizmusnak több az előnye, mint a hátránya. Nem állnak rendelkezésre ösztönzők a munkavállalók méltányos megfizetésére:
A kapitalizmus a legtisztább formájában versenyfutás az összes rendelkezésre álló versenytársával. Ha a vállalkozások irigylik, hogy megtartsák a dolgozóikat, arra ösztönzik őket, hogy a lehető legkevesebbet fizessék. Másrészt megengedik nekik, hogy a lehető legmagasabb árat számítsák fel a termelőképességükért.
Mindig lesznek olyan munkavállalók, akik még alacsony bérért is képesek dolgozni, ami viszont azt jelenti, hogy a munkavállalóknak vagy el kell fogadniuk, vagy el kell utasítaniuk, hogy alacsony bérért vagy akár bér nélkül dolgozzanak.
7. A versenyt erőszakkal kiszorítják a piacról:
A kapitalizmus csak arra figyel, hogy az egyetlen legjobbat nyújtsa. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb tőkével rendelkező nagyobb vállalkozások azon dolgoznak, hogy kiszorítsák a kisebb, hazug cégeket a résükből. Ez azt is jelenti, hogy a kiváló képességekkel rendelkező munkavállalók kiszorulnak a munkavállalók, hogy általában lehet e átlagos alapú készségek.
Ez az, amiért a kapitalizmus hajlamos különbséget teremteni a különböző társadalmi-gazdasági csoportok között. Ugyanakkor az emberek és a vállalkozások vagy menedzselik magukat, hogy új kreatív ötleteket és trendi készségeket tanuljanak. Ily módon képesek lesznek új utakat találni a versenyben való helytállásra, vagy a társadalomban kiesnek.
8. Nincs ott a környezeti vagy társadalmi fókuszpont:
A kapitalizmus elsődleges célja elsősorban a fogyasztáson alapul, így szinte minden energiát csak erre a bizonyos célra fordítanak. Nem veszik figyelembe a társadalom környezeti és társadalmi struktúráit, és nem mutatnak felelősséget, így bármilyen kárt is okoznak más területen.
Ha a cselekvések jövedelmezőek, akkor azokat valóban érdemes folytatni. Ez viszont természetes következménye az individualista és vállalati kapzsiság fokozódásának.
9. Az egyéniség és a vállalatok kapzsisága. A kormányzás a legjobbat szolgálja és a legrosszabbat elhanyagolja a kapitalizmusban:
A kormányzat valóban a legjobb vállalkozásokat és a tehetős egyéneket támogatja, mivel ők járulnak hozzá leginkább a társadalom infrastruktúrájához. A szegények is megkapják ugyanazokat a szolgáltatásokat, de hozzájárulásuk a többiekhez képest kisebb.”
A kapitalizmus előnyeinek és hátrányainak általános vitájából kiderül, hogy a kapitalista társadalmakban erősen ösztönzi a fejlődést. Azt is javasolják, hogy az emberek párosítsák magukat hasonlóan gondolkodó emberekkel annak érdekében, hogy képességeikhez mérten a lehető legteljesebb mértékben hozzájárulhassanak. Ez jelentősen előnyös lehet.
A kapitalizmus olyan fogalom, amelyet manapság nagymértékben gyakorolnak. Az embereknek és a vállalkozásoknak keményen kell dolgozniuk az innovációért, a gazdasági stabilitásért, és a jobb kormányzási elveket is figyelembe kell venniük.
Véleményem szerint a kapitalista társadalmak polarizált társadalomhoz vezethetnek, ahol a kevesek igényei túlsúlyban vannak a sokak igényeivel szemben.
Miért?