Ha a nyaki betegség nem csak a porckorongteret érinti, a gerincsebész javasolhatja a csigolyatest és a két végén lévő porckorongterek eltávolítását a nyaki csatorna teljes dekompressziója érdekében.
Ezt az eljárást, a nyaki corpectomiát gyakran végzik többszintű, csontsarkantyú (osteophyták) növekedése által okozott gerincvelő kompresszióval járó nyaki szűkület esetén.
Vö. nyaki osteophyták: Tünetek és diagnózis
Mi történik az elülső nyaki corpectomia műtét során?
Az elülső nyaki corpectomia műtét általános menete a következő:
- A megközelítés hasonló a discectomiához (elülső megközelítés), bár gyakran nagyobb és függőlegesebb bemetszést alkalmaznak a nyakon, hogy szélesebb körű feltárást tegyenek lehetővé.
- A gerincsebész ezután diszektómiát végez az eltávolítandó csigolyatest mindkét végén (pl. C4-C5 és C5-C6 a C5 csigolyatest eltávolításához). Egynél több csigolyatestet is eltávolíthatnak.
Nézze meg a gerincmozgás szegmensét: C5-C6 Video
- A hátsó hosszanti szalagot gyakran eltávolítják, hogy lehetővé tegyék a nyaki csatornához való hozzáférést, és biztosítsák a gerincvelőre és/vagy az ideggyökerekre nehezedő nyomás teljes eltávolítását.
- A defektust ezután megfelelő fúziós technikával kell rekonstruálni.
Anterior nyaki corpectomia kockázatok és szövődmények
Technikailag a corpectomia nehezebben kivitelezhető gerincműtét. A diszektómiához hasonlóan a nyaki gerincvelő-szűkület esetén végzett műtét kockázatai és lehetséges szövődményei a következők:
- ideggyökérkárosodás
- a gerincvelő károsodása
- vérzés
- fertőzés
- graft kimozdulása
- a légcső/nyelőcső károsodása
- folytonos fájdalom.
A corpectomia azonban kiterjedtebb beavatkozás, mint a discectomia, így a kockázatok statisztikailag nagyobbak, különösen a neurológiai problémák, a csontátültetés és a vérzés tekintetében.
A gerincsebészeket leginkább a gerincvelő veszélyeztetése aggasztja, ami teljes vagy részleges quadriplégiához vezethet. Ne feledjük, hogy a corpectomiás műtéteket leggyakrabban jelentős gerincvelőproblémák körülményei között végzik, ami a gerincvelőt nagyobb kockázatnak teszi ki a műtét során, függetlenül attól, hogy milyen ügyességgel és finoman végzik el a beavatkozást.
A kockázat kezelésének elősegítése érdekében a gerincvelő működését gyakran szomatoszenzoros kiváltott potenciálokkal (SSEP) ellenőrzik a műtét során. Az SSEP-k egy kis elektromos impulzust generálnak a karokban/lábakban, mérik a megfelelő választ az agyban, és rögzítik, hogy mennyi idő alatt jut el a jel az agyba. Az idő hosszának bármilyen jelentős lelassulása a gerincvelő károsodására utalhat.
A csigolyatest eltávolítása során fennáll annak a csekély kockázata is, hogy a gerinc oldalán futó csigolyaartéria megsérülhet, ami agyi érkatasztrófához (stroke) és/vagy életveszélyes vérzéshez vezethet. Ez a különleges kockázat jelentősebb lesz bizonyos daganateltávolítások vagy csigolyafertőzések esetén.
Strut graft to Achieve a Spinal Fusion
A corpectomia elvégzése után a sebésznek mechanikusan helyre kell állítania a keletkezett defektust, és gerincfúzióval kell biztosítania a gerinc hosszú távú stabilitását. A strut-graft egy csontdarab (1-2 hüvelyk), amelyet a corpectomia(k) által létrehozott vályúba helyeznek be, és amely megtámasztja az elülső csigolyaoszlopot. A graft lehet allograft vagy autograft, és ezt követően általában elülső műszerezés következik, hogy segítsen összetartani a szerkezetet.
A strut-graftok alternatívájaként titánból vagy más szintetikus anyagokból készült “ketrecek” is alkalmazhatók. Az ilyen ketreceket csontgraft darabkákkal kombinálva használják, amelyek általában a csigolyák eltávolítása során a pácienstől nyert “helyi” autograft csontok. Több szint fúziója esetén a gerinc stabilizálásának elősegítésére kiegészítő poszterfúzió és műszeres rögzítés javasolható.