Egészségügyi és szociális viselkedés: A különböző étrendek egészségre gyakorolt hatásai (pl. “nyugati” étrend)

Kutatások kimutatták, hogy a különböző étrendek különböző hatással vannak az egészségre – egyes étrendeknek negatív egészségügyi hatásai vannak, míg más étrendek pozitív egészségügyi hatásokat mutattak ki.

Negatív egészségügyi hatások

Nyugati étrend

A nyugati étrendet általában úgy jellemzik, hogy magas az összes energia, magas a telített zsírok (vaj, vörös hús), kevés a rost és sok a só. Az étrendnek köztudottan negatív hatásai vannak az egészségre. A magas energiabevitel és az alacsony energia
ráfordítás (lásd a fizikai aktivitásról szóló részt) együttesen a felnőttkori és a gyermekkori elhízás egyre növekvő arányát eredményezte. Az étrend magas telített zsírtartalma szintén hatással van az elhízás arányára. Ezenkívül a telített zsír növeli a mellrák
kockázatát, míg az alacsony élelmi rostbevitel a vastagbélrák kockázatát. A magas sóbevitel és az alacsony káliumbevitel a magas vérnyomás és a stroke kockázati tényezője.

Dél-ázsiai étrend

A dél-ázsiai étrendet általában azok az emberek fogyasztják, akiknek felmenői az indiai szubkontinensről származnak (olyan országokból, mint India, Pakisztán, Srí Lanka és Banglades). A világ számos részén, így az Egyesült Királyságban is megfigyelhető a 2. típusú cukorbetegség és a szív-
érrendszeri
betegségek előfordulásának drámai növekedése a dél-ázsiaiak körében. Mindkét betegség szorosan összefügg az étrenddel és a táplálkozási szokásokkal ebben a népcsoportban. Például magas a teljes étrendi zsír
tartalmuk, mivel a zsír (olaj, vaj, ghee) az indiai konyha szerves részét képezi, és gyakran fogyasztanak sült rágcsálnivalókat (pl. samosas és bhajis). Emellett a nyugatiasodott dél-ázsiaiak körében egyre nagyobb arányú elhízás figyelhető meg a kulturális és
környezeti hatások miatt, mint például a nyugati étrendnek a hagyományos és egészségesebb dél-ázsiai étrendre gyakorolt negatív hatása.

Pozitív egészségügyi hatások

A mediterrán étrend

A mediterrán étrend egészségügyi előnyei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza, amikor a mediterrán térségből magas felnőttkori várható élettartamról és a krónikus betegségek (koszorúér-betegség, bizonyos rákos megbetegedések és cukorbetegség) alacsony arányáról számoltak be.
A mediterrán étrend nyolc kulcsfontosságú összetevőjét azonosították:

  1. magas mono-telítetlen (olívaolaj) és telített zsírsavak aránya

  2. magas gyümölcsfogyasztás

  3. magas gyümölcsfogyasztás

  4. magas zöldségfogyasztás

  5. magas hüvelyesek fogyasztása

  6. magas gabonafogyasztás (beleértve a kenyeret is)

  7. alacsony. hús és húskészítmények fogyasztása

  8. Mérsékelt etanol fogyasztás

  9. Mérsékelt tej és tejtermékek fogyasztása

A vizsgálatok szerint minél több e 8 összetevőből áll az étrend, annál nagyobb az egészségre gyakorolt kedvező hatás.

Japán étrend

A japán étrend arról ismert, hogy sok szójafehérjét tartalmaz, ami a fitoösztrogének forrása. Ezek állítólag védelmet nyújtanak a szívbetegségek, a csontritkulás és egyes rákos megbetegedések ellen, és csökkentik a klimaxos tüneteket (pl. hőhullámok). További
kutatásokra van azonban szükség, mielőtt határozott következtetéseket lehetne levonni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.