Edward Braddock

Edward Braddock (1695 – 1755), más néven “A Bulldog”, a brit hadsereg tábornoka és a templomos rend egykori tagja volt.

Biográfia

Koraélet

Braddock valamikor a brit hadsereg katonája és a templomos rend tagja lett Reginald Birch alatt. 1735-ben mutatták be Haytham Kenwaynek, miután féltestvérét, Jennyt elrabolták, és megígérte, hogy ő vezeti a nyomozást a lány holléte és Jack Digweed holléte után, akit Haytham a támadás mögött gyanított. Titokban azonban Birch és Braddock elküldte a zsoldosokat Jenny elrablására egy csellel, hogy megszerezzék Edward Kenway naplóját, és hogy Haythamet bevezessék a templomosok közé.

1747-ben Braddock már alezredes volt a Coldstream Gárdában, amikor Haytham az egyik zsoldosát, Tom Smith-t követte az ezredhez a Holland Köztársaságban. Braddock dezertálás vádjával felakasztatta Smith-t, mielőtt Haytham kihallgathatta volna, de engedélyt adott templomos társának, hogy nyomozzon a csapatai között. Segítségét kérte a francia hadsereg ellen is, amely megkezdte Bergen op Zoom ostromát.

Egy Braddock és Birch közötti levélben Braddock elárulta, hogy Smith kivégzésének valódi oka az volt, hogy eltussolják a Kenway-kúria elleni támadással kapcsolatos elvarratlan szálakat. Braddock emellett nemtetszését fejezte ki Birch fanatikus megszállottsága miatt az Első Civilizáció ereklyéi iránt, mivel úgy látta, hogy azok kompromittálták a Rendet.

Két hónappal később a franciák győztek. Az ostromból való visszavonulás során Braddock visszautasította egy fiatalember kérését, hogy a családja felszállhasson Braddock és Haytham hajójára. Miután a fiatalember gyávának nevezte őt, Braddock megparancsolta hóhérjának, Slater-nek, hogy ölje meg mindannyiukat.

Ezt követően Braddock és Haytham több más hadjáratban is harcolt, bár Braddock egyre erőszakosabb és kegyetlenebb lett, olyannyira, hogy Haytham megdöbbenésére a nem korrupt hatóságok tudta nélkül könyörtelenül gyilkolt civileket és saját szövetségeseit egyaránt. Haytham elmondta Birchnek, hogy aggódik amiatt, hogy Braddock elfordul a rendtől, de Birch közömbös volt. Csapatai körében Braddock hírneve és erőszakra való vérszomja miatt a “Bulldog” becenevet kapta.”

Francia és indián háború

1754-re Braddockot tábornokká léptették elő, és Gibraltár kormányzójaként szolgált, amikor Bostonba küldték, Charles Lee pedig a parancsnoksága alatt szolgált.

A templomos rendből kilépve Braddock észrevette John Pitcairn jogosulatlan jelenlétét Bostonban, és letartóztatta, majd dezertálással és árulással vádolta meg. Haytham és Lee megérkezett, és kiderült, hogy mind Lee, mind Pitcairn Haytham szolgálatában állt a templomosok parancsára. Annak ellenére, hogy Braddock vonakodva beleegyezett, hogy átadja Lee-t Haythamnek, Braddock keserűen megtagadta Pitcairn szabadon bocsátását.

A Pitcairn visszaszerzésének tervében Lee követte, és dühös polgárnak adta ki magát a brit regulárisok ellen, Braddockot üldözésre provokálta azzal, hogy lótrágyát dobott rá. Miután Braddock a nyomában volt, Lee zsákutcába csalta a tábornokot és az embereit, ami lehetővé tette számára, hogy ő, Haytham és Pitcairn megtámadja és megsemmisítse Braddock őrjáratát. Amikor Braddock volt az utolsó ember, Haytham megkímélte az életét, de figyelmeztette, hogy a következő találkozásukkor nem fog kegyelmet mutatni, és Pitcairn-nel együtt távozott.

A Braddock-expedíció

Amint a brit és a francia gyarmatok közötti konfliktus és területi viták elmérgesedtek, Braddock két ezred parancsnokságát kapta, és megbízást kapott, hogy visszafoglalja Fort Duquesne-t a franciáktól. A határon való eligazodás érdekében Braddock George Washingtont, a virginiai milícia önkéntesét vette fel vezetőnek.

1755 telén Franciaország fegyverszünetet ajánlott, amit Braddock visszautasított. Ehelyett Braddock folytatta offenzíváját, eltökélve, hogy legyőzi és kiűzi a franciákat a szárazföldről. Miközben összegyűjtötte csapatait és utánpótlását, Braddock brutálisan megtámadott több indián falut, elűzve a lakosokat a földjükről. Ennek eredményeként Braddock több irokéz klán ellenségévé vált, akikkel Haytham végül összefogott egy Braddock meggyilkolására irányuló tervben.

Halál

Az expedíció 1755 júliusáig folytatódott, amelynek során Braddock megölte egyik saját katonáját, miután árulással és engedetlenséggel vádolta meg. Braddockot ekkor egy brit katonának álcázott Haytham kereste fel, aki fegyverrel tartotta fogva. Az expedíciót ezután az irokéz harcosok és a francia hadsereg egyesített erői rajtaütötték és megtámadták, sok vöröskabátost megölve és szétszórva hagyva őket.

A kialakult káoszban Braddock lóháton próbált elmenekülni, miközben Haytham szorosan a nyomában üldözte. Washington rövid időre Braddock védelmére kelt, és kilőtte Haytham lovát maga alól, de egy kanien’kehá:ka nő megfékezte.

Haytham ezután gyalog folytatta Braddock üldözését, gyorsan utolérte és felnyársalta őt a Rejtett Pengével. Braddock utolsó szavai alatt Haytham bevallotta neki, hogy kényszerűségből ölte meg őt, de valamiféle személyes motiváció is kényszerítette erre. Braddock megvédte tettét, mivel úgy vélte, hogy a világ csak akkor javulna, ha rendszeresen alkalmaznák az erőszakot. Haytham közölte vele, hogy ebben a konkrét esetben egyetért vele, és még egyszer megszúrta. Ezután Haytham távozott, és levette Braddock ujjáról a templomos gyűrűt.

Braddockot az emberei vitték le a csatatérről, és négy nappal később belehalt a sebeibe. Hogy holttestét a franciák ne gyalázzák meg, Washington elrendelte, hogy egy titkos helyen temessék el. A brit hadsereg ezután átvonult a sír felett, hogy eltüntesse a temetés minden nyomát. Holttestét végül ugyanezt az utat karbantartó munkások találták meg 1804-ben.

Washington halála után is megtartotta Braddock parancsnoki zászlaját, és állítólag élete hátralévő részében mindenhová magával vitte, ahová csak ment.

Személyiség és jellemvonások

Braddockot Haytham eredetileg bátornak és merésznek írta le. Braddock azonban határozottan kegyetlen és erőszakos emberré változott, akit az a meggyőződés vezérelt, hogy az erő szükséges az elhatározás és a siker biztosításához. Nemtetszését fejezte ki amiatt is, hogy az Éden darabjaira kell támaszkodnia, ami megterhelte a Birch-csel való kapcsolatát. Lehetséges, hogy ez a köztük lévő szakítás okozta Braddock eltávolodását a templomos rendtől.

Az erőre való hagyatkozása ellenségek, civilek és még saját szövetségesei válogatás nélküli megölését eredményezte. Braddock emellett lobbanékony és kegyetlen volt; saját katonáival szemben a brutalitásig szigorú fegyelmet alkalmazott, az egyiket kivégezte, mert olyan véleményt nyilvánított, amellyel Braddock nem értett egyet.

Trivia

• Egy gyártási hiba miatt Braddock egy közlegény egyenruháját viselte, annak ellenére, hogy tábornok volt.
• A valóságban Braddock sokkal idősebb, mint a játékban; hatvanéves volt, amikor megölték, míg a játék a harmincas vagy negyvenes évei közepén vagy negyvenes éveiben ábrázolja.
• 2015-ben a neve szerepelt az Isabelle Ardant templomos által használt, ismert brit templomosok listáján.
• A skót származása ellenére Braddock a játékban inkább durva angol akcentussal beszél.
• Braddock egyike annak a négy célpontnak az egész sorozatban, akiket másodszor is leszúrnak az Emlékek folyosóján: a többiek Majd Addin az Assassin’s Creedben, Checco Orsi az Assassin’s Creed II-ben és Shahkulu az Assassin’s Creedben: Revelations.

Galéria

Haytham warning Braddock

Fotó hozzáadása a galériához

Fotók

• Assassin’s Creed III (első megjelenés)
• Assassin’s Creed: Forsaken