Structure and time-consciousness
A szellemek adják a történet ellenállhatatlanul logikus szerkezetét, és elhitetik Scrooge-dzsal, hogy minden egyes egymást követő látogatásra felkészült. A három szellem közül a másodikkal való találkozásra készülve “egy csecsemő és egy orrszarvú között semmi sem lepte volna meg nagyon” (Stave 3). De természetesen meglepődik. A jelen karácsony szelleme azzal lepi meg, hogy a legvalószínűtlenebb körülmények között mutatja meg neki a humor és a boldogság felvillanásait. És amikor Scrooge látja a harmadik szellem által kinyilatkoztatott látomásokat, természetesen nem ismeri fel, amit az olvasó már az elsőből tud: hogy a halott, akit a dögevők után magára hagytak, ő maga.
Marley szelleme jelenti be őket. “Kísérteni fog … három szellem” (Stave 1). Scrooge-nak még azt is megmondja, hogy milyen időpontokban fognak megjelenni. A szellemek végzetességet hoznak az elbeszélésbe: Scrooge nem tud ellenállni a látomásoknak, amelyeket eléje tárnak. A kijelölt időpontokban kell felébrednie, hogy találkozzon azzal a világgal, amelyet ő teremtett magának. Az időtudatosság beépül az elbeszélésbe (azok a harangok). A szellemeknek csak a számukra kijelölt időkeret áll rendelkezésükre. Az én időm már majdnem lejárt – mondja Marley szelleme. Az én időm egyre fogy – jegyzi meg a három szellem közül az első -, “gyorsan!”. (Stave 1; Stave 2). A kronológia a lényeg: A karácsony különleges nap, amelyet e látomások kibontakozása a maga idejében még jelentősebbé tesz. Szenteste Marley szelleme három egymást követő éjszaka három látogatásáról számol be Scrooge-nak, aki azonban arra ébred, hogy karácsony napja van. “A Szellemek mindezt egy éjszaka alatt tették” – ami azt jelenti, hogy még van egy napja, hogy megváltja magát (Stave 5).”
A Karácsonyi ének ragyogó elbeszélői siker, és hatalmas kereskedelmi sikert aratott. Megteremtette a karácsony és a szellemtörténetek közötti kapcsolatot, és arra késztette Dickenst, hogy karácsonyra egy sor ilyen mesét írjon. Azt is megmutatta, hogy a műfaj hogyan működik a legjobban az idő és a terjedelem korlátai között, így a novella és a novella a legalkalmasabb a kísértetmesékhez. Dickens új irodalmi divatot indított el.