Demográfiai jellemzők

Értékelés | Biopszichológia | Összehasonlító | Kognitív | Fejlődés | Nyelv | Egyéni különbségek | Személyiség | Filozófia | Szociális |
Módszerek | Statisztika | Klinikai | Oktatási | Oktatási | Ipari | Szakmai tételek | Világpszichológia |

Szociálpszichológia:Vázlat

A demográfiai jellemzők olyan népességi jellemzők, mint az életkor, a nem stb. amelyek a demográfiában egy demográfiai profil kialakítására szolgálnak

A demográfiai jellemzők közé tartozik az életkor, a jövedelem, a mobilitás (a munkába járás ideje vagy a rendelkezésre álló járművek száma szempontjából), az iskolai végzettség, az otthon tulajdonlása, a foglalkoztatási státusz, sőt a lakóhely. Az értékek eloszlása egy demográfiai változón belül és a háztartások között egyaránt érdekes, csakúgy, mint az időbeli tendenciák. A demográfiát használják a marketingkutatásban, a közvélemény-kutatásban, a politikai kutatásban, a fogyasztói magatartás tanulmányozásában, valamint az egyszerű marketingben, amely e cikk elsődleges témája.

A demográfia alkalmazott művészet

A demográfia kifejezést gyakran tévesen a demográfiára, az emberi népesség, annak szerkezetének és változásának tanulmányozására használják. Míg a demográfia leíró és előrejelző tudomány, addig a demográfia alkalmazott művészet és tudomány. A vizsgálat tárgya azonban mindkét esetben az emberi népesség jellemzői. A demográfia esetében a vizsgált jellemzők általában a biológiai folyamatokra, például a népességdinamikára helyezik a hangsúlyt, míg a demográfia a gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők széles körével is foglalkozik. A demográfia minden olyan népességi jellemző iránt érdeklődik, amely hasznos lehet annak megértésében, hogy mit gondolnak az emberek, mit hajlandók vásárolni, és hányan illeszkednek ebbe a profilba.

A demográfiai változók listája

A marketingesek és más társadalomtudósok gyakran demográfiai változók alapján csoportosítják a fogyasztókat szegmensekbe. A leggyakrabban használt demográfiai változók a következők:

• Adressz
• Kor
• Műveltségi szint
• Foglalkoztatási státusz
• Családnagyság
• Előső nyelv
• Családi állapot
• Nemzetiség
• Foglalkozás
• Foglalkoztatás
• Foglalkoztatás státusz
• Szülőségi státusz
• Faj/ etnikum/ bevándorlási státusz
• vallás
• Nem vagy nem
• Társadalmi-gazdasági státusz (SES)

• Mobilitás
• Élettani ciklusok (termékenység, halandóság, migráció)
• Tulajdonlás (lakás, autó, háziállat stb.)

A demográfiai változókon kívül a népességet pszichográfiai, földrajzi és viselkedési változók alapján is lehet szegmentálni. A listát lásd a piaci szegmenseknél.

Demográfiai profilok

A marketingesek általában több változót kombinálnak a demográfiai profil meghatározásához. A demográfiai profil (gyakran rövidítve “demográfiai”) elegendő információt nyújt az adott csoport tipikus tagjáról ahhoz, hogy mentális képet alkosson erről a hipotetikus aggregátumról. Például egy marketingszakember beszélhet az egyedülálló, női, középosztálybeli, 18-24 éves demográfiai csoportról.

A marketingkutatóknak e tekintetben általában két célja van: először is meghatározni, hogy milyen szegmensek vagy alcsoportok léteznek a teljes népességen belül; másodszor pedig világos és teljes képet alkotni az egyes szegmensek tipikus tagjának jellemzőiről. Miután ezek a profilok elkészültek, felhasználhatók a marketingstratégia és a marketingterv kidolgozásához.

Demográfiai trendek

Sok demográfiai trend meglehetősen könnyen meghatározható. Ez számos demográfiai összefüggés kiszámíthatóságának köszönhető. Ha például bizonyos években megnő a születések száma (ahogyan ez valóban megtörtént a baby boom éveiben), akkor megállapíthatjuk, hogy a bébiételek és pelenkák iránti kereslet növekedni fog. Néhány év múlva megnő a játékok és gyermekruhák iránti kereslet; egy évtized múlva megnő a közoktatás, a videojátékok és a zenei CD-k iránti kereslet; két évtized múlva megnő az egyetemi szolgáltatások, a kompakt autók, a bérlakások, az esküvői fotósok és a bútorok iránti kereslet; négy évtized múlva megnő a házak, a szedánok, a biztosítások, a fogyókúrás központok és a befektetési szolgáltatások iránti kereslet; hat évtized múlva megnő az egészségügyi szolgáltatások és a temetkezési vállalkozások iránti kereslet.

A demográfiai trendekkel a nyaralóingatlanok iránti kereslettől kezdve az 1970-es évek teniszőrületén át a választási és tőzsdei eredményekig mindent megmagyaráztak már. Természetesen egyetlen társadalmi jelenség sem olyan egyszerű, hogy pusztán a demográfiával magyarázható legyen, de kezdetnek jó. Ezt jelenti D. Foot professzor (1996) gyakran idézett állítása, miszerint “a demográfia mindennek mintegy kétharmadát megmagyarázza.”

Dr. Dychtwald (1989) leírja “Amerika öregedését”, és meggyőzően érvel amellett, hogy az amerikai népesség változó kormegoszlása “korunk legfontosabb trendje”. Olyan demográfiai tények következményeit veszi számba, mint például: az 50 év feletti korosztály birtokolja az összes amerikai pénzügyi vagyon 77%-át, az összes új autó eladásának több mint 50%-át (érték szerint), többet költ utazásra és kikapcsolódásra, mint bármely más korosztály stb. Felteszi a kérdést, hogy mi fog történni az egészségügyi rendszerekkel és a társadalombiztosítási jogosultságokkal (nyugdíjakkal), amikor Amerika elöregedése további igényeket támaszt a rendszerrel szemben, miközben egyidejűleg csökken a rendszerbe befizetők száma.

Sterling és Waite (1998) ezt az öregedési trendet a “generációs háború” fogalmával írja le. Azt kérdezik, mi fog történni az ingatlanok és a pénzügyi eszközök értékével, amikor az öregedő baby boomerek mind megpróbálják eladni azokat. Hogyan fog erre reagálni a fiatalabb korosztály?

A közelmúlt további demográfiai trendjei közé tartozik a kétkeresős családok, az egyszülős családok és a nukleáris családok térnyerése.

Generációs kohorszok

A generációs kohort úgy definiálták, mint “azon egyének összessége (bizonyos populációs meghatározáson belül), akik ugyanazt az eseményt ugyanazon időintervallumon belül élik át” (Ryder, N., The cohort as a concept in the study of social change, az Amerikai Szociológiai Társaság 1959-es éves ülésén elhangzott előadás). A közös történelmi események közös megélése által összekötött embercsoport fogalmát először Karl Mannheim vezette be az 1920-as évek elején. Mára a fogalom a populáris kultúrába is bekerült az olyan jól ismert jelzők révén, mint a “baby boomer” és a “gen-Xer”.

Strauss és Howe (The fourth turning) érdekes tanulmánya a 15. századig visszamenőleg vizsgálta a generációs hasonlóságokat és különbségeket, és arra a következtetésre jutott, hogy 80 éves időtávlatban a generációk 4, egyenként körülbelül 20 éves szakaszon haladnak keresztül. Az első szakasz a viszonylagos válság idejéből áll, és az ebben az időszakban született embereket “művészeknek” nevezték. A következő szakasz egy “magas” időszak volt, és az ebben az időszakban születetteket “prófétáknak” nevezték. A következő szakasz egy “ébredési időszak” volt, és az ebben az időszakban született embereket “nomádoknak” nevezték. Az utolsó szakasz a “kibontakozási időszak” volt, és az ebben az időszakban született embereket “hősöknek” nevezték. A legutóbbi “csúcsidőszak” az 50-es és 60-as években következett be (ezért a baby boomerek a “próféták” legfrissebb termése).

A legmeghatározóbb legújabb tanulmányt Schuman és Scott (1989) készítette 1985-ben, amelyben minden korú felnőttek széles mintáját megkérdezték: “Milyen világesemények voltak számukra különösen fontosak az elmúlt 50 évben?”. Azt találták, hogy 33 eseményt említettek nagy gyakorisággal. Amikor a válaszadók életkorát összefüggésbe hozták a kifejezett fontossági sorrenddel, hét különböző kohorsz vált nyilvánvalóvá. Ma a következő leírásokat használjuk ezekre a kohorszokra:

• Depressziós kohorsz (1912 és 1921 között született)
  • emlékezetes események : A nagy gazdasági világválság, magas munkanélküliség, szegénység, az anyagi kényelem hiánya, pénzügyi bizonytalanság
  • Főbb jellemzők: anyagi biztonságra való törekvés, kockázatkerülés, pazarolj nem akarsz nem akarsz hozzáállás, kényelemre való törekvés
• Második világháborús kohorsz (1922-től 1927-ig születtek)
  • Emlékezetes események:
  • Főbb jellemzők: a háborúba induló férfiak, akik közül sokan nem tértek vissza, a háború személyes élménye, nők dolgoznak a gyárakban, a közös ellenség legyőzésére való összpontosítás
  • Főbb jellemzők:
• A háború utáni kohorsz (1928 és 1945 között születettek)
  • Emlékezetes események: tartós gazdasági növekedés, társadalmi nyugalom, a hidegháború, McCarthyizmus
  • Főbb jellemzők:
• Baby Boomer cohort #1 (1946 és 1954 között született)
  • Emlékezetes események: konformizmus, konzervativizmus, hagyományos családi értékek
• Baby Boomer cohort #1 (1946 és 1954 között született)
  • Emlékezetes események: JFK, Robert Kennedy és Martin Luther King meggyilkolása, politikai zavargások, Holdra lépés, vietnami háború, háborúellenes tüntetések, társadalmi kísérletezés, szexuális szabadság, polgárjogi mozgalom, környezetvédelmi mozgalom, nőmozgalom, tüntetések és zavargások, kísérletezés különböző bódító, szórakoztató anyagokkal
  • Főbb jellemzők: A benzingőzösökkel való kísérletezés:
• Baby Boomer cohort #2 (1955 és 1964 között született)
  • Emlékezetes események: Kísérletező kedv, individualizmus, szabad szellem, társadalmi ügyek iránti elkötelezettség
• Baby Boomer cohort #2 (1955 és 1964 között született)
  • Emlékezetes események:
• X generációs kohorsz (1965 és 1976 között született)
  • Emlékezetes események: Watergate, Nixon lemondása, a hidegháború , az olajembargó, tomboló infláció, benzinhiány
  • Főbb jellemzők: kevésbé optimisták, bizalmatlanság a kormányzattal szemben, általános cinizmus
• X generációs kohorsz (1965 és 1976 között született)
  • Emlékezetes események:
• Főbb jellemzők: érzelmi biztonságra törekvés, függetlenség, informalitás, vállalkozói szellem

N generációs kohorsz, más néven Y generáció (1983 és 2003 vagy 2007 között született)

• Emlékezetes események:
• Főbb jellemzők: fizikai biztonságra és védelemre való törekvés, hazafiság, fokozott félelmek, a változások elfogadása

Demográfiai születési kohorszok

Az amerikai népszámlálási hivatal a születési arányszám alapján a következő demográfiai születési kohorszokat tekinti, ami mérhető és reprodukálható:

• Klasszikusok (1900 és 1920 között születtek)
  • (az utolsó amerikai kohorsz, amelyben a népességpiramis a férfiak és nők esetében a szokásos “lépcsős” formát veszi fel)
• Baby Bust (I) (szül. 1921-től 1945-ig)
  • első kohorsz (1921-től 1933-ig születtek)
  • késő kohorsz (1934-től 1945-ig születtek)
• Baby Boomers (1946-tól 1964-ig születtek)
  • Leading Edge Boomers (1946-tól 1964-ig születtek)
    • Leading Edge Boomers (1946-tól 1964-ig születtek) 1957)
    • Trailing Edge Boomers (1958 és 1964 között születettek)
  • Baby Bust (II) (1965 és 1976 között születettek)
  • Echo Boomers (1977 és 1994 között születettek)
    • Leading Edge (1977 és 1990 között születettek)
    • Trailing Edge (1991-től 1994-ig születettek)
  • Baby Bust (III) (1995-től napjainkig születettek)

  A felosztott csoportok akkor vannak jelen, ha a boom csúcsévek vagy fordított csúcsévek vannak jelen, és normál vagy fordított harang alakú görbével ábrázolhatók (az egyenes görbe helyett). Az alábontott csoportok “csúcs előtti” és “csúcs utáni” csoportoknak tekinthetők. Bár a csúcsidőszak utáni születések (például a Trailing Edge Boomers) csökkenőben vannak, és néha “bust”-nak nevezik őket, még mindig viszonylag sok a születés.

  Kritikák és minősítések

  A demográfiai profilalkotás lényegében az embercsoportokra vonatkozó általánosítások készítése. Mint minden ilyen általánosítás esetében, tisztában kell lennünk azzal, hogy e csoportokon belül sok egyén nem fog megfelelni a profilnak. A demográfiai technikák a valóság leegyszerűsítései, és nem szabad, hogy elvakítsanak bennünket az egyéni komplexitás gazdagsága előtt. A legfontosabb, hogy nem szabad a konkrét helyzetekről alkotott képünket befolyásolnunk azáltal, hogy az egyénekre vonatkozó elvárásokat az általánosítások alapján állítjuk fel az egyénekről, amelyek az általuk alkotott csoportokra vonatkoznak. A demográfiai információk csoportokra vonatkozó összesített és valószínűségi információk, nem pedig konkrét egyénekre vonatkozó információk.

  A legtöbb demográfiai információ kulturálisan specifikus. A fenti generációs kohorszinformációk például elsősorban Észak-Amerikára (és kisebb mértékben Nyugat-Európára) vonatkoznak. Súlyos hibákat eredményez, ha a demográfiai információkat nem az eredeti tanulmányban szereplőkhöz hasonló csoportokra alkalmazzák.

  Lásd még

  • Jellemzők
  • Biográfiai adatok
  • Fogyasztói magatartás
  • Demográfiai közgazdaságtan
  • Epidemiológia
  • Családok háttér
  • Generációs kohorszok
  • Marketing
  • Marketingkutatás
  • Népességprofil
  • Pszichográfia
  • Pszichoszociális tényezők
  • Sociomapping