DANAE

Görög mitológia >> Hősnők >> Danae

DANAE a görög peloponnészoszi Argosz hercegnője volt, Akrisiosz (Akrisiosz) király egyetlen gyermeke. Amikor apja megtudta a jóslatot, miszerint a végzete az, hogy a lánya fia megöli, Danaét egy földalatti, bronzból készült kamrába zárta. Börtönébe azonban beszivárgott Zeusz isten, aki aranyeső formájában teherbe ejtette. A lány megfogant és egy Perseus nevű fiút szült. Amint apja erről tudomást szerzett, Danaét és a csecsemőt egy ládába zárta, és a tengerre bocsátotta őket. Az istenek gondviselése folytán épségben eljutottak Seriphos szigetére, ahol a halász Diktys (Diktys) menedéket nyújtott nekik a házában.

Később, amikor Perseus már teljesen felnőtt, Seriphos királya, Polydektes (Polydektes) feleségül kereste Danaét, és mivel meg akart szabadulni a fiától, megparancsolta Perseusnak, hogy hozza el a Gorgó fejét. A hős győztesen tért vissza, csakhogy megtudta, hogy anyja Athéné templomába menekült a király elől. Perszeusz dühében a Gorgó fejével kővé változtatta Polüdektészt és szövetségeseit. Ezután anyjával Argoszba utazott, hogy követelje nagyapja trónját.

Danae a dánaiak névadó “királynője” volt. A danaé az argán szinonimája volt, de néha általában a görögökre is használták (pl. Homérosz Iliászában).

MÍTOSZOK KRONOLÓGIÁJA

A mítoszok kronológiájában Danaé Io leszármazottja volt – egy argán leány, akit Zeusz szeretett, és aki tehénnek öltözve egészen Egyiptomig vándorolt.Io dédunokája, Danaeus ötven lányával, a Danaidákkal tette meg a visszautat Argoszba, hogy trónra törjön. Danae a danaida Hypermnestra dédunokája és unokatestvére, Lynkeus volt.
Danae leszármazottai közül a leghíresebbek Héraklész, az ükunokája, és Eurystheus király, az ükunokája
Meg kell jegyezni, hogy az argoszi genealógiák meglehetősen felfújtak voltak, és nem jól szinkronizálhatók a többi mitikus királyi ház genealógiáival.

DANAE Családja

SZÜLŐK

AKRISIOS (Homérosz Iliász 14.319, Aiszkhülosz, Hérodotosz 6.53, Sztrabón 10.5.10, Diodórusz Sziculosz 4.9.1, Pauszaniasz 2.23.7, Hyginus Fabulae 155, Ovidius Metamorphoses 4.607, Nonnus Dionysiaca 30.264)
AKRISIOS & EURYDIKE (Apollodorus 2.26)
AKRISIOS & AGANIPPE (Hyginus Fabulae 63)

OFFSPRING

PERSEUS (Zeusz által) (Homérosz Iliász 14.319, Pindar Püthosz 12. 16, Aiszkhülosz, Apollodorosz 2.34, Sztrabón 10.5.10, Hérodotosz 6.53 & 7.61, Diodorosz Sziculosz 4.9.1, Hyginosz Fabulae 63 & 155, Ovidius Metamorphoses 4.607, Nonnusz Dionysiaca 2.286, et al)

ENCYCLOPEDIA

DANAE (Danaê). Egy jóslat kijelentette, hogy Danaë, Akrisius lánya fiút fog szülni, aki megöli nagyapját. Ezért Acrisius Danaët egy földalatti lakásban vagy egy bronztoronyban tartotta bezárva. Itt azonban apja óvintézkedései ellenére Perszeusz anyja lett, egyes beszámolók szerint nagybátyja, Proétosz, mások szerint pedig Zeusz által, aki aranyeső formájában látogatta meg. Akrísziosz elrendelte, hogy anyát és gyermekét egy ládában tegyék ki a nyílt tengerre; a láda azonban Seriphosz szigete felé sodródott, ahol mindkettőjüket Diktüsz, Polüdectész király testvére mentette meg. (Apollod. ii. 2. § 1, 4. 1. §; Paus. ii. 16. §. § 2, 25. 6. §, iii. 13. 6. §; Hygin. Fab. 63.) Egy későbbi vagy itáliai hagyomány szerint a ládát Itália partjaira vitték, ahol Pilumnus király feleségül vette Danaët, és megalapította Ardeát (Virg. Aen. vii. 410; Serv. ad Aen. vii. 372); vagy Danaë állítólag két fiával, Argusszal és Argeusszal, akiket Phineustól szült, jött Itáliába, és ott telepedett le, ahol később Róma épült (Serv. ad Aen. viii. 345). A közismert történet szerint azonban Polydectes, Seriphos királya rabszolgájává tette Danaét, és udvarolt neki, de hiába; és hogy háborítatlanul birtokába kerüljön, elküldte az időközben férfivá érett Perseust a Gorgókhoz, hogy elhozza Medusa fejét, amelyet, mint mondta, nászajándékul Hippodameiának ad (Tzetz. ad Lyc. 838).

Forrás: Tzetz. ad Lyc. 838): Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology.

Klasszikus irodalmi idézetek

Homer, Ilias 14. 319 ff (ford. Lattimore) (görög eposz Kr. e. 8. század) :
” Zeusz, aki a felhőket gyűjti, válaszolt neki : “. . . Soha egyetlen istennő vagy nő iránt érzett szerelem sem olvasztotta még úgy körül a bennem lévő szívet, nem törte meg annyira, hogy megadja magát, mint most: nem úgy, mint akkor … amikor Akrisios (Akrisius) lányát, az édesen lépkedő Danaët szerettem, aki minden ember között kiemelkedő Perseust szült nekem.'”

Hésziodosz, Héraklész pajzsa 216 ff (ford. Evelyn-White) (görög eposz Kr. e. 8. vagy 7. század) :
“A gazdag hajú Danae fia, a lovas Perszeusz.”

Pindar, Püthosz óda 12. 16 ff (ford. Conway) (görög líra Kr. e. C5.) :
” Danae fia … ő, akiről az emberek azt mondják, hogy aranyból folyó patakból fogadott.”

Pindar, Pythian Ode 12. 8 ff :
“Mikor Perszeusz a harmadik elesett testvér felett diadalkiáltást indított, és végzetes végzetet hozott Seriphosnak a tenger mellett – balsorsot annak a szigetnek és népének. Igen, mert megvakította Phorkys (Phorkys) zord ivadékát, és keserű nászajándékot hozott Polydektesnek (Polydectes), hogy így vessen véget anyja hosszú rabságának és kényszerházasságának.”

Aiszkhülosz, A hálószaggatók (elveszett szatírjáték) (görög tragédia Kr. e. C5.) :
Aiszkhülosz Perszeusz-trilógiájának első darabja, A hálószaggatók (vagy Diktyoulkoi) egy szatírjáték volt, amely a Danaét és csecsemő fiát, Perszeuszt tartalmazó láda megérkezését írta le Szerifosz szigetére. A címben szereplő Háló-szaggatók azok a szatírok voltak, akik a ládát a partra halászták.

Aiszkhülosz, töredék 274. A Háló-szaggatók (Papiruszokból) (ford. Lloyd-Jones) :
“
?” : Látod … ?
Diktisz : Látom. . .
?? : Mit akarsz, mire figyeljek? . .
Diktys : Arra az esetre, ha bárhol . . a tengerben. .
? : Semmi jel; amennyire én látom, a tenger egy malomtó.
Diktys : Nézd meg most a sziklák réseiben a parton.
? : Rendben, nézem. . . Te jó ég, minek is nevezzem ezt! Tengeri szörnyeteg az, ami szemem elé kerül, grampusz, cápa vagy bálna (ketosz)? Poszeidón úr és a mélység Zeusza, szép ajándékot küldtél fel a tengerből…!
Diktisz : Milyen tengeri ajándékot rejt a hálód? Olyan hínárral borított, mint. . . Valami melegvérű élőlény? Vagy a szigetek öregje küldött nekünk valamit egy ládában? Milyen rettenetesen nehéz! A munka nem halad előre! Kiáltok és riadót fújok. Halló! Földművesek és földművesek, erre, mindannyian! Pásztorok és pásztorok, mindenki errefelé! Tengerparti népek és mindnyájan, akik a tengeren dolgoztok!”

Aiszkhülosz, 275. töredék A hálószaggatók (Papyri Oxyrhynchusból) :
“
Szilénosz : Felhívom .. ((lacuna)) és az isteneket, hogy legyenek tanúi annak, amit most az egész társaságnak kihirdetek. De bármit is teszel, ne rohanj el tőlünk meggondolatlanul; értsd meg végre, és fogadj el engem, mint a legkedvesebb védelmezőt és támogatót. Nézd csak, a fiú barátságos szavakkal üdvözöl engem, ahogyan a tisztelt nagyanyját üdvözölné. Nem lesz mindig ugyanilyen velem szemben, ahogy az idő múlik?
Danae : Argosz folyói és apáim istenei, és te, Zeusz, aki ilyen véget vetsz a megpróbáltatásomnak! Átadsz-e engem ezeknek a vadállatoknak , hogy vad támadásaikkal meggyalázzanak, vagy hogy a fogságban elviseljem a legszörnyűbb kínzásokat? Akárhogy is, meg fogok menekülni. Hurkot csomózzak hát magamra, kétségbeesett orvosságot alkalmazva e kínzások ellen, hogy senki se tehessen újra tengerre, sem buja vadállat, sem atyám? Nem, attól félek! Zeusz, küldj nekem segítséget ebben a szorult helyzetben, könyörgöm! mert te voltál a nagyobb vétkes, de én vagyok az, aki a teljes büntetést megfizettem. Kérlek, hozd helyre a dolgokat! Mindent hallottál, amit mondani akartam.”
Kórus : Nézd, a kisded édesen mosolyog, ahogy a ragyogó, radírozott, kopaszra nyírt koponyáját nézi. . .
Silenos : . . ((lacuna)) ha nem örülök a látványodnak. A fene vigye el Diktys (Dictys), aki a hátam mögött megpróbál kicsalni tőlem ezt a díjat! Gyere ide, kedvesem! (Kuncogó hangokat ad ki.) Ne félj! Miért nyüszítesz? Ide a fiaimhoz, hogy az én oltalmazó karjaimba kerülhess, kedves fiam – olyan kedves vagyok -, és örömödet leld a nyestekben, őzekben és a fiatal sündisznókban, és harmadmagaddal ágyba bújhatsz anyáddal és velem, az apáddal. És apuci majd megadja, a kicsi a szórakozását. És egészséges életet fogsz élni, hogy egy napon, amikor már megerősödtél, te magad – mert apád már nem bírja az őzbakölő lábmunkát -, te magad fogsz lándzsa nélkül vadakat fogni, és anyádnak fogod adni vacsorára, a férje családjának módjára, akik között majd megkeresed a kenyeredet.
Kórus : Gyertek, kedves pajtások, menjünk, siessünk a házasságra , mert megérett rá az idő, és szavak nélkül is szól érte. Miért, látom, hogy már a menyasszony is alig várja, hogy szerelmünket teljes egészében élvezhesse. Nem csoda : hosszú időt töltött magányosan a hajón a habok alatt. Nos, most, hogy szeme előtt látja ifjúi életerőnket, örül és ujjong; ilyen a vőlegény, aki Aphrodité fáklyáinak fényes ragyogásánál.”

Euripidész, Danae (elveszett darab) (görög tragédia, Kr. e. C5.) :
A görög tragikus Euripidész írt egy darabot Danae-ról.

Szophoklész, Danae (elveszett darab) (görög tragédia Kr. e. C5.) :
Szophoklész Aiszkhülosz és Euripidész nyomdokaiba lépett Danae című darabjával.

Herodotos, Históriák 6. 53. 1 (ford. Godley) (görög történetíró Kr. e. C5.) :
“A görögök a dóriaiak e királyairól egészen Perszeusz, Danae fiáig visszamenőleg számolnak be – az istenről nem tesznek említést -, és bizonyítják, hogy ezek a királyok görögök voltak; mert ekkorra már görögöknek minősítették őket. Azt mondtam, hogy Perszeuszig visszamenőleg, és ennél tovább nem vittem a dolgot, mert senkit sem neveznek Perszeusz halandó apjaként, ahogyan Amphitryónt Héraklész apjaként nevezik meg. . . Danae Akrisios (Akrisius) leánya.”

Herodotos, Históriák 7. 61. 1 :
“Perseus Danae és Zeusz fia.”

Pseudo-Apollodorus, Bibliotheca 2. 26 & 34 (ford. Aldrich) (görög mitográfus C2nd A.D.) :
“Akrisios (Akrisius) és Eurydike (Eurydike), Lakedaimon (Lacedaemon) lányának, Lakedaimon (Lacedaemon) lányának született egy leánya, Danae . . . Miközben Akrisios a fiúgyermeknemzés problémájáról orákulumszerűen érdeklődött, az isten közölte vele, hogy a lányától született fiú megöli őt. Akrisios félelmében bronzkamrát épített a föld alá, ahol Danaét őrizte. Nos, egyesek szerint Proitosz (Proétosz) csábította el a lányt, ami a testvérek közötti viszálykodáshoz vezetett, mások szerint viszont Zeusz úgy szeretkezett vele, hogy arannyá változtatta magát, amely a mennyezeten keresztül beáramlott a lány méhébe. Amikor Akrísziosz később megtudta, hogy életet adott Perszeusznak, mivel nem hitte el, hogy Zeusz elcsábította, a lányát a fiával együtt egy bárkán a tengerre vetette. A bárka Seriphosznál partra sodródott, ahol Diktys (Dictys) visszaszerezte a gyermeket és felnevelte.”

Pseudo-Apollodorus, Bibliotheca 2. 36 :
“Seriphos uralkodója Polydektes (Polydektes), Diktys (Dictys) testvére volt. Beleszeretett Danaéba, de nem tudott vele közösülni, mivel Perszeusz már felnőtt férfi volt, ezért összehívta barátait, köztük Perszeuszt, és azt mondta nekik, hogy adományokat gyűjt, hogy felajánlja őket Hippodameia, Oinomaosz (Oenomaosz) lányának kezéért. A többiektől lovakat kért, de mivel Perszeusztól nem kapott lovakat, és mivel Perszeusz azt mondta, hogy Polydektésztől még a gorgó fejét sem tagadja meg, őt bízta meg azzal, hogy éppen ezt a tárgyat hozza el.”

Pseudo-Apollodorus, Bibliotheca 2. 45 :
” Amikor Seriphosba ért, Perseus azt találta, hogy anyja Dictysszel (Dictys) együtt az oltároknál keresett menedéket Polydektes (Polydektes) erőszakossága elől, ezért belépett a királyi palotába, ahol Polydektes a barátait szórakoztatta, és saját arcát félrefordítva mutatta a Gorgó fejét. Amikor ránéztek, mindegyikük kővé dermedt, és tartotta azt a pózt, amelyet történetesen éppen akkor ütött meg.”

Pseudo-Apollodorus, Bibliotheca 2. 47 :
“Perseus Danaéval és Andromédával Argoszba sietett, hogy megnézze Akrisioszt (Akrisiosz). De amint Akrisios ezt megtudta, elhagyta Argoszt, még mindig félve a jóslattól.”

Apollonius Rhodius, Argonautica 4. 1090 ff (ford. Seaton) (görög eposz Kr. e. C3.) :
“Mert az apák mind túl féltékenyek a gyermekeikkel szemben … . Micsoda szenvedéseket szenvedett Danae a széles tengeren apja őrült dühe miatt!”

Lycophron, Alexandra 838 (ford. Mair) (görög költő, Kr. e. C3. század) :
“A sas fia az arany Sire.”

Strabo, Geographia 10. 5. 10 (ford. Jones) (görög földrajztudós Kr. e. C1stől Kr. u. C1stől Kr. u. C1stig.) :
“Seriphos, a mitikus történet színhelye Diktys (Diktys), aki hálójával partra húzta a ládát, amelyben Perseus és anyja, Danae voltak bezárva, akiket Akrisios (Akrisius), Danae apja süllyesztett el a tengerben; mert állítólag Perseus ott nevelkedett, és amikor odavitte a Gorgó fejét, megmutatta azt a seriphiaknak, és mindnyájukat kővé változtatta. Ezt azért tette, hogy megbosszulja anyját , mert Polydektész (Polydektész) király az ő közreműködésükkel anyját akarata ellenére feleségül akarta venni. A sziget annyira sziklás, hogy a komédiások azt mondják, hogy a Gorgó tette így.”

Diodorus Siculus, Történelmi könyvtár 4. 9. 1 (ford. Oldfather) (görög történetíró Kr. e. C1. század) :
“Perseus Danaênak, Akrisios (Akrisius) és Zeusz lányának a fia volt.”

Pausanias, Görögország leírása 2. 18. 1 (ford. Jones) (görög útirajz, Kr. u. C2.) :
“Diktisz (Diktisz) és Klüméné (Klüméné), akiket Perszeusz megmentőinek neveznek.”

Pauszaniasz, Görögország leírása 2. sz. 23. 7 :
“Az argívoknak van más is, amit érdemes megnézni ; például egy földalatti épület, amely fölött volt az a bronzkamra, amelyet Akrisios (Akrisius) egykor a lánya őrzésére készített. Perilaus , amikor azonban zsarnok lett, lebontotta.”

Pseudo-Hyginus, Fabulae 63 (ford. Grant) (római mitográfus Kr. u. C2.) :
“Danae Acrisius és Aganippe lánya volt. Egy róla szóló jóslat szerint a gyermek, akit szült, megöli Acrisiust, és Acrisius ettől félve kőfalú börtönbe záratta. De Jupiter , aranyzáporrá változva, lefeküdt Danae-vel, és ebből az ölelésből született Perseus. Bűne miatt apja egy ládába zárta őt Perseusszal együtt, és azt a tengerbe dobta. Jupiter akaratából a ládát Seriphus szigetére vitték, és amikor a halász Dictys megtalálta és feltörte, felfedezte az anyát és a gyermeket. Polydectes királyhoz vitte őket, aki feleségül vette Danaét, és Minerva templomában nevelte Perseust .
Amikor Acrisius megtudta, hogy Polydectes udvarában tartózkodnak, elindult értük, de megérkezésekor Polydectes közbenjárt értük, és Perseus esküt tett nagyapjának, hogy soha nem öli meg. Amikor Akríszioszt ott tartotta egy vihar, Polüdectész meghalt, és a temetési játékokon a szél Perszeusz kezéből egy korongot fújt Akrísziosz fejére, amely megölte őt. Így amit nem saját akaratából tett, azt az istenek végezték el. Amikor Polydektészt eltemették, Perszeusz elindult Argoszba, és birtokba vette nagyapja királyságát.”

Pseudo-Hyginus, Fabulae 155 :
“Jupiter fiai…. Perseus Danae, Acrisius lánya által.”

Ovid, Metamorphoses 4. 607 ff (ford. Brookes More) (római eposz Kr.e. C1. évtől Kr.u. C1. évig) :
“De Acrisius, Abas fia, a Cadmeus nemzetségből, megmaradt, hogy száműzze Bacchust Argos falai közül, és ellenséges fegyvert emeljen az istenség ellen, akiről tagadta, hogy Jupitertől született. Még azt sem akarta elismerni, hogy Perseus Jupiter ágyékából Danae-tól kapott a záporozó aranyban. Oly hatalmas az igazság rejtett hatalma, hogy Acrisius hamarosan siratta Bacchusnak ezt a sértését, és hogy örökre megtagadta unokájának tulajdonítását.”

Ovid, Metamorphoses 4. 697 ff :
“Én , aki a királyi Jupiter fia vagyok és azé, akit aranyesővel ölelt magához, terhesen hagyva őt bronzcellájában.”

Ovid, Metamorphoses 5. 11 :
“Jupiter , feloldódott az aranyutánzat záporaiban.”

Ovid, Metamorphoses 5. 250 :
” aranyból született testvére.”

Ovid, Metamorphoses 6. 113 :
“A szép Danae-nak udvarolt, mint egy csillogó aranyeső, úgy csábította őt.”

Ovid, Metamorphoses 11. 117 ff :
“Amikor folyékony patakokban mosta kezét, a csillogó cseppek a kezén azok lehettek volna, amelyek egykor Danaét ámulatba ejtették.”

Statius, Thebaid 7. 163 ff (ford. Mozley) (római eposz, Kr. u. C1.) :
“Nem ilyen hangulatban mennél Danaë városába, vagy a parrhasiai ligetbe , vagy Amyclae-ba, Léda otthonába.”

Nonnus, Dionysiaca 7. 110 ff (ford. Rouse) (görög eposz, Kr.u. C5.) :
“Erósz (Szerelem) … elővette az isteni kosarat, amelyben tizenkét tüzes nyílvesszőt tartottak Zeusz számára, amikor vágya egyik vagy másik halandó nő felé fordult menyasszonyként. A szerelmes nyilakkal teli tegezének hátuljára aranybetűkkel egy-egy verses mondatot vésetett. Szerelmesbárdjainak tegezének hátára aranybetűkkel egy-egy verses mondatot vésetett:–
Az első Kroniont (Kroniont) viszi az üszőfrontú Io kanyarulatába.
A második Európának udvarol a merész bikát elrablónak.
A harmadik Plútó (Plútó) menyasszonyához hozza a magas Olymposz urát.
A negyedik arany ágyastársat hív Danaënek.
Az ötödik égő tüzes nászt ajánl Semelének.
A hatodik sast hoz az ég királyának Aigina (Aegina) számára.
A hetedik Antiopét egyesíti egy színlelt Satyrosszal (szatírral).”

Nonnus, Dionysiaca 8.

Nonnus, Dionysiaca 8. 124 ff :
“Zeusz és esője nem aludt másodszor is Danaëvel; a vaskorlátos börtön pecsétjei után a menyasszony vitorlázni ment, és aranylakodalmát kellett okolnia a sólet szerelmi ajándékáért – a tengeren vele együtt vitorlázó kalyibája ott úszott, ahol a változó szelek fújtak!”

Nonnus, Dionysiaca 8. 286 ff :
“Danaë bőséges udvarlása által kérlek, add meg nekem ezt a kegyelmet … . Én is örültem volna az aranylakodalomnak, eső Zeusz, ha Perszeusz anyja nem lopta volna el előbb tőled ezt a megtiszteltetést.”

Nonnus, Dionysiaca 30. 264 ff :
“Akrisios (Akrisius) leánya szülte a Gorgonölőt , egy fiút, aki méltó volt Zeuszomhoz.”

ANCIENT GREEK ART