A CVG-nek nincs klinikai diagnózisa, mivel az esetek ritkán fordulnak elő, és gyakran más betegségekkel társulnak.
OsztályozásokSzerkesztés
A CVG-t a mögöttes ok megléte vagy hiánya alapján osztályozzák. A tanulmányok azt sugallják, hogy a CVG gyakran más betegségek másodlagos formájában fordul elő az egyéneknél. Az állapot azonban önmagában is jelen lehet. A CVG két formába sorolható: “elsődleges” (esszenciális és nem esszenciális) és “másodlagos”.
A besorolások a következők:
- Primér esszenciális
- Primér nem esszenciális
- Szekunder
Primér esszenciális CVG az, amikor az állapot oka ismeretlen. Nincs más társuló rendellenesség. Főleg férfiaknál fordul elő, a férfiak:nők aránya 5:1 vagy 6:1, és a pubertáskorban vagy nem sokkal azt követően alakul ki. Az állapot lassú előrehaladása miatt, amely általában tünetmentesen zajlik, a korai szakaszban gyakran észrevétlenül marad.
A primer, nem esszenciális CVG társulhat neuropszichiátriai rendellenességekkel, beleértve az agyi bénulást, epilepsziát, görcsöket és szemészeti rendellenességeket, leggyakrabban szürkehályogot.
A szekunder CVG számos olyan betegség vagy gyógyszer következményeként fordul elő, amelyek a fejbőr szerkezetében változásokat okoznak. Ezek közé tartozik: az akromegália (agyalapi mirigy daganatok miatt kialakuló túlzott növekedési hormonszint), és elméletileg maga a növekedési hormon alkalmazása, vagy a növekedési hormon hatását utánzó gyógyszerek (mint például a GHRP-6 és a CJC-1295) alkalmazása. Melanocita naevusok (anyajegyek), anyajegyek (beleértve a kötőszöveti naevusokat, fibromákat és naevus lipomatosusokat) és gyulladásos folyamatok (pl. ekcéma, pikkelysömör, Darier-kór, folliculitis, impetigo, atópiás dermatitis, akne) kapcsán is kialakulhat.