- RSS
LTC Clinical Pearls: Powered by HCPro’s Long-Term Care Nursing Library, January 21, 2014
Szeretne ilyen cikkeket kapni a postaládájába? Iratkozzon fel az LTC Clinical Pearls című lapra: Powered by HCPro’s Long-Term Care Nursing Library!
A cukorbetegség a szervezetben lévő túl kevés inzulin vagy a szervezetnek az inzulin hatásával szembeni ellenállása miatt alakul ki. Az emésztett táplálékból származó glükóz inzulin nélkül nem tud energiává alakulni. Cukorbetegség esetén a felesleges glükóz a vérben marad, ami emelkedett vércukorszintet okoz. A normális vércukorszintre meghatározott érték létesítményenként és a személy kórtörténetétől, életkorától és attól függően, hogy mióta van cukorbetegsége, kissé változhat. Az eredmények kiértékelése azon alapul, hogy az illető evett-e vagy nem evett a közelmúltban (koplalás). Vegyük figyelembe a következőket:
- Böjtölés (az előző 8 órában nem evett):
- 70 és 110 között a normális határértékeken belül van
- 70 alatt hipoglikémiára utal
- 110-125 prediabéteszre utal, a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával
- 126 vagy afölött cukorbetegségre utal
- Nem koplalás: Az értéknek 150 alatt kell lennie
Egyes betegségek a normálisnál magasabb vércukorszintet okoznak. Ezek közé tartozik a pajzsmirigy túlműködés, a hasnyálmirigy betegségei, a pajzsmirigy alulműködés, a stroke és a szívroham. Gyógyszerek is befolyásolhatják a vércukorszintet: kortikoszteroidok, béta-blokkolók, lítium és antidepresszánsok.
Minden atípusos antipszichotikumon fekete dobozos figyelmeztetés szerepel, amely arra figyelmeztet, hogy ezek a gyógyszerek növelik a hiperglikémia és a cukorbetegség kockázatát. Az atipikus antipszichotikumok közé tartozik a klozapin, az olanzapin, a riszperidon, a paliperidon, a kvetiapin, az aripiprazol és a ziprasidon. (Az olanzapin nagyobb valószínűséggel okoz magas vércukorszintet, mint a többiek.)
A diabétesz gyakori probléma a hosszú távú gondozásban, mivel a lakosság egészében annyira elterjedt. Az Egyesült Államok lakosságának több mint 8%-a cukorbeteg. Évente kétmillió embernél diagnosztizálnak cukorbetegséget. Vegyük figyelembe, hogy a hosszú távú ellátást nyújtó intézmények 10 lakója közül majdnem egynek lehetnek vércukorszint-szabályozási problémái.
Sok cukorbeteg embernek szívproblémái is vannak. A cukorbetegek több mint fele szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Ez annak köszönhető, hogy a cukorbetegséget gyakran olyan tényezők okozzák, amelyek negatívan hatnak a szívre: a magas zsírtartalmú étrend, a mozgáshiány és az elhízás. A rosszul szabályozott cukorbetegség növeli az érrendszeri demencia kockázatát.
A cukorbetegség progresszív betegség, ha nem kezelik megfelelően. A 2-es típusú betegség kevésbé súlyos, és általában szájon át szedhető gyógyszerekkel hatékonyan kezelhető. Az 1-es típusú cukorbetegség napi inzulininjekciót igényel a vércukorszint szabályozásához. A megelőzésre irányuló erőfeszítésekkel, például szájon át szedhető gyógyszerekkel, diétával és testmozgással a személy vércukorszintje sikeresen kezelhető. A testsúlycsökkentés önmagában gyakran megakadályozhatja a prediabétesz további előrehaladását.
Hyperglikémia
A magas vércukorszint (hiperglikémia) egy leíró diagnózis: a vérben a cukor (glükóz) szintje túl magas. Akkor alakul ki, amikor a szervezet a zsírt használja üzemanyagforrásként, mert nincs elég inzulin. A ketonok a zsírbontás melléktermékei, amelyek felhalmozódnak a szervezetben. Fertőzés, kiszáradás, kihagyott gyógyszeres kezelés vagy túl sok (vagy nem megfelelő típusú) étel fogyasztása vezethet hiperglikémiához.
A kezeletlen hiperglikémia diabéteszes ketoacidózishoz (DKA) vezethet. Ez az 1-es típusú cukorbetegségben a leggyakoribb, de 2-es típusú cukorbetegségben is előfordulhat. Diabéteszes kómának is nevezik, mivel a személy gyakran elveszíti az eszméletét.
Amikor a cukor helyett a testzsírt égetik el üzemanyagként, ketontestek keletkeznek. A ketontestek felborítják a pufferrendszert, kémiai egyensúlyhiányt okoznak, és savak halmozódnak fel. Ellenőrizzük a vizelet ketonokat, ha a személy vércukorszintje 250 mg/dl felett van. Egyes vércukormérők vizsgálják a ketonokat a vérben, de a vizelet ellenőrzése a leggyakoribb vizsgálati módszer.
A hiperglikémiás hiperozmoláris nonketotikus szindróma (HHNS) a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személy rendkívül magas vércukorszintjét eredményezi. Akkor alakul ki, amikor a szervezet a zsírt használja üzemanyagforrásként, mert nincs elég inzulin. A ketonok a zsírbontás melléktermékei. Előfordulhat ketoacidózis, de ez szokatlan és gyakran enyhe.
A HHNS kialakulása alattomosabb, mint a DKA, és általában több nap alatt következik be. Ahelyett, hogy kifejezett ketózis vagy acidózis lenne, a személynek sokkal nagyobb volumencsökkenése lesz, és gyakran alakul ki prerenális azotémia, a veseelégtelenség korai stádiuma, amely gátolja a glükóz clearance-t és súlyos hiperglikémiához vezet. Mind a DKA, mind a HHNS súlyos orvosi vészhelyzet, és azonnal kezelni kell.
Hypoglikémia
Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) kellemetlen vagy veszélyes, eszméletvesztéssel járó állapot lehet. Előfordulhat helytelen inzulin- vagy orális gyógyszeradagolás, túlzott aktivitás, étkezések kihagyása, hányás és hasmenés esetén. A legújabb kutatások összefüggést mutattak ki a hipoglikémia és a demencia kialakulása között (Yaffe, 2013).
A heveny alacsony vércukorszint kezelése magában foglalja egy könnyen felszívódó szénhidrát azonnali bevitelét, amely gyorsan átalakul glükózzá. A vércukorszint normalizálására gyakran narancslevet adnak. Ha a személy nem éber vagy eszméletlen, a száj belső felére felvitt glükózpaszta is alkalmazható. Ha az intézményében van Glukagon a gyógyszeres sürgősségi dobozban, ez intramuszkulárisan adható.
A glikált hemoglobin (HbA1c) a vércukorszintet hosszabb időn keresztül méri, és pillanatképet ad a személy cukorbetegségének elmúlt két-három hónapos kontrolljáról. Cukorbetegségben nem szenvedő személyeknél a normális HbA1c-érték körülbelül 5,0%. Ideális esetben az értéknek 7,0% alatt kell lennie egy cukorbetegnél.
Ez a részlet a HCPro The Long-Term Care Nursing Licensed Practical Nurse Field Guide című könyvéből származik, amelyet Barbara Acello, MS, RN és Laura More, MSW, LCSW írt.
Az ehhez hasonló cikkeket szeretne a postaládájába kapni? Iratkozzon fel az LTC Klinikai gyöngyszemekre: Powered by HCPro’s Long-Term Care Nursing Library!
-
E-mail kollégának -
nyomtatás -
RSS -
archiválás