Ez az erdőgazdálkodási gyakorlat a boreális erdőkben található erdőkre jellemző. A svédországi és oroszországi FSC nemzeti szabványok a környezeti hatások minimalizálása érdekében szigorú kritériumok alapján meghatározott konkrét irányelveket tartalmaznak.
Svédországban például az erdőgazdálkodóknak a felújítóvágás után minden erdőterületet újra kell erdősíteniük, kivéve, ha a természetvédelmi megállapodások vagy hatósági határozatok másként rendelkeznek. Emellett csak olyan módszereket alkalmazhatnak, amelyek a svéd erdőtörvénynek megfelelően megbízható és gyors újraerdősítést eredményeznek.
A svéd erdőtörvény azt is kimondja, hogy a fakitermelés során az egyes fákat vagy facsoportokat meg kell tartani. Elsőbbséget élveznek a természeti vagy kulturális értéket képviselő fák. Mind az FSC, mind a svéd erdészeti törvény előírja a fák megtartását a fakitermelés során, de csak az FSC határoz meg egy megtartási célt: a következő erdőgeneráció során hektáronként tíz örökfát (nem kitermelendő fát) kell elérni. Ezenkívül az FSC előírja, hogy a biológiai sokféleség szempontjából értékes fákat meg kell tartani. Ezek a tíz örökfák között szerepelhetnek.
A svédországi FSC-szabvány azt is megköveteli, hogy az erdőtulajdonosok a természetvédelmi szempontból meghagyott fákon kívül a termő erdőterületük legalább öt százalékát mentesítsék a kezelés alól a tarvágás során. A biológiai sokféleség szempontjából fontos és a tájképi reprezentativitás alapján kiemelt jelentőségű területek természetvédelmi területekké válnak.
A svédországi FSC erdőgazdálkodási szabvány továbbá meghatározza a magas természetvédelmi értékű erdőket, amelyek között vannak védendő területek, valamint az alacsonyabb természetvédelmi értékű kezelt erdőket, ahol a gazdálkodás csak akkor történhet, ha a meghatározott értékek védelme biztosított.
A gyakorlatban ez a regenerációs fakitermelés szempontjából különösen értékesnek minősített területek egyértelmű korlátozását jelenti. Az értékes élőhelyeket az erdőgazdálkodási tervben feltüntetik, és a fakitermelés előtt pontosan azonosítják. A fakitermelők így a térképek segítségével egyértelműen jelzik, hogy hol avatkozhatnak be és hol nem, így kímélve az értékes élőhelyeket.
Oroszországban az FSC tanúsítás az egyetlen olyan rendszer, amely figyelembe veszi az érintetlen erdészeti tájak védelmét. Oroszországban az FSC tanúsított vállalatok több mint 13,8 millió hektár magas természetvédelmi értékű (HCV) erdőt jelöltek ki, amelyből 7,5 millió hektárt teljesen kivontak az erdőgazdálkodásból az FSC-szabványt alapul véve.
A WWF-Oroszország az FSC tanúsított vállalatokkal együttműködve azonosítja a HCV erdőket és a védelem szempontjából legkritikusabb területeket, és a vállalatok és a WWF-Oroszország közötti megállapodások keretében közel 2,5 millió hektár HCV erdőt tartanak fenn. A tanúsításnak köszönhetően lehetővé vált a párbeszéd megkezdése a tanúsított vállalatokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, az állami és kormányzati hatóságokkal az érintetlen erdők legértékesebb részeinek azonosítása és megőrzése érdekében.
A jelenlegi fogyasztási trendek mellett egyre nagyobb kereslet mutatkozik az erdőből származó termékek – például az építési faanyag és a papír – vagy a késztermékek, például a bútorok iránt. Az erdőkben rejlő lehetőségekkel való fenntartható gazdálkodás szükséges ahhoz, hogy ne csak életképes, etikus termékek előállítását biztosítsuk, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges szénmegkötés fontos forrását is. A fenntarthatóbb bolygó biztosításához felelős erdőgazdálkodásra van szükség, beleértve bizonyos boreális erdők ellenőrzött kivágását, ahogyan azt az FSC szabványok is megtestesítik.