Tudta, hogy a “Tao zi” a “barackgyümölcsöt” jelentő kínai írásjelek pinyinje? Az őszibarack Kínából származik, ahol az egyik legősibb háziasított gyümölcs, amelynek termesztése közel 4000 éves múltra tekint vissza.

Kínában hatalmas genetikai sokféleség létezik, ahol az őszibarack és a vele rokon fajok a meleg szubtrópusi déltől a hideg és száraz északi tartományokig terjedő tartományokban teremnek. Az 1980-as években egy kínai gyümölcsfelmérő csoport Tibetben talált egy olyan őszibarackfát, amely 30 láb kerületű volt, 65 láb magas, és a becslések szerint 1000 éves lehetett!

Az elmúlt 2500 év során dokumentálták az őszibarack háziasítására és jobb termesztésére tett erőfeszítéseket. Egy Kr. e. 500-ban írt enciklopédiában feljegyezték, hogy az őszibarackfáknak jó talajra van szükségük, és reagálnak a magas szintű trágyázásra. A kiváló őszibarackfajták szelekcióját már i. e. 100-ban feljegyezték, és az i. sz. első században nagy sűrűségű (22 lábszor 6 láb) ültetvényeket írtak le, A kínai gazdák jól ismerték a magok rétegzésének szükségességét a jó csírázás biztosítása érdekében, a szalma vagy trágya elégetését a fagyvédelem érdekében, és a kínai újév idején égő fáklyák használatát a gyümölcsösben a rovarkárok csökkentése érdekében.

Egy Kr. u. 1081-ben írt cikkben több mint 30 őszibarackfajtát írtak le, köztük a lapos, fehér, arany, sima és viaszos héjú (nektarin), valamint a mézes barackot. Az őszibarack és a rokon Prunus fajok hatalmas genetikai sokfélesége Kínában hasznos géneket biztosíthat a nemesítés és/vagy géntechnológia számára, hogy olyan fajtákat/alapanyagokat fejlesszenek ki, amelyek fokozottan toleránsak vagy ellenállóak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, törpék, jobb gyümölcsméret, minőség és táplálkozási érték, jobb betakarítás utáni eltarthatóság, stb. A genetikai sokféleséget három nemzeti csíraplazma-tároló (génbank) őrzi Pekingben, Csengcsouban és Nanjingban, ahol jelenleg több mint 1000 őszibarack-hozzáférés található. Ezek a tárolók aktív nemesítési és csíraplazma-értékelési programoknak adnak otthont. Egy 2001-es őszibarack-monográfia 495 regisztrált őszibarackfajtát írt le Kínában.

Back To The Future

Kína jelenleg a világ összes őszibaracktermő területének 63%-ával (3 000 000 hektár) és a világ teljes őszibaracktermelésének 32%-ával (4,4 millió tonna) büszkélkedhet (UN-FAO, 2003-as adatok). Ennek a termelésnek a nagy része azonban kis családi gazdaságokban folyik, amelyek gyakran nem rendelkeznek a magasan szervezett és iparosított, nagy központi csomagoló- és szállítási létesítményekkel rendelkező nyugati üzemek hatékonyságával.

A kínai őszibaracktermelés közel 80%-át a fehér, olvadó húsú fajták teszik ki. A kínai friss piaci őszibarack szinte teljes mennyiségét Kínán belül forgalmazzák. A megtermelt őszibarack mintegy 80%-át frissen fogyasztják el, míg a maradékot konzerválják, szárítják vagy feldolgozzák őszibaracklé, őszibaracktea italok, sör, zselé és édesség készítésére. A friss őszibarack egy részét Délkelet-Ázsiába exportálják, a feldolgozott termékeket pedig Európában és Amerikában forgalmazzák. Mivel Kína most már tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), az őszibarack és az őszibaracktermékek exportja valószínűleg jelentősen növekedni fog a jövőben.

Egy meglehetősen új keletű fejlemény Kínában a “védett” őszibaracktermesztés, ahol az őszibarackot energiatakarékos, karcsú üvegházakban termesztik. Ez elsősorban Észak-Kínában fordul elő, de a legújabb becslések szerint 30 000 hektárnyi őszibarackot termesztenek ilyen módon. Ezekben az üvegházakban a fákat 3 lábszor 6 láb távolságra helyezik el egymástól, és nagyon szisztematikus kezelési protokollt dolgoztak ki, amely magában foglalja a növekedésszabályozók, a nyári metszés, a gallyazás, a gyökérmetszés, az erőltetett szárazság, a fényvisszaverő mulcsok stb. használatát. A nagyon korai szezonban termesztett, alacsony lehűlésű fajták korai termesztése a szokásosnál ötször magasabb piaci árakat eredményezhet. Az ilyen üvegházak gazdasági hatékonyságának javítása érdekében az őszibarackot jellemzően a fás sorok között szamócával keverik.

A kínai történelem egyik legkedveltebb története Wu Chang-En (1504-1582) “Xiyouji” (“Utazás nyugatra”) című regénye. A történetben az egyik szereplő, a Majomkirály ellátogat az Égi Anyakirálynő barackkertjébe, és megeszi a halhatatlanság barackját. A kínai kultúrában a barackot különleges születésnapi ajándékként adják egy idősödő családtagnak vagy barátnak, hogy hosszú életet kívánjanak neki – nekem tetszik ez a hagyomány!

Hálásan köszönöm barátomnak és kollégámnak, Dr. Hongwen Huangnak, a kínai Népköztársaságbeli Wuhan Botanikus Kert igazgatójának az értékes információkat és statisztikákat, amelyek ebben a cikkben szerepelnek.

Ez a rovat Dr. Desmond R. Layne, “Chinese Peaches: Múlt és jelen” című cikke a The American Fruit Growermagazine 2005. márciusi számában jelent meg, az 54. oldalon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.