A Chicago Cubs gazdag történelemmel rendelkezik. Íme minden idők 25 legjobb játékosa.
Bár nem mindig voltak Chicago Cubs, maga a franchise – minden változatában – 1870-ig nyúlik vissza. Amikor tehát arról kezdünk el beszélni, hogy összeállítsunk egy listát a valaha volt 25 legjobb játékosról, könnyebb mondani, mint megtenni.
Egy csomó rajongónak van egyfajta recency bias-ja. Nehéz nem így lenni, különösen a Cubs 2016-os World Series-győzelmét követően, amely a csapat első bajnoki címe volt jóval több mint egy évszázad óta. Egy ilyen listára fel kell venni egy olyan embert, mint Kris Bryant, nem? Első szezonjában hazavitte a National League Év Újonca kitüntetést, ezt követte az NL MVP és a World Series megnyerése a következő évben, és az első öt szezonjából háromban All-Star volt.
Majd meglátjuk, hogyan alakul. Térjünk rá a lista mögött meghúzódó mozgatórugókra. Annak érdekében, hogy áthidaljuk a szakadékot a számtalan korszak között, amelyben ezek a Cubs-játékosok éltek, mindezt a Fangraphs WAR szerint fogjuk lebontani. Miért? Mert mindenre kiterjedő, és a játékosok teljesítményét egyetlen könnyen emészthető számra redukálja.
Ezzel vitatkozhatsz, kialakíthatod a saját véleményedet, vagy tekintheted ezt az utolsó előtti forrásnak a Cubs történetének 25 legjobb játékosát illetően. Ez csak rajtad múlik. Kezdjük el.
Chicago Cubs Greatest All-Time Players: No. 25 – Hippo Vaughn
Pitcher
WAR: Fergie Jenkins és Greg Maddux nevei valószínűleg ismerősebben csengenek, amikor a Cubs minden idők legjobb dobójátékosaira gondolsz. De az alapokat lerakó férfi először 1913-ban lépett pályára a Chicago színeiben – egy évvel a Titanic elsüllyedése után, és hat évvel azelőtt, hogy a Red Sox elcserélte Babe Ruthot a Yankeeshez. A neve? Hippo Vaughn.
A balkezes játékos mindössze hét alkalommal lépett pályára az első évben a klubnál, de onnantól kezdve a játék egyik legjobb dobója volt. Vaughn 1913 és 1921 között ötször nyert 20 vagy annál több mérkőzést, és több mint 2200 inning alatt 2,33-as ERA-t ért el.
A strikeoutok nem igazán voltak jellemzőek ebben az időben. 1917-ben és 1918-ban is ő vezette a ligát 5,9, illetve 4,6 strikeouttal kilenc meccsenként. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy domináljon. Az 1918-as őszi bajnokságban Vaughn három meccsen kezdett a Boston ellen, és 27 inning alatt 1,00 ERA-t ért el.
Így van, mindhárom világbajnoki mérkőzésén teljes meccset játszott – összesen három futást engedett. És a csapat a három meccsből kettőt mégis elveszített.
Teljesítmények & Díjak – megjegyzés: minden eredmény és díj csak a játékos Chicagóban töltött időszakára vonatkozik, a többi nem szerepel itt.
- Pitching Triple Crown (1918)
- ERA cím (1918)