Annak ellenére, hogy a kormány ígérete szerint a Brexit után nem lesz akadálya az Észak-Írország és Nagy-Britannia (GB) közötti kereskedelemnek, az új ellenőrzések fennakadásokat okoznak az élelmiszer- és növényszállításokban, valamint az online szállításokban.
Ez az új bürokrácia növelte a politikai feszültségeket Észak-Írországon belül, valamint az Egyesült Királyság kormánya és az Európai Unió (EU) között. Az EU most jogi lépéseket indított az Egyesült Királyság ellen, azt állítva, hogy az egyoldalúan, a nemzetközi jogot megsértve változtatja meg a szabályokat.
Az ellenőrzések a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó árukra vonatkoznak, és az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv értelmében vezették be őket, amely része annak a szerződésnek, amely az Egyesült Királyságot kivezette az EU-ból.
Mi a helyzet Észak-Írországgal?
A Brexit-tárgyalások során minden fél egyetértett abban, hogy az észak-írországi békemegállapodás ( a nagypénteki megállapodás) védelme abszolút prioritás.
Ez azt jelentette, hogy nyitva kell tartani a szárazföldi határt az Ír Köztársaság (az EU-ban) és Észak-Írország (az Egyesült Királyságban) között, és el kell kerülni az új infrastruktúrát, például a kamerákat és a határállomásokat. Ez könnyű volt, amikor az egész ír sziget az EU része volt.
A Brexit után azonban új megállapodásra volt szükség, mivel az EU megköveteli, hogy bizonyos árukat az egységes piacára való belépéskor ellenőrizzenek.
Az EU és az Egyesült Királyság tehát megtárgyalta az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvet, amely 2021. január 1-jén lépett hatályba.
Hogyan kerülték el az ellenőrzést a szárazföldi határon?
A Brexit után Észak-Írország továbbra is számos uniós szabályt követ, különösen az árukereskedelemre vonatkozó szabályokat, vagyis a teherautók ellenőrzés nélkül áthaladhatnak a szárazföldi határon.
Viszont Észak-Írország és Nagy-Britannia (Anglia, Skócia és Wales) között új “szabályozási” határ van, mivel Nagy-Britannia már nem követi ezeket a szabályokat.
Ez az áruk új ellenőrzését jelenti.
Az észak-írországi kikötőkben ellenőrzéseket tartanak, és vámdokumentumokat kell kitölteni – ez olyan kritikákhoz vezetett, hogy gyakorlatilag egy határ jött létre az Ír-tengeren.
Mit ellenőriznek?
Az EU nagyon szigorú szabályokat alkalmaz arra vonatkozóan, hogy mi léphet be a piacára, különösen az olyan élelmiszerek esetében, mint a hús, a tej, a hal és a tojás.
A Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező egyes élelmiszereket ellenőrizni kell, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak. Át kell haladniuk egy határellenőrző állomáson, ahol ellenőrzik a papírokat, és néhány fizikai vizsgálatra is sor kerül.
Az új rendszer rázósan indult. Az EU február elején azt mondta, hogy az ellenőrző állomások még nem működnek teljes mértékben, és egyes áruk megfelelő bejelentés nélkül érkeznek Észak-Írországba.
Mi a biztonsági aggály?
Az ellenőrzéseket február elején ideiglenesen felfüggesztették, mivel az árukat ellenőrző egyes határőröket “baljóslatúnak” nevezett fenyegetések érték.
Az unionisták határozottan ellenzik az ellenőrzéseket, mert nem akarják, hogy Észak-Írországot másként kezeljék, mint az Egyesült Királyság többi részét. Az egyik csoport levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy vonja vissza a nagypénteki megállapodás támogatását.
A brit és az uniós vezetők azt mondják, hogy “fenntartás nélkül elítélnek” minden megfélemlítést, de a határellenőrzéseket folytatták, miután Észak-Írország rendőrfőnöke szerint nincs bizonyíték arra, hogy a személyzetet “hiteles” fenyegetés érte volna.
Mi lesz a szupermarketekben kapható élelmiszerekkel?
A szupermarketek kezdetben három hónapos türelmi időt kaptak, amely alatt a szabályokat nem kell alkalmazni az Észak-Írországba behozott élelmiszerekre. Ezzel időt akartak adni nekik az alkalmazkodásra és a készletek fenntartására.
Egyes hústermékekre, például a kolbászokra hat hónapos türelmi időt adtak.
Az év elején azonban még mindig voltak fennakadások, mivel bizonyos friss termékek hiányoztak a polcokról. Az észak-írországi vállalkozások mindig is azt mondták, hogy a türelmi időnek hosszabbnak kell lennie.
Mivel a türelmi idő lejárta előtt fogytán volt az idő, az Egyesült Királyság március 3-án egyoldalú döntést hozott a türelmi idő októberig történő meghosszabbításáról. Ezt követően további egyoldalú lépéseket jelentett be, hogy megkönnyítse a csomagok és növények kereskedelmét Nagy-Britanniából Észak-Írországba.
Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy ez sérti a nemzetközi jogot, és most jogi lépéseket kezdeményezett, amelyeknek az lehet a vége, hogy az Európai Bíróság jelentős bírságokat szabhat ki az Egyesült Királyságra.
Egy uniós tisztviselő szerint az Egyesült Királyság lépései “súlyos hiba” voltak, és a jegyzőkönyv tárgyalásakor “kristálytiszta” volt az a feltételezés, hogy a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló árukat ellenőrizni kell.
Egy március 12-i észak-írországi látogatásán, még az uniós jogi eljárás megindítása előtt Boris Johnson ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány lépése jogszerű volt.
“Azt akarjuk biztosítani, hogy a jegyzőkönyv minden közösség kívánságának megfeleljen” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy “kelet-nyugati és észak-déli egyetértésre is szükség van.”
Mi lesz a 16. cikkel?
Az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írországot védelmező sok unionista politikus azt szeretné, ha a jegyzőkönyvet teljesen eltörölnék.
Sürgetik az Egyesült Királyság kormányát, hogy hivatkozzon a jegyzőkönyv 16. cikkére, amely lehetővé teszi bármelyik fél számára a megállapodás bármely olyan részének felfüggesztését, amely “gazdasági, társadalmi vagy környezeti nehézségeket” okoz.
A koronavírus elleni vakcinák szállítása körüli vita után ezek a követelések egyre hangosabbak lettek.
Az EU – a 16. cikkre hivatkozva – január 29-én bejelentette, hogy exportellenőrzést vezet be az EU-ban előállított oltóanyagokra, beleértve az Ír Köztársaság és Észak-Írország között mozgó oltóanyagokat is.
Az ír miniszterelnök és az északír kormány mind az öt pártja részéről széles körű kritikát váltott ki, és az EU döntését órákon belül visszavonták.
A döntés azonban előkészítette a terepet a hónapokig tartó, politikailag kényes vitáknak arról, hogyan lehet a jegyzőkönyvet úgy működőképessé tenni, hogy az ne borítsa fel a kényes alkotmányos egyensúlyt.
Négy év múlva az Egyesült Királyságnak szavazást kell adnia Észak-Írországnak arról, hogy folytatni kívánja-e a jegyzőkönyvben foglalt új kereskedelmi megállapodásokat.