A levélaknázók közvetlenül és közvetve is kárt okoznak a növényekben. A legközvetlenebb kárt a levélszövetet bányászó lárvák okozzák, ami kiszáradáshoz, korai levélhulláshoz és kozmetikai károkhoz vezet. Trópusi és szubtrópusi területeken ez a gyümölcsök, például a paradicsom és a dinnye megégéséhez vezethet. A levelek elvesztése a terméshozamot is csökkenti. A gyümölcsös zöldségnövények kifejlett növényeiben azonban jelentős mennyiségű lombozat károsodhat, mielőtt a termést érintené.
A levélalagút mérete a levél fejlődési stádiumától, a gazdanövény fajtájától és a levélaknázó fajtól függ. Az idősebb lárvák szélesebb alagutakat készítenek. A kifejlett nőstények által készített táplálkozási foltok szintén csökkenthetik a termést, bár a dísznövények kivételével ennek általában kisebb a jelentősége. A csemeték és a fiatal növények teljesen elpusztulhatnak a levélaknák által okozott közvetlen károk következtében.
A közvetett károk akkor keletkeznek, amikor betegséget okozó gombák vagy baktériumok jutnak be a növényi szövetekbe a táplálkozási foltokon keresztül. A borsó levélaknázó (Liriomyza huidobrensis) aknái gyakran a középső és oldalsó erezet mentén futnak, de szabálytalanul is végigfuthatnak a levélen. Ha több akna jelenik meg egy levélen, egy nagy “tányérakna” alakulhat ki. Ezek többnyire a levél alján találhatók.