Martins Vera

Tudtad, hogy a D-vitamin valójában egy hormon és nem egy vitamin? Valójában a szervezetben a D-vitamin átalakulásának végterméke tekinthető hormonnak. D-vitaminhoz juthatunk bizonyos élelmiszerekből, például olajos halakból, tojássárgájából és teljes tejből, azonban a D-vitamin 90%-át a szervezetünk állítja elő. A szervezet a D-vitamint közvetlen napfény (különösen az UV-B sugárzás) hatására a bőrben állítja elő, majd a szintézis folyamata a májban és a vesében folytatódik, amíg a hormon végső, aktív formája létre nem jön.

A szervezet számos különböző típusú sejtje, köztük az immunsejtek is, tartalmazzák a D-vitamin receptorát, ami azt jelenti, hogy képesek reagálni a D-vitamin molekulákra, különböző reakciókat kiváltva a szervezetben. Nem csoda, hogy a D-vitamin az egészség oly sok aspektusát befolyásolhatja, beleértve a csontok egészségét, a szív- és érrendszeri egészséget, az immunitást, az autoimmun betegségeket, az I. típusú cukorbetegséget és a mentális egészséget.

De mivel a megfázásos szezon már a küszöbön áll, ma azt vizsgáljuk meg, hogyan hat a D-vitamin az immunrendszerre, segítve a nem kívánt megfázás távol tartását.

A D-vitamin segíthet a megfázás és az influenza ellen?

Egyértelműen! Rengeteg tudományos kutatás támasztja alá, hogy a D-vitamin hiánya növeli a fertőzések esélyét.

Egy tanulmány kimutatta, hogy az alacsony D-vitamin-szinttel rendelkező egyéneknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki felső légúti fertőzések, mint azoknál, akiknek elegendő a szintjük. Számos tanulmány pedig összefüggésről számolt be az alacsonyabb D-vitamin-szint és a fertőzések, köztük az influenza megnövekedett aránya között. Egy japán gyermekekkel végzett vizsgálatban a téli időszakban 15-17 héten át tartó napi D-vitamin-pótlás jelentősen, 42%-kal csökkentette az influenzafertőzések előfordulását a kontrollhoz képest. Egy másik vizsgálatban a téli időszakban három hónapig tartó D-vitamin-pótlás csökkentette a felső légúti fertőzések gyakoriságát a D-vitamin-hiányos gyermekeknél.

Hogyan támogatja a D-vitamin az immunrendszert?

A D-vitamin szerepét az immunrendszerben körülbelül 35 éve ismerik, azonban csak az utóbbi években váltak egyértelműbbé a D-vitamin-hiánynak az immunrendszerre gyakorolt hatásai.

Az immunrendszernek két típusa van, amelyek egyformán fontosak a fertőzések elleni küzdelemben: a veleszületett rendszer (amely a fertőzések gyors leküzdéséért felelős) és az adaptív rendszer (amely lassabb választ ad, de nagyon specializált, pl. az antitestek termeléséért felelős). Úgy tűnik, hogy a D-vitamin mindkét rendszert modulálja, ami megmagyarázza, miért van ilyen széleskörű hatása ennek a hormonnak az immunrendszerre. Valójában a D-vitamin az autoimmunitásban is szerepet játszik. Az autoimmun betegségben szenvedő betegeknél, beleértve a szklerózis multiplexet, a reumatoid artritiszt, a gyulladásos bélbetegségeket és a lupus erythematosust, megfigyelhető a D-vitaminhiány előfordulása.

Hogyan növelhetem a D-vitamin szintemet?

A napfénynek való rendszeres kitettség a legtermészetesebb és legkívánatosabb módja annak, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk. Az Egyesült Királyságban a napsütésben a dél körüli 10-20 perces expozícióra való törekvés hetente többször általában jó egyensúlyt jelent a megfelelő D-vitaminszint és a bőrrák kockázatának elkerülése között. A tavaszi és nyári hónapokban nagyobb valószínűséggel fedezzük napi D-vitamin-szükségletünket a napfényből.

A D-vitamin körülbelül 2 hónapig tárolódik a szervezetben. Ezért az a D-vitamin, amit a nyáron a hőn szeretett napsütéses napok alatt felhalmozott, elkezd fogyni, ahogy közelednek a rövidebb és hidegebb téli napok. Mivel önmagában táplálékból nehéz elegendő D-vitaminhoz jutni, a téli hónapokban a napi szükséglet fedezésének legjobb módja a táplálékkiegészítő szedése.

A táplálékkiegészítők főként két formában, D3- vagy D2-vitamin formájában kaphatók, a D3 hatékonyabb a szervezet D-vitamin-szintjének emelésében. A kiegészítőket tabletták formájában, de szublingvális cseppek vagy spray formájában is megtalálod, amelyek felszívódási zavarban szenvedők számára kiváló választás.

Hány D-vitamint kell szednem?

A szakértői vélemények széles skálája létezik, amikor arról van szó, hogy mennyi D-vitamint kellene pótolnunk. Az Egészségügyi Minisztérium ajánlásai szerint a négyévesnél idősebbeknek naponta 10 mikrogrammot (400 NE) kellene bevinniük, különösen október és március között. A magasabb kockázatnak kitett embereknek (a kevéssé vagy egyáltalán nem napozó embereknek és a sötét bőrűeknek) azt tanácsolják, hogy egész évben szedjenek étrend-kiegészítőt. Az Egészségügyi Minisztérium is 100 mikrogramm (4000 NE) az ajánlott napi határérték.

Mindamellett fontos felismerni, hogy a D-vitamin-szükséglet nagymértékben változhat a lakóhely (az északi országokban élőknél nagyobb a D-vitamin-hiány kockázata), az életkor, az évszak és az egyéni tényezők függvényében (egyeseknek napi 400 NE-nél többre lehet szükségük, ha nagyon alacsony a szint). Az egyéni szükségletek felmérésének legjobb módja, ha szakképzett természetgyógyásztól vagy táplálkozási szakembertől kér szakmai tanácsot.

Ha segítségre van szüksége a D-vitamin szintjének kezelésében és immunrendszerének erősítésében, még ma foglaljon időpontot Verával.

A kiegyensúlyozott bélrendszer szintén kulcsfontosságú az egészséges immunrendszerhez – a bélrendszer kiegyensúlyozását szolgáló élelmiszerekről itt olvashat.


Adorini, L. (2005). Beavatkozás az autoimmunitásban: A D-vitamin receptor agonisták lehetőségei. In Cellular Immunology.
Aranow, C. (2011). A D-vitamin és az immunrendszer. J Investig Med., 59(6), 881-886.
Baeke, F., Takiishi, T., Korf, H., Gysemans, C., & Mathieu, C. (2010). D-vitamin: Az immunrendszer modulátora. Current Opinion in Pharmacology.
Camargo, C. A., Ganmaa, D., Frazier, A. L., Kirchberg, F. F., Stuart, J. J., Kleinman, K., … Rich-Edwards, J. W. (2012). A D-vitamin-pótlás és az akut légúti fertőzések kockázata Mongóliában. PEDIATRICS.
Tripkovic, L., Lambert, H., Hart, K., Smith, C. P., Bucca, G., Penson, S., … Lanham-New, S. (2012). A D2-vitamin és a D3-vitamin-kiegészítés összehasonlítása a szérum 25-hidroxi-vitamin D státuszának emelésében: Egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis. American Journal of Clinical Nutrition.
Urashima, M., Segawa, T., Okazaki, M., Kurihara, M., Wada, Y., & Ida, H. (2010). A D-vitamin-pótlás randomizált vizsgálata a szezonális A influenza megelőzésére iskolásoknál. American Journal of Clinical Nutrition.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.