Nézd meg ezeket a hasznos forrásokat
Prédikációk
Gyermekprédikációk
Éneklisták
Bibliai kommentár
Español Comentario
Rómaiak 8:28-30 Bibliai kommentár:
RÓMA 8:26-39. EGY ÁTTEKINTÉS
Ez a nagyon kedvelt szakasz azt ünnepli, hogy Isten mindig jelen van, és mindig kész segíteni a szükség órájában (26. v.) – hogy “minden dolog együtt van jóra azok számára, akik Istent szeretik” (26. v.). (28. v.) – hogy ha Isten értünk van, akkor igazán nem számít, ki van ellenünk (31. v.) – és hogy nincs olyan erős hatalom vagy olyan szörnyű körülmény, amely elválaszthatna minket Isten szeretetétől (35-39. v.).
RÓMA 8:28-30. MINDENT EGYÜTTMŰKÖDIK JÓL
28Tudjuk, hogy minden dolog (görögül: panta-akkusz többes szám) együtt működik (görögül: sunergei- harmadik személy egyes szám) jóra azok számára, akik Istent szeretik, azoknak, akik az ő szándéka szerint vannak elhívva. 29Mert akit előre megálmodott, azt el is rendelte, hogy az ő Fia képmásához hasonlóvá legyen, hogy ő legyen az elsőszülött a sok testvér között. 30Azokat, akiket eleve elrendelt, azokat el is hívta. Akiket elhívott, azokat meg is igazította. Akiket megigazított, azokat meg is dicsőítette.”
“Tudjuk, hogy minden dolog (panta-akkutív többes szám) együtt (sunergei-egyes szám harmadik személy) jóra működik azoknak, akik Istent szeretik, azoknak, akik az ő szándéka szerint vannak elhívva” (28. v.). Ennek a mondatnak az alanya “minden dolog” legyen, ahogy a KJV és az NRSV fordítja (“minden dolog együtt működik jóra”), vagy Isten (“Isten minden dolgot együtt működik jóra”)? A görög nyelv nem egyértelmű, és a tudósok véleménye eltér egymástól. Wright úgy véli, hogy az alany Isten (“Isten minden dolgot jóra munkál együtt”), és én egyetértek:
– Wright megjegyzi, hogy a 27. versben és a 29. versben is Isten az alany. Ha Pál a 28. versben “minden dolgok” alanyának szánja, akkor tisztáznia kellene a gyorsan változó alanyokat ebben a három versben. Ezt nem teszi meg, azt sugallva, hogy mindhárom versnek Istennek kellene lennie az alanyának (Wright, 600).
– Azonban még ha “minden dolog” is az alany, Istennek kell lennie a színfalak mögötti szereplőnek, aki ezeket a dolgokat a jó érdekében működteti. A “minden dolog” önmagában aligha jó. Isten hatalmas keze kell ahhoz, hogy a rosszat jóra változtassa. Ha választhatunk az alanyok közül, miért nem azt választjuk (Istent), amelyik ezt világossá teszi?
– A görög nyelv is világossá teszi, hogy Istennek kell lennie az alanynak. A “minden” (panta) inkább akkusativus (közvetlen tárgy), mint nominativus (alany). Továbbá a “minden” többes számban van, míg az ige, sunergei, egyes számban van. Az alanynak és az igének meg kellene egyeznie, de a “minden” és az “együtt dolgozik” nem egyezik. Az “Isten” és az “együtt munkálkodik” megegyezik – mindkettő egyes számban van.
Ez csak tudományos érdekesség, vagy van jelentősége? Úgy vélem, hogy van jelentősége, ami bár finom, de nagyon is fontos. Gyakran idézzük ezt a verset, hogy bátorítsuk a szenvedő embereket. Amikor azt mondjuk nekik, hogy “minden dolog együtt van jóra”, nem tesszük világossá, hogy Isten az, akinek hatalma van arra, hogy a rosszból jót hozzon – aki a nagypéntekeket keletivé változtatja. Amikor azt mondjuk, hogy “minden dolog jóra működik együtt”, az úgy hangzik, mintha azt hinnénk, hogy “minden dolog” jó – mintha jelentéktelennek tartanánk azokat a körülményeket, amelyek a fájdalmukat okozták. Ezért a “minden jóra fordul” közhelyesnek hat, mintha azt mondanánk: “Ne aggódj – minden rendben lesz”. Nem szabad meglepődnünk, ha a szenvedő elutasítja az ilyen tanácsot, mint a vezetést – és elutasít minket, mint lelki gondozókat is.
De ha Isten a téma (“Isten minden dolgot jóra munkál együtt”), akkor ez orvosolja ezeket a problémákat, és amennyire meg tudom ítélni, nem hoz létre újakat. Ha választhatunk egy megkérdőjelezhető fordítás (“minden együtt működik”), amely problémákat okoz, és egy kevésbé megkérdőjelezhető fordítás (“Isten együtt működik”) között, amely nem okoz, miért nem az utóbbit választjuk?
“azoknak, akik az ő szándéka szerint vannak elhívva” (28b. v.). Az ígéret nem vonatkozik mindenkire. Csak az a személy, aki szereti Istent, és az ő szándéka szerint van elhívva, van biztosítva arról, hogy Isten átformálja rossz helyzetét, hogy jó eredményt hozzon.”
Az Isten elhívásának gondolata legalább Ábrámig nyúlik vissza (1Móz 12:1). Isten elhívása kizárólagosnak tűnhet, de az esküvői lakoma példázata arról beszél, hogy a király meghívása kiterjedt “ahányan csak találtak, rosszak és jók” (Máté 22:10). A király nem talált hibát egyetlen meghívott vendégben sem, sem jóban, sem rosszban, kivéve azt az embert, aki nem öltötte magára a megfelelő menyasszonyi ruhát. A király csak ezt az embert büntette meg. Jézus így fejezte be a példázatot: “Mert sokan vannak elhívva, de kevesen választottak” (Máté 22:14), arra utalva, hogy Isten széles körben kiterjeszti a hívást, de az csak azok számára hatékony, akik megfelelően válaszolnak.
“Mert akit előre megismert, azt el is rendelte, hogy az ő Fiának képmásához hasonlóvá legyen, hogy ő legyen az elsőszülött a sok testvér között. Akiket eleve elrendelt, azokat el is hívta. Akiket elhívott, azokat meg is igazította. Akiket megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (29-30. v.)
Figyeljük meg az igék haladását a 29-30. versekben. Az idők kezdetén kezdődnek (előre megismerte), és az idők végéig (megdicsőült) terjednek:
– Előre megismerte
– Előrelátta
– Elhívta
– Megigazult
– Megdicsőült
Isten célja a megigazulásunk és megdicsőülésünk (vö. 30), ami azt jelenti, hogy “az ő (Isten) Fiának képmására formálódunk”, hogy Isten nagy családjának részévé váljunk (29. v.). Kezdettől fogva Isten képmására lettünk teremtve (1Mózes 1:26-27), de ez a képmás eltorzult és összetört a bűnbeeséskor (1Mózes 3). Isten előre tudta, hogy el fogunk bukni, de eleve elrendelte, hogy a Fiúhoz hasonlóvá válva helyreállítsuk eredeti képmásunkat. Isten azt akarja, hogy Krisztushoz hasonlóvá váljunk – hogy Krisztus képmását hordozzuk.”
A SZÖVEGIDITÁK a World English Bible (WEB), a Szentírás nyilvános (szerzői jog nélküli) modern angol fordításából származnak. A World English Bible a Biblia American Standard Version (ASV), a Biblia Hebraica Stutgartensa Ószövetség és a görög többségi szövegű Újszövetség alapján készült. Az ASV, amely a lejárt szerzői jogok miatt szintén közkincs, nagyon jó fordítás volt, de sok archaikus szót tartalmazott (hast, shineth stb.), amelyeket a WEB frissített.
BIBLIOGRÁFIA:
Bartow, Charles L., in Van Harn, Roger E. (szerk.), The Lectionary Commentary: The Second Readings: Acts and the Epistles (Grand Rapids: William B. Eerdmans Publishing Company, 2001)
Gaventa, Beverly R. in Brueggemann, Walter; Cousar, Charles B.; Gaventa, Beverly R.; and Newsome, James D., Texts for Preaching: A Lectionary Commentary Based on the NRSV-Year A (Louisville: Westminster John Knox Press, 1995)
Craddock, Fred B.; Hayes, John H.; Holladay, Carl R.; and Tucker, Gene M., Preaching Through the Christian Year, A (Valley Forge: Trinity Press International, 1992)
Dunn, James D. G., Word Biblical Commentary: Romans 1-8, Vol. 38A (Dallas: Word Books, 1988)