(A hátegerek tanulmányozása… oldal építés alatt)
Ez a web 2018 márciusában született, a 2017 nyarán megkezdett vizsgálat eredményeként.
A backmice.info-n célunk, hogy minél több információt nyújtsunk a hátegereknek nevezett kórképről. Szeretnénk megosztani minden tudást, amivel rendelkezünk erről a TÚLÉRZETT kórképről és minden vele kapcsolatos dologról, remélve, hogy ez segít előbbre vinni a kutatását.
Noha a háti egerek (1. fejezet) lesz a fő téma, más kapcsolódó témákról is találsz információkat, mint például a klónidegek beszorulásáról (2. fejezet), a zsírszövetről és a fasciáról szóló ismeretekről (3. fejezet), a fájdalom mechanizmusairól (4. fejezet), és néhány történelmi tévedésről, amin érdemes elgondolkodni…
Mi az a háti egér?
Egyszerűen fogalmazva, a hátegereket úgy lehetne leírni, mint tapintható mély zsíros csomókat, amelyeket a gyakorlott vizsgáló könnyen megtapinthat. A csomók az úgynevezett sacroiliacalis területen, a keresztcsont, a csípőcsonti gerinc és a középvonal által alkotott meghatározott háromszögletű területen, a fasciális rétegekben helyezkednek el.
Ezek a csomók számos elnevezést kaptak, de Peter Curtis a 90-es években alkotta meg a háti egerek elnevezést. A weboldalon végig a háti egerek elnevezést fogjuk használni (részben azért, mert ez a vicces király).
A háti egerek mély gócokként könnyen tapinthatóak kenegetett, gyakorlott kézzel. Ezek a csomók tapintáskor gyakran fájdalommentesek, így a legtöbb ember nem ébred rá a létezésükre. Ennek ellenére egyes embereknél vizsgálatkor enyhén érzékenyek vagy akár kínzóan fájdalmasak is lehetnek, reprodukálva a betegek deréktáji fájdalmát.
Néhány kutató felvetette, hogy a hátegereket “zsíros túlburjánzás” okozhatja, amely a mély fasciális rétegen keresztül herniál.
Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogy pontosan mik ezek a csomók, meg kell érteni, hogyan épül fel a szervezetben a rostos-zsíros szövet, tehát a fasciális rétegek.
Miért hagyták ennyire figyelmen kívül…
Szerencsétlenségünkre több tényező együttes fennállása magyarázhatja, hogy ezt az entitást miért hanyagolja és aluldiagnosztizálja a mainstream orvostudomány.
Ezek összefüggnek azzal, hogy…
- sok orvos nem tapintja meg a fizikális vizsgálat során, és nincs megfelelő tapintási készségük. Még ha így is tesznek, az ujjak megfelelő kenése nélkül könnyen elvéthetik a csomókat.
- még ha meg is tapintják a fájdalmas csomókat, valahogy összekeverik őket a “hagyományos lipomákkal” -amelyek nem azok-, és széles körben elterjedt az a nézet, hogy “a hagyományos lipomák nem fájnak”.
- a csomókat összetéveszthetik a “myofaszciális triggerpontokkal”.
- ezek a csomók sem a röntgenfelvételen, sem a mágneses rezonanciás képalkotáson nem láthatók.
- a fibro-zsírszövetet és a fasciát, mint az izom- és csontrendszeri rendellenességek fájdalmat okozó tényezőjét elhanyagolták.
- minden orvos nem ismeri a clunealis idegek beékelődésének létezését.
A véletlen műve…
Noha a legtöbb orvos manapság egyáltalán nincs tisztában a háti egerek létezésével, a történelem során valóban számos orvos tanulmányozta őket a világ minden tájáról.
Ezek közül a kutatók közül néhányan véletlenül botlottak bele ebbe a klinikai állapotba, és hozzánk hasonlóan felkeltette az érdeklődésüket…
- ->LINK a történethez, hogyan keltették fel érdeklődésünket a háti egerek, ‘az én személyes történetem’.
- ->LINK a történethez, hogyan operálta meg Dr. H. Austin (egyik munkatársunk) az első betegét.
A miénkhez hasonló történetekről számos orvos számolt be publikált cikkekben. Ajánljuk figyelmébe többek között Dr. Ries, Dr. MacDermont, Dr. Clavero-Núñez (spanyolul) és Dr. Monnerot-Dumaine esetét.
Az orvosi cikkek…
Az alábbi linkeken összefoglalót olvashat az összes általunk talált cikkről, amelyek a történelem során a hátegereket tanulmányozták és kezelték:
→LINKEK MINDEN megjelent orvosi cikkhez a hátegerekről
A hátegerek összefügghetnek a cluneális neuropátiával. Az alábbi linken elérheti az összes olyan cikk listáját, amely ezt a perifériás neuropátiát tanulmányozta.
→LINK a clunealis neuropátiáról szóló MINDEN megjelent orvosi cikkhez
A hátegerek jobb megértéséhez tanulmányoznunk kell a fibro-zsírszövetet és a fasciális rétegeket, amelyeket hagyományosan elhanyagoltak. Az ok, hogy miért, továbbra is rejtély számunkra. Sir William Copeman 1954-ben egyszer azt mondta: “Mivel a fibrózisnak nincs csillogása, ezért figyelmen kívül hagyták” – a hátegereket az 50-es években fibrózisos csomóknak nevezték el.
Ez egy önzetlen projekt. Hisszük, hogy a megosztás mindig kifizetődő élmény. Tehát ha szeretne hozzájárulni vagy kijavítani valamit, észrevételt tenni, vagy egyszerűen csak kapcsolatba lépni velünk,
ne habozzon, írjon nekünk a
FELTÉTELEK A WEBOLDALUNK HASZNÁLATÁRAA backmice.info weboldal látogatásával a felhasználók elfogadják az alábbi feltételeket: WEBOLDALUNKON NEM NYÚJTUNK ORVOSI TANÁCSADÁST. Weboldalunk csak olyan patológiáról nyújt információt, vagy azzal kapcsolatban, amelyet jelenleg egy PhD program részeként NYUGODTAN TUDOMÁNYOZUNK. A WEBOLDALON TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM MINŐSÜLNEK ORVOSI TANÁCSADÁSNAK, ÉS NEM HASZNÁLHATJA WEBOLDALUNK INFORMÁCIÓIT KONKRÉT ORVOSI TANÁCSADÁS HELYETTESÍTÉSÉRE. Konkrét személyes ajánlásokért mindig konzultáljon szakorvosával vagy más képzett egészségügyi szolgáltatóval. Soha ne hagyja figyelmen kívül a szakorvosi tanácsot, és ne késleltesse annak felkeresését, mert ezen a weboldalon olvasott valamit.
Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés az intrikus hátegerekkel kapcsolatban:
Mi is az a háteger, a fibro-zsíros ágyéki csomók? Hogyan kapcsolódnak a derékfájáshoz és más fájdalomszindrómákhoz? Miért vannak néha érzékenyek máskor tünetmentesek? Miért hagyták figyelmen kívül W.S.C. Copeman és mások tanulmányait? Néha a gócok, máskor a triggerpontok alapján azonosítják őket, miért? Miért vannak a fájdalmas csomók néha csak feszülő lebenyek, míg máskor sérvszerűek? Miért vannak főként BILATERÁLISak? Miért zsírbuborék? Ödéma vagy vérzés, pangás vagy torzió miatt válnak fájdalmassá? Az ödéma hormonális reakcióra vagy szimpatikus ingerre reagál? Miért lehet a fájdalmas ödéma visszatérő? Barna zsírszövetből állnak? Miért gyógyíthatóak néha csak érzéstelenítő injekcióval? Miért szükséges néha műtéti úton eltávolítani őket? A műtéti bemetszés során az ödéma és a feszülés miatt a zsenge csomók kiemelkednek, miért? Subfasciális zsírsérv… miért? Mik a szubfaszciális alapzsírpárnák? Okozhatnak-e a csomók clunealis idegbecsípődést? Miért kapcsolódnak a lázhoz vagy a nedves hideghez? Miért olyan ismeretlen a zsírszövet? Miért NEM sok orvos rendelkezik a tapintásukhoz szükséges ismeretekkel? Miért van annyi nevük? …
LINK a youtube videóra: léteznek-e a hátgerincegerek?
Hogyan kell beszűrni a hátgerincegereket? (1 perces videó)
Az alábbi videóban láthatja, hogyan kell tapintani és hogyan kell infiltrálni az egyszerű ágyéki “hátegereket” egy fiatal betegnél, akinek az elmúlt 24 óra óta jobb oldali ágyéki fájdalma és a hátsó combra vonatkoztatott fájdalma volt. A fájdalom rosszabbodott erőfeszítésre vagy lehajlásra.
A betegnek néhány hónappal ezelőtt már volt jobb oldali ágyéki fájdalma, és néhányszor véletlenszerűen fájt az ágyéka. A csomó megnyomásakor a beteg a lábán lefelé, egészen a térdéig terjedő fájdalmat érez. A fájdalom 4 ml 1%-os lidokain injekció beadása után azonnal megszűnik. A fájdalomcsillapítás hetekig tartott.
A háti egerek egyike annak a sok névnek, amit ezek az érdekes csomók kaptak
A háti egerek egyike annak a sok névnek, amit a LUMBAR FIBRO-FATTY NODULES kapott (A háti egerek elnevezést Peter Curtis javasolta a 90-es években).
Sok orvos kapott kedvet a rejtélyes fájdalmas csomók tanulmányozásához, és úgy tűnik, mindenki más elnevezést választott…
A történelem során e csomókról szóló elnevezések és tanulmányok listája:
- Rheumatikus folyadékgyülem vagy induráció -Hautschwiele, Zellegewebesschwiele, Muskelschwiele vagy Knochenhautschwielen- (Froriep 1843)
- duzzadt rostos indurációk (→Stockman 1904)
- Cellulalgikus csomók vagy cellulitcsomó (→LINK a francia tanulmányokhoz)
- Bőr alatti zsírcsomók (→Sutro 1935)
- Epi-…sacro-iliacalis lipoma (→Ries 1937)
- Sacroiliacalis csomók (→MacDermot 1942)
- Fibrositis a háton (→Copeman és Ackerman 1944) (→Mylechreest 1945), (→ egyéb cikkek a fibrositisről)
- Fibrositiszes csomók (→Pugh 1945)
- A szubfaszciális zsírszövet gyulladása (→Herz 1946) , (→Hench 1946), (→Hucherson és Gandy 1948) (→Herz 1952) (→Bonner 1954)
- Fájdalmas lipómák (→Rouhier 1951)
- A zsírlebenyek kinövése vagy ödémája (→Copeman és Ackerman 1947) , (→Copeman 1949) (→Clavero-Núñez 1945)
- A zsír csomósodása vagy hernációja (→ Moes 1947)
- Fibrolipomatosus csomók (→Orr et al. 1948)
- Episacroiliac lipoma (→Hittner 1949), (→Katz 1950), (→ Sicard 1952), (→1952 Donati és Bidoni) (→Sheehan 1953), (→Monnerot 1955), (→Nocentini és Rosati 1956) (→Pace és Henning 1972) (→Rosati 1990), (→Beverley 2007).
- Hernia grasa (→1946 “El día médico”) (→1950 Dal Lago &Vera)(→1953 Nunziata)
- Pannicularis hernia (→Ficarra 1952) (→Knight 1954) (→Ficarra 1955) (→Tong 1981)
- Sacroiliac lipomatosis (→Raymond 1952), (→Raymond 1960)
- Lipomatose kreuzbeinsyndrom (→Schmidt-Voigt 1953)
- Hernia a panniculus adiposus (→Gomez 1957)
- Hernia a sacralis fascia (→Kanan 1959)(→Tibaudin 1959)
- Sacroiliacalis (episacralis) lipoma (→Wollgast és Afeman 1961) (→1990 Grieve)
- Lipomes épi-sacro-iliaques (→Rimbaud 1953), (→Duval 1962)
- Hernia adiposa (→Sedwitz és Thomas 1963)
- Lipomata a sacroiliacalis régióban (→Singewald 1966)
- Copeman és Ackerman-szindróma (→Baciu 1969)
- Lumbális zsírsérv (→Faille 1978)
- Xanthoadipózus csomók (→Ercegovac 1982)
- Non-fibrositikus lumbális szubkután csomók (→Swezey 1991)
- Háti egér/egér (→Curtis 1993) (→ Fischer 1993), (→Earl 1995) (→Motyka 2000), (→Curtis 2000), (→Bond 2004), (→Curtis 2004), (→Bicket 2016), (→Tiegs-Heiden 2017)
- Iliákus gócos rendellenesség (→Kurnik 2003)
- Episacralis lipoma (→Bond 2000), (→Erdem 2013)
- Fibro-fatty nodule (→Su Min Ko 2009)
- Sacroiliac fascialis lipocele (→Yang 2015)
- Nodolo di Copeman (→Farina 2017)
A specifikus sacroiliacalis fájdalom egyéb elnevezései:
- Multifundus háromszög szindróma (→Buwens 1955)
- Lumbodorsalis szubfaszciális zsírfibrózis (→Dittrich 1963)
- Iliac crest pain syndrome (→Collée et al. 1991)
→LINK a háti egerekről megjelent összes orvosi cikkhez
→LINK a “fibrositis” kifejezés történetéhez (a háti egerek régi neve lumbális fibrositis, a fibromyalgia régi neve generalizált fibrositis volt)
→LINK a “cellulitiszről” szóló francia tanulmányokhoz
→LINK a “cellulitiszről” szóló francia tanulmányokhoz (a francia orvosok a háti egerek régi elnevezése a lumbális cellulitisz volt)
→LINK a myofaszciális szindrómáról szóló cikkekhez (a háti egerek egy másik nézete)
→LINK a myogelózisról szóló cikkekhez (a háti egerek egy másik nézete)
A tapintásos technika a háti egerek keresésére
-A legjobb beteghelyzet álló helyzetben, enyhén behajlított háttal (semiflexió), a kezek a vizsgálóasztalon nyugszanak.
-A zónát hagyjuk fedetlenül, és a kezünket kenjük be némi anyaggal, hogy az ujjak csúszni tudjanak. Ezekben az esetekben például valamilyen sterilizálószert használunk.
– Kezdjük el a középvonal tapintását a gerinc apofízisek határozott megnyomásával. Kérdezzük meg a beteget, hogy van-e fókuszált fájdalom.
-Ha a betegnek van egy ágyéki fájdalmas oldala, kezdjük a fájdalommentes oldallal. Tapintsuk meg az ujjbegyekkel, folyamatos körkörös mozdulatokkal, hogy megtaláljuk a csomós foltokat.
-Ha a beteg azt mondja, hogy a csomó területe fájdalmas, végezzünk egy második tapintást, megkérve a beteget, hogy ismerje fel a maximális fájdalom helyét.
– Nyomja meg határozottan a maximális fájdalom helyét, és kérdezze meg a beteget, hogy a fájdalomnak van-e kisugárzása (a has, a lágyéktájék, a farizom vagy a láb felé).
– Néha csak az egyik oldalon vannak jelen, máskor kétoldaliak.
– Egyes csomók érzékenyek vagy fájdalmasak, mások fájdalommentesek. Ne feledjük, hogy ez idővel változhat, és egy fájdalommentes góc fájdalmassá válhat.
-Ha megjelöljük a gócokat, általában 5-7 cm között maradnak a középvonaltól.
A következő videókban megmutatjuk, hogyan kell tapintással keresni a gócokat a sacroiliacalis régióban
Video 1. Az ágyéki régió tapintásának bemutatása (kétoldali háti egerek)
(Oldal szerkesztés alatt)
By Marta Cañis Parera 
Az 1. esetben a csomók tapintásra érzékenyek.