A hasznos, a bérelhető és a bruttó négyzetméterek közötti különbség finom, de rendkívül fontos megérteni a bérleti tárgyalások során. Mindhárom kifejezés szerepelhet a bérleti szerződésében, de csak az egyiket használják fel a valódi éves bérleti költség kiszámításához.
Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi a különbség a hasznos, a bérelhető és a bruttó négyzetlábak között, és miért fontosak.
Hasznos négyzetlábak
A helyiség hasznos négyzetlábai alatt a bérlő számára egyedileg meghatározott teljes területet értjük. Gondoljon rá úgy, mint a kifejezetten az Ön vállalatának használatára elkülönített területre. Amint belép a lakosztályába, a benne lévő területet tekintjük hasznos négyzetlábnak.
A szám kiszámítása némileg eltér a teljes emeletet bérlő bérlők és a részleges emeletet bérlő bérlők esetében. A részleges emelet bérlése esetén ez magában foglalja az összes irodahelyiséget, valamint a lakosztályhoz tartozó tárolóhelyiségeket vagy saját mellékhelyiségeket. Ez magában foglalja az olyan dolgok által elfoglalt teret is, mint az oszlopok vagy a süllyesztett bejáratok.
Egy példa a hasznos, bérelhető és bruttó négyzetméterekre egy több bérlővel rendelkező emeleten.
A teljes emelet bérlői esetében a hasznos négyzetméterek közé tartozik minden, ami az emelet határain belül van, beleértve a nem használható területeket, mint például a gondnoki szekrények vagy a gépészeti és elektromos helyiségek. Ez magában foglalja az emeleti közös helyiségeket is, mint például a konyhasarok, a folyosók vagy az emeleti használatra jellemző fogadóterek. A hasznos négyzetméterek nem tartalmazzák az olyan helyiségeket, mint a liftaknák vagy a lépcsőházak, mivel ezek nem tekinthetők egyetlen bérlőhöz tartozónak.
Egy példa a hasznos, bérelhető és bruttó négyzetméterekre egy olyan emeleten, ahol egyetlen bérlő van.
A hasznos négyzetláb fontos mérőszám, mert pontosan megmondja, hogy mekkora terület áll rendelkezésre az üzletvitelhez.
Bérelhető négyzetláb
A bérelhető négyzetlábat a hasznos négyzetlábak és az épület közös helyiségeinek egy része határozza meg.
A közös terek az épület valamennyi bérlője által használható területek, amelyek közé tartoznak többek között a folyosók, a lobbik, a nyilvános illemhelyek és a fitnesztermek.
Read Next:
A közös helyiségek egy adott bérlőre eső részét úgy számítják ki, hogy az épület teljes négyzetterületének arányos részét veszik alapul. Például, ha egy bérlő 10 000 SF-ot bérel egy 100 000 SF-os épületben, akkor az épület közös területének 10%-a az adott bérlőhöz kerül.
Ez nem azt jelenti, hogy a bérlő csak a terület 10%-át használhatja, hanem azt, hogy a közös terület négyzetméterének 10%-át hozzáadják a bérlő négyzetméterszámához a bérleti szerződésben.
A bérelhető négyzetmétert az éves alapbérköltség meghatározásához használják. Ehhez a számításhoz egyszerűen szorozza meg a bérelhető négyzetlábakat az éves alapbérleti díjjal.
Miért fontos ez
A legfontosabb különbség, amit meg kell érteni a hasznos és a bérelhető négyzetlábak között, hogy a bérelhető, nem pedig a használható négyzetlábakat fogják használni az éves bérleti költség kiszámításához. Mivel a bérelhető négyzetláb gyakran magasabb, mint egy helyiség hasznos négyzetlába, elengedhetetlen, hogy a helyes mértéket használja a költségvetés értékelésekor.
Load Factor
A hasznos eszköz, amelyet a bérlők és a bérbeadók használnak a létesítmény bérelhető és a hasznos négyzetlábak közötti különbség megértéséhez, az úgynevezett load factor. Ez a szám az épületben található közös terület százalékos arányán alapul. A terhelési tényezőt úgy számítják ki, hogy az épület összes bérelhető négyzetlábát elosztják az összes használható négyzetlábbal.
Load Factor = Total Rentable SF / Total Usable SF
Ezt a terhelési tényezőt ezután megszorozzák a bérlő használható négyzetlábával, hogy megtalálják a helyiség bérelhető négyzetlábát.
Bérelhető SF = Bérlő hasznos SF x terhelési tényező
Hogyan segíthet a terhelési tényező a bérlőknek a különböző ingatlanok értékelésében? Vegyük ezt a példát.
Egy bérlő két különböző irodahelyiséget mérlegel, mindkettő azonos hasznos négyzetméternyi területtel és azonos bérleti díjjal, de eltérő terhelési tényezővel rendelkezik. Az első lehetőség egy 10 000 hasznos négyzetméteres lakosztállyal és 20%-os terhelési tényezővel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a helyiség bérelhető négyzetmétere 12 000 négyzetméter. A második lehetőség 10.000 hasznos négyzetláb és 15%-os terhelési tényező, ami azt jelenti, hogy a bérelhető négyzetláb ennél a lehetőségnél 11.500 lenne.
| 10.000 hasznos láb x .20 = 2.000 | 2.000 + 10.000 = 12.000 bérelhető négyzetláb |
| 10.000 hasznos láb x .15 = 1,500 | 1,500 + 10,000 = 11,500 bérelhető négyzetláb |
Az első épületben a bérlő alapbérleti díja 12,000 négyzetláb alapján lenne, míg a második épületben 11,500 négyzetláb alapján számítana fel bérleti díjat. Az alacsonyabb terhelési tényezővel rendelkező második lehetőség pénzt takarítana meg a vállalatnak, mivel kevesebbet fizetne havonta ugyanannyi hasznos területért.
A kisebb terhelési tényező azonban azt is jelenti, hogy kevesebb közös terület van az épületben, így több bérleti díjat kell fizetni, ha több közös területre vágynak.
Bruttó négyzetméter
A bruttó négyzetméter, más néven bruttó terület, egyszerűen az épület teljes négyzetméterére utal. Ez magában foglalja mindazt, amit a hasznos és bérbeadható négyzetlábakban elszámolnak, valamint az épületmagot, a liftaknákat és az épület egyéb, karbantartásra és üzemeltetésre használt területeit.
Más szóval a bruttó négyzetméter az a teljes terület, amelyet egy létesítmény elfoglal, függetlenül attól, hogy a bérlő használja-e a teret vagy sem. Ebből csak a nyílt területek, például a medencék, a játékterek, a pályák, a fénykutak, a parkolók és a ki nem ásott pincék maradnak ki.
A bruttó négyzetméter az építőiparban a tervezés és a költségvetés összeállításának fontos mérőszáma. Bár a bérlői ügyletekben nem jelenik meg túl gyakran, mégis érdemes megérteni.
Következtetés
Reméljük, hogy ez a cikk segített tisztázni minden olyan kérdést, amely a hasznos, a bérelhető és a bruttó négyzetlábak közötti különbségekkel kapcsolatban felmerült.
A kereskedelmi bérleti szerződések bonyolultságának további megismeréséhez tekintse meg az AQUILA Tanulási Központ & Bérleti szerződés tárgyalása című fejezetét.
Ha további kérdései vannak, vagy szeretne továbblépni a bérleti folyamatban, forduljon tapasztalt bérlőképviseleti csapatunkhoz.