K: Észrevettem, hogy amikor a “süllyed” ige tranzitív használatban van, a “süllyedt” ige helyett gyakran a “süllyedt” múlt idejű “süllyedt” részt használják múlt időben. Ismeri a “sunk” használatában bekövetkezett változást?

A: Az amerikai angolban a “süllyedt” és a “süllyedt” is a “süllyed” szokásos múlt idejének számít, bár a “süllyedt” gyakoribb. Ez akkor is igaz, ha az igét tranzitív (tárgyat tartalmazó) vagy intranzitív (tárgy nélküli) formában használjuk.

Az általunk ellenőrzött összes jelenlegi amerikai szótárban (Merriam-Webster, M-W Unabridged, American Heritage és Webster’s New World) a “sank” és a “sunk” mint standard múlt idő szerepel. A legtöbb brit szótár a “süllyedt” múlt időnek, a “süllyedt” pedig amerikai változatú múlt időnek tekinti.

A Merriam-Webster’s Dictionary of English Usage kifejti: “Both sank and sunk are used for the past tense of sink. A süllyedt gyakrabban használatos, de a süllyedt nem ritka és nem is tájnyelvi múlt idő, bár általában múlt idejű tagmondat.”

A használati útmutató ezt a “süllyedt” példát adja Robert Frost 1935. július 8-i leveléből: “Then I sunk back never again to blaze perhaps.”

A Garner’s Modern English Usage (4. kiadás), egy konzervatívabb használati útmutató azonban a “sank”-ot tekinti az egyetlen legitim múlt időnek, a “sunk”-ot pedig múlt idejű tagmondatnak (mint a “had sunk”, “have sunk”). A szerző, Bryan A. Garner azt írja: “A past participle gyakran kiszorítja az egyszerű múlt idejű formát az őt megillető helyéről.”

Jeremy Butterfield a Fowler’s Dictionary of Modern English Usage (4th ed.) című könyvében nem megy ilyen messzire, de azt mondja: “A múlt idő most túlnyomórészt inkább sank, mint sunk.”

Mi pedig az egyszerű múlt időre a “sank”-t használjuk, és mi is ezt javasoljuk. Mellesleg ez közelebb áll az eredeti múlt időhöz is.

Amikor az ige először megjelent az óangolban (kb. 450 és 1150 között beszélték), a “süllyedni” a sincan, a “süllyed” a hit sinceþ, a “süllyedt” pedig a hit sanc volt. A “süllyed” és a “süllyedt” írásmódok az Oxford English Dictionary szerint a 15. században bukkantak fel, míg a “süllyedt” a 16. században, a modern angol nyelv korai időszakában jelent meg.

A történelmi bizonyítékokon alapuló etimológiai szótár, az OED mind a “süllyedt”, mind a “süllyedt” múlt idejűként szerepel. “A sunk mint múlt idő használata rendkívül gyakori volt” – teszi hozzá a szótár, megjegyezve, hogy Samuel Johnson az A Dictionary of the English Language (1755) című művében a “sunk”-t preteritnek, azaz múlt időnek tekintette: “pret. I sunk, anciently sank.”

Az Oxford Dictionaries online szabványszótár mind az amerikai, mind az angol kiadásában van egy használati megjegyzés, amely szerint a “süllyedt” és a “süllyedt” szónak története van, de ma a “süllyedt” a szokásos múlt idő:

“Historically, the past tense of sink has been both sink and sunk (the boat sank; the boat sunk), and the past participle has been both sunk and sunken (the boat had already sunk; the boat had already sunken). A modern angolban a múlt idő általában süllyedt és a múltbeli részesedés süllyedt, a süllyedt alak már csak melléknévként maradt fenn, mint a süllyedt kert vagy a süllyedt arcok.”

Segítsen adományával támogatni a Grammarphobia Blogot.
És nézze meg az angol nyelvről szóló könyveinket.

Iratkozzon fel a blogra e-mailben

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.