Az új 2014-es zenei standardok június 4-én jelentek meg. A standardok egy nagyobb projekt részét képezték, amely az összes művészeti ágra vonatkozó standardokat felölelte, és a National Core Arts Standards eredményei kereshető formátumban megtalálhatók.

Minden standard egy kétéves folyamat eredménye, amelynek megírásába közvetlenül több mint 100 zenetanár, kerületi zenei adminisztrátorok és főiskolai kutatók, valamint hivatásos tanítóművészek vettek részt.

A standardok három nyilvános véleményezési körön mentek keresztül, amely során 6000 pedagógustól érkeztek értékes észrevételek és javaslatok. A standardok inkluzív kidolgozása megkülönbözteti őket más tudományágak standardjaitól. Egyértelműen nem csak a szakmáért, hanem a szakma által is készültek.

Az NCCAS oldalával ellentétben a NAfME oldalán a zenei standardok olyan formátumban jelennek meg, amelyet a zenetanárok a legmeggyőzőbbnek, ismerősnek és hasznosnak találnak.

Mi a különbség az 1994-es és a 2014-es standardok között?

  • Az új standardok a fogalmi megértésre összpontosítanak. Ez némileg eltér az 1994-es szabványoktól, amelyek elsősorban ismeretekből és készségekből álltak. Az új standardok keretet biztosítanak a tanulók önállóságának és zenei műveltségének fejlesztéséhez.
  • Az új standardok ezt azáltal érik el, hogy a tanulók képessé válnak az alkotás, az előadás és a reagálás három művészeti folyamatának végrehajtására, amelyek konkrét folyamatelemekben (lépésekben) és a hozzájuk kapcsolódó tartós megértésekben és alapvető kérdésekben vannak megfogalmazva. A múltban kevés tanár tanított csak egy 1994-es tartalmi szabványt egy órán. Nem volt világos struktúra, amely segítette volna a tanárokat a standardok összerendezésében. A Három művészeti folyamat modell segíti a tanítást azáltal, hogy szorosan illeszkedik azokhoz a tényleges folyamatokhoz, amelyekben a zenészek részt vesznek
  • A 2014-es standardok a standardok évfolyamonkénti sorozatán keresztül kerülnek bemutatásra a PK-tól 8-ig, a középiskolai szinten pedig különálló szálakon keresztül, amelyek az iskolákban gyakran előforduló osztályokat – Ensembles, Guitar/Harmonizing Instruments, Music Composition/Theory, and Music Technology – tartalmazzák. Ez a nagyobb konkrétság segíteni fogja a tanárokat az évfolyamonkénti célok megfogalmazásában. A középiskolai szinten különálló részek olyan standardokat biztosítanak a tanárok számára, amelyek jobban megfelelnek a speciális osztályok egyedi céljainak.
  • A standardokhoz sarokponti értékelési modellek is kapcsolódnak. Ezek a feladatok, amelyek jelenleg tervezet formájában vannak, végül a tanárok számára kutatásokon alapuló értékeléseket fognak biztosítani, amelyeket osztálytermi, körzeti vagy országos használatra módosíthatnak. A kísérleti tesztelés eredményeként – amelyben a zenetanárok is részt vesznek – olyan tanulói munkákat is létrehoznak majd, amelyek felhasználhatók maguknak a standardoknak a pontosítására.

Miben különböznek a standardok a tantervtől?

Az önkéntes szabványok nagyfokú rugalmasságot biztosítanak az államok, a körzetek és a tanárok számára, hogy egyedi tanterveket dolgozzanak ki. A területen dolgozó tanárok azt kérték, hogy a javasolt ismereteket és készségeket a szabványok kiegészítéseként dolgozzák ki. A NAfME hamarosan bejelenti azokat a terveket, amelyek célja, hogy országszerte bevonja a tanárokat ezeknek és más kiegészítő forrásoknak a kidolgozásába, amelyek végül felkerülnek a NAfME honlapjára. Azonban még ezekkel a választható forrásokkal együtt is rengeteg lehetőség lesz a fejlesztésre és finomításra állami, körzeti és osztálytermi szinten.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.