Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) bejelentette, hogy 2035-re megszünteti az emlősökön végzett kísérletek iránti kérelmeket és a finanszírozást, a holland mezőgazdasági miniszter célja pedig az, hogy Hollandia “2025-re világelső legyen a kísérleti állatok nélküli innovációk terén”. Hollandia és az USA ezen ambiciózus célkitűzéseit uniós szinten is támogatják, és mind a polgárok, mind az ipar jelentős csökkentésre számít az elkövetkező években.
Nem szabad elfelejteni, hogy a mai napig a legtöbb tudományos áttörés és orvosbiológiai siker az állatok felhasználásának és tesztelésének köszönhető, amelyek nélkül számos eredmény nem lett volna lehetséges (például a rák túlélési arányának növekedése, a védőoltások és az olyan betegségek felszámolása, mint a himlő). A tudomány és a technológia mai modern vívmányaival a betegségek és mechanizmusok megértésére szolgáló módszerek új korszaka előtt állunk az emberben.
Professzor Pierfranco Conte, a Padovai Egyetem onkológus professzora és a padovai Istituto Oncologico Veneto 2. számú orvosi onkológiai osztályának igazgatója : “Az állatmodellek még mindig nélkülözhetetlenek bizonyos kutatási területeken, például az onkológiában, a farmakológiában, az immunológiában és a neurológiában, ahol a sejtek és szövetek közötti összetett kölcsönhatások a kutatás lényeges elemei. A tudósok növekvő motivációja a kísérleti rendszerek optimalizálására és szabványosítására azonban olyan jobb kísérleti gyakorlatok kialakításához vezetett, amelyek az in vitro és ex vivo szűrési technikák előzetes vizsgálatát foglalják magukban az in vivo tesztelés előtt.”
Conte professzor és kollégája, Vincenzo Ciminale professzor, kísérleti onkológus, azt tapasztalták, hogy az elmúlt 10-15 évben folyamatosan csökkent a felhasznált állatok száma. Megjegyezték, hogy “ami még ennél is fontosabb, drámai javulást tapasztaltak az állatok jólétére és az állatgondozási eljárások megfelelőségére fordított figyelemben”. Előrejelzésük szerint “a technológiák és a 3D ex vivo tenyészetek, például a szferoidok és organoidok fejlesztésével a jövőben tovább csökken a kísérleti állatok felhasználása”.
Európai fejlődés
Az EU-ban 1986 óta vannak jogszabályok az állatok tudományos célú felhasználásáról és védelméről. A 2010/63-as irányelvvel az EU egyértelműen a teljes helyettesítést jelölte meg végső célként, és a 3R elveket kifejezetten beépítette a jogszabályokba. Az irányelv hivatalosan is létrehozta az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjánál az állatkísérletek alternatíváival foglalkozó európai uniós referencialaboratóriumot (EURL ECVAM), amelynek feladata az alternatív módszerek fejlesztésének, validálásának és nemzetközi elfogadásának támogatása.
Maurice Whelan professzor, az EURL ECVAM vezetője a KKK-nál (Ispra, Olaszország) : “A KKK a Bizottság tudományos és ismeretterjesztő szolgálata, amely közel 30 éve aktívan támogatja a 3R-t számos módon mind a toxikológiai vizsgálatok, mind pedig újabban az alap- és alkalmazott kutatásban való alkalmazás tekintetében. Természetesen nem egyedül dolgozunk, hanem szorosan együttműködünk a szabályozó testületekkel, kutatási konzorciumokkal, nem kormányzati szervezetekkel és kormányzati ügynökségekkel szerte a világon, hogy biztosítsuk, hogy mindannyian egy irányba haladunk.”
2005-ben létrehozták az Európai partnerséget az állatkísérletek alternatív módszereiért (EPAA), amely az Európai Bizottság és az ipari ágazatok köz- és magánszféra közötti partnerség, amelynek célja “az állatok felhasználásának helyettesítése, csökkentése és finomítása (3R) a szabályozási követelmények teljesítése érdekében a jobb és előrelátóbb tudomány révén”. Küldetésük az új alternatív megközelítések kifejlesztésének és elfogadásának előmozdítása. A 2019 októberében tartott éves konferenciájuk középpontjában a 3R-ek alkalmazásába vetett bizalom kiépítése állt, különösen a kormányzati szabályozók és az iparban dolgozó tudósok körében. Példák, amelyeken keresztül ezt elérik, a biztonságértékelők következő generációinak a nem állatokon végzett módszerekkel kapcsolatos képzése, munkaülések tartása, valamint az ipar, a tudományos élet, a nem kormányzati szervezetek, a szabályozó hatóságok és más állami és magánszervezetek közötti folyamatos kommunikáció és nyílt párbeszéd.
2013 óta az EU-ban betiltották a kozmetikai termékek állatkísérleteit, valamint az állatokon tesztelt kozmetikumok értékesítését és forgalmazását, miközben továbbra is globális fellépés és az egész világra kiterjedő tilalom követelése áll fenn. Egy 2015-ben a 28 tagállamban végzett Eurobarométer-felmérés (27 672 résztvevő) szerint 89%-uk egyetértett azzal, hogy “az EU-nak többet kellene tennie az állatjóléttel kapcsolatos nagyobb nemzetközi tudatosság előmozdítása érdekében”. A 2017-es évben az EU-ban közel 9,4 millió állatot használtak fel tudományos és kísérleti célokra.”
Tilly Metz asszony, az Európai Parlament Zöldek/EFA képviselőcsoportjának luxemburgi képviselője: “Az Európai Parlament állatjóléti frakcióközi munkacsoportja a Horizont Európa vonatkozó küldetéseiben és projektjeiben is fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy ösztönözni kell az állatmentes kutatást, és el kell kerülni az állatokon alapuló kutatásba történő beruházásokat. Konkrét jogszabályi változtatásokra fogunk törekedni, és javaslatokkal és javaslatokkal fogunk előállni a magasabb állatjóléti normák és a jobb ellenőrzések érdekében.”
Milyen alternatív megközelítések vannak az állatkísérletek helyett?
Mielőtt egy gyógyszer továbbléphetne az embereken végzett klinikai vizsgálatokba, be kell bizonyítani, hogy biztonságos és tolerálható. Ezért validált, alternatív módszereknek kell felváltaniuk a hagyományos állatkísérleteket. A lehetséges modellek közé tartoznak például a 2D és 3D humán sejt- és szövetmodellek, organoidok és organ-on-a-chip modellek, valamint a virtuális/számítógépes modellezés innovatív technológiák és mesterséges intelligencia (AI) segítségével.
Dr. Jason Johnson és Rosaria Bianco PhD-hallgató a Bristoli Egyetemen az aneurizma kialakulásának és progressziójának tanulmányozására a rágcsálókon történő felhasználást felváltó új humán ex vivo módszeren dolgoztak, amelyet a Nemzeti Központ az állatok helyettesítésének finomításáért & a kutatásban (NC3Rs) és a Brit Szív Alapítvány finanszírozott. Dr. Johnson és laboratóriuma sikeresen kimutatta, hogy ez a módszer ugyanolyan jól működik, mint a hagyományos egérmodellek.
Dr. Jason Johnson, a British Heart Foundation vezető kutatója, a kardiovaszkuláris patológia docense és a Bristoli Egyetem Bristol Medical School kardiovaszkuláris patológiai laboratóriumának vezetője : “Összességében eredményeink támogatják e modell használatát a jövőbeni aneurizma-vizsgálatokhoz, és alternatívát nyújt az etikai szempontból nehéz állatkísérletekhez, csökkentve az ilyen vizsgálatokban használt egerek számát”.
Az alternatív modellek jobban előre jelezhetik és modellezhetik az emberi betegségeket, mint a hagyományos állatkísérletek, például a toxicitás, a biológiai hozzáférhetőség és a reprodukálhatóság tekintetében.
Whelan professzor megjegyzi: “Sok esetben a hagyományos állatkísérletek olyan adatokat szolgáltathatnak, amelyek nem extrapolálhatók egyik fajról a másikra, és így félrevezető következtetéseket eredményezhetnek például egy gyógyszer biztonságosságát vagy hatékonyságát illetően, ha embereken alkalmazzák. Az EURL ECVAM jelenleg egy sor nagyszabású tanulmányt folytat, amelyek célja, hogy felülvizsgálja az alap- és alkalmazott kutatásban jelenleg használt nem állati modelleket hét betegség területén, beleértve a neurodegeneratív (pl. Alzheimer, Parkinson stb.) és a légzőszervi betegségeket (pl. cisztás fibrózis, asztma stb.). Ezek az állatokon kívüli modellek az EU-n belüli innovációt és versenyképességet is elősegítik, például azáltal, hogy új biotechnológiai vállalkozások létrehozását ösztönzik, és új eszközöket biztosítanak a hatékonyabb gyógyszerfejlesztéshez és a számunkra elérhető termékek széles skálájában használt vegyi anyagok “biztonságos tervezéséhez”.”
Hátrányok és kilátások
A szabályozási vizsgálatok terén a 3R jelentős elterjedése előtt álló egyik legnagyobb kihívás a szabályozói elfogadás. Az alternatív módszerek kifejlesztésének pénzügyi költségeit sem lehet figyelmen kívül hagyni. Talán van egy általános gondolkodásmód is, amelyet meg kell kérdőjelezni, át kell alakítani és újra kell összpontosítani. Például a toxikológiai ágazatban a hagyományosan képzett tudósok számára kényelmesebb lehet az általuk ismert gyakorlatok folytatása. Metz asszony szerint “a mentalitás és a hozzáállás fejlődésére van szükség: sok tudós még mindig meg van győződve arról, hogy szükségünk van az állatokon végzett kísérletekre. Nem tévednénk, ha hagyományról beszélnénk, és mint tudjuk, nagyon nehéz lehet megváltoztatni az úgynevezett ” hagyományokat “”. Dr. Johnson megjegyzi, hogy a tudományos folyóiratoknak is szerepet kell játszaniuk az akadályok elhárításában: “meg kell változtatni a bírálók és a folyóiratok hozzáállását az állatkísérletek újszerű alternatív megközelítéseit kidolgozó és/vagy alkalmazó tanulmányokhoz”.
Dr. Johnson pozitív előrelépést tapasztal a tudományos közösségben: “A hozzáállás határozottan változik, az NC3R-ek számos konferenciát és találkozót szerveznek, amelyek a legjobb gyakorlatok példái mellett a 3R koncepciót is kiemelik”. Conte professzor arra ösztönzi az EU-t, hogy támogassa az állatmentes kutatást, és javasolja például “a finanszírozási források növelését az emberi betegségek innovatív modelljeinek kifejlesztésére, hogy minimalizálják vagy esetleg teljesen helyettesítsék az új gyógyszerek állatkísérleteit”.
A folyamatos, konstruktív párbeszéd az összes kulcsfontosságú érdekelt fél között, beleértve a nem kormányzati szervezeteket, a szabályozó hatóságokat, a tudósokat és az ipart, elengedhetetlen ahhoz, hogy pozitívan haladjunk abba az irányba, hogy végül ne legyen szükség állatkísérletekre. Összességében úgy tűnik, hogy jó irányba haladunk, és remélhetőleg még gyorsabb és pozitívabb változások vannak a láthatáron.
Hasznos linkek :