Articles

Tamara Chavez-Strong, MA és Darryl Sweeper, Jr., MA

Az Egészségpszichológiai Társaság (SfHP) Hallgatói Tanácsán belül a Sokszínűségi Tanács elnökeiként azt tervezzük, hogy ezzel a bloggal felhívjuk a figyelmet a sokszínűség fontosságára, mivel az a képzés sokszínűségére, az egyetemi sokszínűségre, és még pontosabban a sokszínű tapasztalatokra vonatkozik. A mi jövőképünk az, hogy a végzős hallgatók számára lehetővé tegyük a végzős hallgatók számára a graduális iskolai tapasztalatok normalizálását, miközben közösséget építünk, maximalizáljuk a különböző szakterületek, országok és kultúrák közötti sokszínű kapcsolatokat, hogy segítsünk megtörni a stigmákat és az akadályokat, amelyek célja a befogadás létrehozása, hogy tájékoztassuk az egészségpszichológia sokszínű közösségeit. Azáltal, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a fontos témákra, reméljük, hogy fokozzuk a gyakornokok közötti folyamatos beszélgetéseket a sokszínűségről, a diszkriminációról, a befogadásról és a társadalmi igazságosságról.

A sokszínűség az egyetemi campusokon és a munkaerőben nem csak a barna és fekete diákok jelenlétének növelését jelenti. A sokszínűség azt jelenti, hogy teret adunk az alulreprezentált hangnak, a figyelmen kívül hagyott különbségeknek és a különböző tapasztalatoknak, hogy elismerjék és érvényesítsék azokat. Ahogy nemzetünkben növekszik a sokszínűség és a befogadás, kulcsfontosságú, hogy a felsőoktatási intézmények is tükrözzék ezt a tendenciát.

A sokszínűség elősegíti a kreatív gondolkodást. A sokféle tapasztalat segíti az egyén azon képességének bővülését, hogy a kérdéseket vagy problémákat többféle szemszögből és nézőpontból szemlélje. Ezt a különböző csoportokból származó, eltérő élettapasztalatokkal rendelkező tapasztalt emberek tehetik meg. A sokféleség valójában a társadalmi fejlődést is elősegítheti. A társadalmi kör kiszélesítésével bővülhet azoknak az embereknek a köre, akikkel kapcsolatokat lehet kialakítani. Ezek a sokszínű perspektívák akkor is előnyösek lehetnek, amikor új kihívásokkal találkozunk a szakmai gyakorlatokon, a kutatás során vagy más kontextusbeli kombinációkban, felszabadítva az embert az etnocentrikus és egocentrikus nézőpontból adódó alagútlátás alól. Ez lehetővé teszi, hogy az ember túllépjen önmagán, hogy panorámaszerű perspektívát kapjon a világról, és teljes képet kapjon a világban elfoglalt helyéről.

A sokszínűség felkészíti a diákokat a jövőbeli karrier sikerére. A nemzet munkaereje ma sokszínűbb, mint bármikor a nemzet történetében! Megkérdezhetnénk, és akkor mi van? Mi jön ki a sokféle emberből és tapasztalatból? A sokszínűség az egészségpszichológia területén elősegíti a versenyképességet és az innovációt. Ahhoz, hogy a mai sokszínű munkaerőben sikeresek legyünk, szükség van az emberi különbségek iránti tudatosságra és érzékenységre, valamint a különböző kulturális hátterű emberekhez való általános viszonyulásra. Az Alex Richards (2011) által végzett felmérés szerint a válaszadók 85%-a szerint a sokszínűség kulcsfontosságú a vállalkozásuk számára, és nagyjából 75%-uk jelezte, hogy a következő három évben a vállalatuk nagyobb hangsúlyt fog fektetni a sokszínűség kihasználására üzleti céljaik elérése érdekében. A sokszínűség felkészíti a diákokat a befogadóbb társadalomban való munkára. Függetlenül attól, hogy milyen szakmát választ valaki, nagy valószínűséggel a munkáltatók, alkalmazottak, munkatársak, ügyfelek és ügyfelek sokféle hátterűek lesznek – világszerte. A sokféleség megtapasztalása a felsőoktatásban/főiskolán megteremti az alapokat ahhoz, hogy az ember kényelmesebben tudjon dolgozni és együttműködni a legkülönbözőbb nemzetiségű egyénekkel.

A sokféleség kitágítja a világlátást. Egyesek számára a főiskolára és a doktori iskolába való belépés lehet az első alkalom, amikor lehetőségük van arra, hogy különböző csoportokhoz tartozó emberekkel érintkezzenek. Sokan megnyugvást találnak abban, hogy hasonlóságok és hasonlóságok veszik körül őket. Van azonban egy állandó tény: nemzetünk és munkaerőnk folyamatosan változik, és felsőoktatási intézményeinknek tükröznie kell ezt a sokszínűséget. Egy egyetemi campus, legyen az egyetemi vagy főiskolai campus, olyan, mintha kinyitnánk az ajtót az egész világra anélkül, hogy bárhová máshová utaznánk. Tény, hogy ma az Egyesült Államokban született csecsemők több mint fele színesbőrű, és becslések szerint 2050-re a nemzetnek nem lesz egyértelmű faji vagy etnikai többsége (Passel, Livingston, & Cohn, 2012). Mit jelent ez? A színes bőrű közösségek a holnap vezetői, és a szervezeti táj 5-10 év múlva teljesen másképp fog kinézni. Miközben egy nemzeti közösség építésére törekszünk, a mi felelősségünk, hogy jobban felkészüljünk arra, hogy érzékenyek és megbecsülők legyünk a különböző etnikumok, kultúrák és identitások iránt.

Passel, J. S., Livingston, G., & Cohn, D. (2012). Annak magyarázata, hogy a kisebbségi születések száma miért haladja meg ma már a fehér születések számát. Pew Research Center.

Richards, A. (2011). A népszámlálási adatok a főiskolai végzettségek emelkedését mutatják, de a faji különbségeket is az oktatásban. The Chronicle of Higher Education, 57(21), A24.