Argatroban 1 mg/ml oldatos infúzió.

Első adagolás

Az Argatroban-kezelést a véralvadási zavarokban jártas orvos irányítása mellett kell megkezdeni.

A kezdeti adag felnőtt, májkárosodás nélküli betegeknél a II. típusú HIT-ben 2 mikrogramm/kg/perc, folyamatos infúzióként adagolva (lásd beadás módja). Az Argatroban beadása előtt a heparinterápiát abba kell hagyni, és meg kell határozni az aPTT alapértékét.

Pediatrikus populáció

A jelenleg rendelkezésre álló adatokat az 5. pont ismerteti.2, de a posztológiára vonatkozó ajánlás nem adható.

Szokásos ajánlások

Monitorozás:

Az Argatroban terápiát általában az aktivált parciális tromboplasztin idő (aPTT) segítségével monitorozzák.

A véralvadásgátló hatásvizsgálatok (beleértve az aPTT-t is) jellemzően az Argatroban alkalmazásának megkezdését követő 1-3 órán belül elérik az állandósult állapotot .

A céltartomány az állandósult állapotú aPTT 1,5-3,0-szorosa a kezdeti kiindulási értéknek, de nem haladhatja meg a 100 másodpercet.

A célzott aPTT eléréséhez szükség lehet a dózis módosítására (lásd Dózismódosítások). aPTT-t az infúzió megkezdése után két órával ellenőrizni kell annak megerősítésére, hogy az aPTT a kívánt terápiás tartományban van. Ezt követően az aPTT-t naponta legalább egyszer ellenőrizni kell.

Dózismódosítások:

Az Argatroban kezdeti adagja után a dózis a klinikai lefolyás alapján módosítható, amíg az állandósult aPTT a kívánt terápiás tartományba nem kerül (a kezdeti kiindulási érték 1,5-3,0-szorosa, de nem haladja meg a 100 másodpercet). Emelkedett aPTT (az alapérték 3-szorosánál vagy 100 másodpercnél nagyobb) esetén az infúziót addig kell abbahagyni, amíg az aPTT a kívánt 1,5-3-szoros alapérték tartományba nem kerül (általában az infúzió leállítását követő 2 órán belül), és az infúziót a korábbi infúziós sebesség felével kell újraindítani. Az aPTT-t 2 óra elteltével ismét ellenőrizni kell.

A maximális ajánlott adag 10 mikrogramm/kg/perc. A kezelés ajánlott maximális időtartama 14 nap, bár a hosszabb ideig történő alkalmazásról korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre (lásd 5.1. pont).

A beadás módja

Az Argatroban 1 mg/ml (50 mg/50 ml) koncentrációjú, felhasználásra kész infúziós oldatként kerül forgalomba, használat előtt nem szükséges hígítani.

A 2 mikrogramm/kg/perc ajánlott kezdő adaghoz (1 mg/ml végkoncentráció) tartozó standard infúziós sebességeket az alábbi táblázat részletezi. A standard infúziós sebességek mérsékelt májkárosodásban szenvedő (Child-Pugh B osztályú) betegeknél, szívműtét után és kritikus állapotú betegeknél a kezdő infúziós sebesség 0.5 mikrogramm/kg/perc kezdő infúziós sebességgel az alábbi táblázat is részletezi:

További információk a speciális populációkról:

Időskorú betegek

A felnőtteknél alkalmazott szokásos kezdeti adagolási ajánlások az idős betegekre is vonatkoznak.

Gyermekek és serdülők (<18 évesek)

Egy 18 gyermeken (újszülöttektől 16 éves korig) végzett prospektív klinikai vizsgálatból származó korlátozott adatok és publikált adatok állnak rendelkezésre. Az argatroban biztonságos és hatékony dózisát vagy az aPTT vagy az aktivált alvadási idő (ACT) hatékony céltartományát ebben a betegcsoportban nem állapították meg egyértelműen (lásd 5.1 és 5.2 pont).

Veseelégtelenség

A felnőtteknél alkalmazott szokásos kezdeti adagolási ajánlások a veseelégtelenségben szenvedő betegekre is vonatkoznak (lásd 5.2 pont).

Az argatroban hemodialízisben történő alkalmazásáról korlátozott számú adat áll rendelkezésre. Az adatok alapján a terápia kezdeti bolusszal (250 mikrogramm/kg), majd 2 mikrogramm/kg/perc folyamatos infúzióval kezdhető. Az infúziót az eljárás vége előtt 1 órával leállítják. Az ACT céltartománya 170-230 másodperc (a Haemotec készülékkel mérve).

A már Argatroban-kezelés alatt álló betegeknél nincs szükség bolusadagolásra.

A hemodialízis és a folyamatos vénás hemofiltráció során alkalmazott nagy fluxusú membránok általi argatroban clearance klinikailag jelentéktelen volt.

Májelégtelenség

Mérsékelt májkárosodásban szenvedő betegeknél (Child-Pugh B osztály) 0,5 mikrogramm/kg/perc kezdő adag ajánlott (lásd 4.4. pont és 5.2. pont). Az aPTT-t szorosan figyelemmel kell kísérni, és az adagot a klinikai indikációnak megfelelően kell módosítani. Az argatroban ellenjavallt súlyosan károsodott májfunkciójú betegeknél.

Szívműtét utáni II. típusú HIT-ben szenvedő betegek és kritikusan beteg betegek

Az argatroban szívműtét utáni II. típusú HIT-ben szenvedő betegeknél és kritikusan beteg betegeknél / intenzív osztályon (ICU) fekvő, (több szervrendszeri elégtelenségben szenvedő) betegeknél történő alkalmazásáról korlátozott adatok állnak rendelkezésre. Az adatok alapján a terápia 0,5 mikrogramm/kg/perc (maximum 10 mikrogramm/kg/perc) kezdő infúziós sebességgel indítható, és a célzott aPTT-tartomány 1,5-3,0-szoros kiindulási értékhez igazítható (100 másodpercet nem meghaladó).

Kritikusan beteg/intenzív osztályon fekvő, súlyos (többszörös) szervi elégtelenségben szenvedő (SOFA-II APACHE-II vagy hasonló pontszámok alapján értékelt) betegeknél csökkentett fenntartó adag ajánlott.

A beteg klinikai állapotát, különösen a májfunkció akut változásait figyelembe kell venni, és az infúziós sebességet gondosan be kell állítani, hogy az aPTT a kívánt tartományban maradjon.

A célzott aPTT-értékek elérésének és fenntartásának biztosítása érdekében ajánlott a monitorozás gyakoriságának növelése.

Percutan koszorúér-beavatkozáson (PCI)

Percutan koszorúér-beavatkozáson (PCI) áteső II. típusú HIT-ben szenvedő betegeknél

Az argatroban II. típusú HIT-ben szenvedő, perkután koszorúér-beavatkozáson áteső betegeknél történő alkalmazásáról korlátozott adatok állnak rendelkezésre. Az adatok alapján, ha nincs más alternatíva, a terápiát 350 mikrogramm/kg bólusdózissal lehet megkezdeni 3-5 perc alatt, amelyet 25 mikrogramm/kg/perc infúziós dózis követ. Az ACT-t 5-10 perccel a bólusadag befejezése után ellenőrizni kell. Az eljárás folytatható, ha az ACT nagyobb, mint 300 sec. Ha az ACT 300 sec alatt van, további 150 mikrogramm/kg bólusadagot kell beadni, az infúziós sebességet 30 mikrogramm/kg/perc értékre kell növelni, és az ACT-t 5-10 perccel később ellenőrizni kell. Ha az ACT magasabb, mint 450 sec, az infúziós sebességet 15 mikrogramm/kg/perc értékre kell csökkenteni, és az ACT értékeket 5-10 perccel később kell ellenőrizni. Ha 300 és 450 sec közötti terápiás ACT értéket értek el, az infúziós adagot az eljárás időtartama alatt folytatni kell. Az ACT-méréseket Haemotec és Haemochrom készülékekkel is rögzítették.

Az argatroban injekció GPIIb/IIIa-gátlókkal kombinált alkalmazásának hatékonyságát és biztonságosságát nem állapították meg.

JEGYZ: 1 mg/ml = 1000 mikrogramm (mcg)/ml

† További 150 mcg/kg-os intravénás bolusadagot kell beadni, ha az ACT <300 másodperc.

Specifikus adagolási információk nem állnak rendelkezésre a PCI-n áteső, májkárosodásban szenvedő betegekre vonatkozóan. Ezért az argatroban alkalmazása PCI-t igénylő májkárosodott betegek kezelésére nem javasolt.

Az orális antikoagulációra történő átállásra tervezett betegeknél történő alkalmazásra vonatkozó ajánlások

A (kumarin típusú) orális antikoagulánsok alkalmazását a trombocitopénia jelentős megszűnéséig (pl. vérlemezkék >100 x 109/l) el kell halasztani a kumarinhoz társuló mikrovaszkuláris trombózis és vénás végtag gangréna elkerülése érdekében. A tervezett fenntartó adagot betöltő adag nélkül kell elkezdeni.

Mind a Quick, mind az Owren típusú PT-mérések esetében;

Az Argatroban és az orális (kumarin típusú) antikoagulánsok együttes terápiája legalább 5 napig ajánlott. Az INR-t naponta kell mérni az Argatroban és az orális antikoagulánsok együttes alkalmazása alatt. Az együttes kezelés során az INR célértékének a terápiás tartományon belül kell lennie az alkalmazott vizsgálat típusának megfelelően (lásd fentebb) legalább 2 napig, mielőtt az Argatroban-t abbahagyják.

Az INR mérést 4-6 órával az Argatroban abbahagyása után meg kell ismételni .Ha az ismételt INR a kívánt terápiás tartomány alatt van, az Argatroban infúziót újra kell kezdeni, és az eljárást naponta meg kell ismételni, amíg el nem éri a kívánt terápiás tartományt a csak orális antikoagulánsokon.

2 mikrogramm/kg/percnél nagyobb adagok esetén a csak orális antikoagulánsokon vagy a csak orális antikoagulánsokon és az Argatrobánon mért INR közötti kapcsolat kevésbé kiszámítható. Ilyen nagyobb dózisok esetén az Argatroban dózisát átmenetileg 2 mikrogramm/kg/perc értékre kell csökkenteni, hogy javuljon a csak orális antikoagulánsokra adott INR előrejelzése (lásd fentebb). Az INR-t az Argatroban és az orális antikoagulánsok hatására az Argatroban adagjának csökkentése után 4-6 órával meg kell mérni.