A jégkorszak idején oroszlánok éltek Afrikában, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Az észak-amerikai amerikai oroszlán olyan magas volt, mint egy embergyerek, és olyan hosszú, mint egy kisautó. A teste nehéz volt, mint egy megrakott mosógép és szárítógép, és az amerikai oroszlánoknak hosszú, karcsú lábai voltak behúzható karmokkal. A tudósok nem tudják, hogy az amerikai oroszlánnak volt-e sörénye. Nagy méretük, éles fogaik és karmaik ijesztő látványt nyújtottak volna.
A hosszabb lábak lehetővé tették volna számukra, hogy olyan gyorsan fussanak, mint egy városi úton haladó autó. Az amerikai oroszlánok más jégkorszaki állatokra vadásztak volna, többek között tevékre, földi lajhárokra, fiatal mamutokra vagy esetleg emberekre. A tudósok nem tudják, hogy az amerikai oroszlán egyedül vagy csoportosan vadászott. Az amerikai oroszlánok egész Észak-Amerikát bejárták. A fosszíliák Kanadától egészen Mexikó déli részéig mutatják magukat. A kaliforniai Rancho La Brea kátránygödrökben is számos példányt találtak amerikai oroszlánokról.
A White Sands homokdűnéinek kialakulása előtt az amerikai oroszlán által vadászott állatok közül sokan az Otero-tó édesvízi partjainál éltek. Ma az ő megkövesedett lábnyomaikat az Otero-tó régi tómederén találjuk. Az amerikai oroszlánok évezredeken át bejárták Észak-Amerikát. Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kihaltak, sok más jégkorszaki állattal együtt. A pontos okok ismeretlenek. Pusztulásuk oka lehetett az emberi tevékenység, az éghajlatváltozás vagy mindkettő. Bármi is volt az ok, az oroszlánok uralma Észak-Amerikában a jégkorszakkal véget ért.