American Anti-Slavery Society, (1833-70), az Egyesült Államokban a rabszolgaság azonnali eltörlése ügyének előmozdítója, állami és helyi segédszervezeteivel.
Az abolicionista mozgalom (lásd abolicionizmus) fő aktivista ágaként a társaságot 1833-ban alapították William Lloyd Garrison vezetésével. Segédegyesületei 1840-re 2000-et számláltak, a teljes taglétszám pedig 150 000 és 200 000 között mozgott. A társaságok gyűléseket szponzoráltak, határozatokat fogadtak el, aláírták a kongresszusnak küldendő rabszolgaságellenes petíciókat, folyóiratokat adtak ki és előfizetőket toboroztak, hatalmas mennyiségben nyomtattak és terjesztettek propagandát, valamint ügynököket és előadókat küldtek ki (csak 1836-ban 70-et), hogy a rabszolgaságellenes üzenetet eljuttassák az északi közönséghez.
A társaságok résztvevői főként vallási körökből kerültek ki (pl, Theodore Dwight Weld) és emberbaráti körökből (pl. Arthur és Lewis Tappan üzletemberek és Wendell Phillips ügyvéd), valamint a szabad fekete közösségből: az első igazgatótanácsban hat fekete szolgált. A társaság nyilvános ülései akkor voltak a leghatásosabbak, amikor olyan egykori rabszolgák ékesszóló vallomása hangzott el, mint Frederick Douglass vagy William Wells Brown. A társaság rabszolgaságellenes tevékenysége gyakran találkozott a nyilvánosság erőszakos ellenállásával: a csőcselék megszállta a gyűléseket, megtámadta a felszólalókat, és sajtótermékeket gyújtott fel.
1839-ben az országos szervezet alapvető nézetkülönbségek miatt kettészakadt: Garrison és követői radikálisabbak voltak, mint a többi tag; elítélték az amerikai alkotmányt, mint a rabszolgaságot támogatót, és ragaszkodtak a szervezeti felelősség megosztásához a nőkkel. A kevésbé radikális szárny a Tappan fivérek vezetésével megalakította az Amerikai és Külföldi Rabszolgaságellenes Társaságot, amely az erkölcsi meggyőzést és a politikai cselekvést támogatta, és közvetlenül vezetett a Szabadságpárt megszületéséhez 1840-ben. Az országos vezetés e megosztottsága miatt az 1840-es és 50-es években a tevékenység nagy részét az állami és helyi társaságok folytatták. A rabszolgaság-ellenes kérdés a Szabad Föld Párton (1848-54), majd az 1854-ben alapított Republikánus Párton keresztül került be az amerikai politika főáramába. Az Amerikai Rabszolgaságellenes Társaság 1870-ben, a polgárháború és az emancipáció után hivatalosan feloszlott.