A szürke farkasok, vagy ahogyan az erdőben élő farkasokat nevezik, olyan kutyafélék, amelyek sok tekintetben hasonlítanak a nagy házi kutyákra.

A kifejlett szürke farkasok átlagosan 3 és 5 láb hosszúak, a nőstények súlya 60-100 font között lehet, míg a hímek 70-145 fontot nyomnak. Ezek a kutyák felismerhetők túlnyomórészt szürke, fehér és barna színükről, és hosszú, bozontos farkuk van.

A farkasok ragadozók, amelyek emlősökkel, köztük szarvasokkal, jávorszarvasokkal, hódokkal, rágcsálókkal és nyulakkal táplálkoznak. A vadonban általában 8-13 évig élnek, de fogságban több mint 15 évet is túlélhetnek.

A farkasok története az Adirondacksben

Bár a farkasok az Adirondacksben őshonosak, hosszú időre kihaltak a régióban. Az 1800-as években a farkasok nagy számban éltek a Kék Vonalon belül, de az erdőirtás és a szabályozatlan vadászat kiirtotta a fajt.

A közelmúltig úgy gondolták, hogy az utolsó farkast az Adirondacksben az 1890-es évek végén lőtték ki, de egy 2011-es tanulmány fényt derített arra, hogy 2001-ben a Great Sacandaga-tótól északra megöltek egy farkast, két másikat pedig 1998-ban és 2006-ban zsákmányoltak Vermont északkeleti királyságából. Ez két dolog egyikére utal: vagy a fogságban nevelt farkasok találtak módot a szökésre, vagy a vadon élő farkasok kezdik újra benépesíteni azt a területet, ahol egykor otthonuk volt.

A farkasok tetemének vizsgálata után a tudósok meg tudták állapítani, hogy mindhárom valóban vadon élő volt, de nem tudták azonosítani, honnan származnak. Ha a farkasok a Nagy-tavak felső vidékéről vagy az ontariói Algonquin Parkból származnak, a tudósok valószínűnek tartják, hogy mások is követik majd a nyomdokaikat, és a faj elkezdheti természetes módon növelni a populációját a régióban.

Az adirondacki farkas jövője

Ha jelenleg is élnek farkasok az Adirondacksban, valószínű, hogy a számuk rendkívül alacsony, de egyes szószólók azt kérik, hogy New York állam és a szövetségi vadvédelmi hivatalok segítsenek a populáció növelésében. Ezek a szószólók a farkasokat kulcsfontosságú ragadozóknak tartják a táplálékláncban, valamint ikonikus vadon élő állatfajnak, amely a jávorszarvasokhoz és a kopasz sasokhoz hasonlóan turistákat vonzhatna a régióba.

A DEC nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem érdekelt abban, hogy a farkasok visszatérjenek az Adirondacksba, mivel nincs elég pénz és személyzet. Az állatoknak a régióba való fizikai szállítása mellett speciális vadászati szabályokat kellene bevezetni, hogy a prérifarkasvadászok ne tévesszék össze a farkasokat a célpontjaikkal. Még külső segítség nélkül is lehetséges, hogy a farkasok újra elszaporodnak az Adirondack-hegységben, ahogyan a Nagy-tavak térségében és Kanadában is.

Bár egyesek attól tartanak, hogy a farkaspopuláció növekedése emberek elleni támadásokhoz vezet, a faj ismerői ragaszkodnak ahhoz, hogy a farkasok nem tekintik zsákmánynak az embert, és ezért nem hajlamosak megtámadni őket. Csak az idő fogja megmutatni, hogy a farkasfalkák vonyítása keveredik-e majd az Adirondacksban a pacsirták visszhangzó hívásával.

Farkasok érdekességei

  • A farkasoknak 42 foguk van
  • Az átlagos farkasfalka 5-8 farkasból áll
  • A farkasok akár 38 mérföldet is képesek sprintelni. óránként
  • A farkasok lábujjhegyen futnak
  • A farkaskölyköknek kék szemük van 8 hónapos korukig
  • A farkasok egy életre párosodnak
  • A kölykök süketek, vakok, és születésükkor mindössze egy fontot nyomnak
  • Egy felnőtt farkas egyszerre körülbelül 20 font húst képes megenni
  • A farkasok akár 8 mérföldet is képesek úszni
  • A farkasok reagálnak az emberre, aki utánozza az üvöltésüket

Még több vadon élő állatot szeretne? Nézze meg a Kopaszsas-kalauzunkat, hogy megtudja, hol figyelheti meg nemzeti madarunkat”

” Vissza a Vadvilág-kalauzhoz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.