Ez a lágyszárú évelő növény legalább 50 cm magasra nő. Fogazott, kétágú, összetett levelei akár 40 cm hosszúak és 30 cm szélesek is lehetnek.
A fehér virágok tavasszal sűrű, kb. 108 cm hosszú fürtben fejlődnek. Legszembetűnőbb tulajdonsága a termése, egy 1 cm (1⁄2 in) átmérőjű fehér bogyó, amelynek mérete, alakja és fekete stigmaharapása adta a faj másik közismert nevét, a “babaszemek” nevet. A bogyók nyele, amelyen a bogyók nőnek, vastagabb, mint a rokon fajé, a vörös bibircsvirágé (Actaea rubra). Ez az oka a pachypoda fajnévnek, amely “vastag lábat” jelent, az ógörög παχύς pakhús “vastag” és πούς poús “láb” szóból. A szárak megvastagodnak, és a bogyók fejlődésével élénkvörössé válnak.
A bogyók a nyár folyamán érnek, és gyümölcsökké alakulnak, amelyek a fagyokig a növényen maradnak.
Vannak rózsaszín és piros bogyójú növények, amelyeket A. pachypoda forma rubrocarpa, de némelyikük terméketlen magot termel, és valójában az Actaea rubra hibridjei lehetnek.
MérgekSzerkesztés
A bogyók és az egész növény egyaránt mérgezőnek számít az emberre. A bogyók kardiogén toxinokat tartalmaznak, amelyek azonnali nyugtató hatással lehetnek az emberi szívizomszövetre, és a növény legmérgezőbb részei. A bogyók lenyelése szívmegálláshoz és halálhoz vezethet.
A bogyók ártalmatlanok a madarakra, a növény elsődleges magszóróira.