Az alábbi állítások közül melyik tükrözi legjobban az alkohol hatását az agy neurotranszmitterekre?
A. Csökkenti a dopamin aktivitást
B. Csökkenti a szerotonin aktivitást
C. Növeli a γ-aminovajsav aktivitást
D. Stimulálja a muszkarin acetilkolin receptorokat
E. Serkenti az N-metil-D-aszpartát gerjesztő glutamát receptorokat
A válasz a C. (467. kápt.) Az alkohol számos neurotranszmitterre hat az agyban. Az alkohol domináns hatása abban rejlik, hogy képes γ-aminovajsav (GABA) felszabadulását előidézni, és elsősorban a GABAA-receptorokon hat. A GABA az elsődleges gátló neurotranszmitter az agyban, és összefüggésbe hozható az alkohol nyugtató hatásával. Számos más gyógyszer is hatással van a GABA-rendszerre, beleértve a benzodiazepineket, a nem benzodiazepin altatókat, például a zolpidemet, a görcsoldókat és az izomrelaxánsokat. Az alkoholfogyasztás euforikus hatásai a dopaminszint növekedésével függnek össze, amely minden örömteli tevékenységben közös. A dopaminra gyakorolt hatásokat fontosnak tartják az alkohol utáni sóvárgás és a visszaesés szempontjából. Ezenkívül az alkohol módosítja az opioidreceptorokat, és akut fogyasztás során β-endorfinok felszabadulásához vezethet. E hatások mellett az alkohol gátolja a posztszinaptikus NMDA gerjesztő glutamát receptorokat is. A glutamát az agy elsődleges gerjesztő neurotranszmittere, és gátlása tovább járul hozzá az alkohol szedatív hatásaihoz. A neurotranszmitterekre gyakorolt további fontos hatások közé tartozik a fokozott szerotonin-aktivitás és a nikotinos acetilkolin-receptorok csökkenése.