A technológia már átvette az emberi munkák 90%-át

Mi történne, ha az emberek a világ összes munkájának 50%-át elveszítenék a robotok miatt? jelent meg eredetileg a Quora: the place to gain and share knowledge, empowering people to learn from others and better understand the world oldalon.

Answer by Glenn Luk, Invests in technology and growth-oriented companies, on Quora:

Mi lenne, ha az emberek elveszítenék a világ összes munkahelyének 90%-át a robotok, az automatizálás és a technológia miatt?

Ahol ma tartanánk:

• Száz évvel ezelőtt a világon az emberek nagy többsége farmokon dolgozott. A technológia feltalálása és elterjedése lehetővé tette, hogy a farmerek egy kis kisebbsége (itt Amerikában 2%) képes legyen mindenki számára élelmet biztosítani.
• Kicsivel több mint száz évvel ezelőtt milliónyi munkahely kapcsolódott az akkori fő helyi közlekedési eszközhöz: a lovaskocsihoz. Mindezek a munkahelyek kocsikat építettek, kocsi ostorokat gyártottak, lovakat neveltek és ürüléküket szedték fel a város utcáiról. A fejlődés és a technológia megint csak megszüntette ezeket a munkahelyeket, és most itt tartunk.
• Százhúsz évvel ezelőtt az amerikai munkaerő alig több mint 3%-át foglalkoztatta a vasúti ipar, amely árukat és utasokat szállított az országban. Ma a munkaerőnek mindössze 0,1%-a dolgozik a vasúti iparban, mégis közel háromszor annyi árut mozgat az országban, mint amennyit a vasút.
• Amint azt a Rejtett számok című filmben leírták, a NASA korábban emberi számítógépeket alkalmazott a repülési pályák kiszámításához, amelyek segítettek űrhajóinkat az égbe juttatni. Ma az akkori emberi számítástechnika összesített számítási teljesítménye eltörpül az Ön zsebében lévő eszköz mellett.

Ez csak néhány példa arra, hogy a munkahelyek és a munka jellege hogyan változott meg az évek során, amit az emberiség kollektív találékonyságának a problémák megoldására való felszabadítása hajtott előre. Véleményem szerint a robotok (és a mesterséges intelligencia) csupán egy újabb fejezetet jelentenek az emberiség folyamatos törekvésében a nagyobb termelékenység és innováció felé.

A bomlasztás kezelése (ezúttal jobban)

Mielőtt azonban mindannyian összefognánk egy hatalmas globális csoportos ölelésre, és átölelnénk a korlátlan bőség utópisztikus jövőjét, rendkívül tudatában kell lennünk annak, hogy az új technológiák által okozott bomlasztó változások hogyan lehetnek a globális konfliktusok gyökerei.

Emlékszem egy nem is olyan régmúltra, amikor a globalizációt a tömegek dicsérték, a bevándorlókat szívesen fogadták, az új technológiák és találmányok viharral vették be a világot, és a gazdaság mindenkit gazdaggá tett.

A 90-es évek közepéről beszélek. Mármint az 1890-es évekről. A következő fél évszázadban a világ vitathatatlanul a valaha látott legpusztítóbb időszakon ment keresztül. A technológia gyors változásai végül hatalmas társadalmi változásokhoz vezettek – a politikától kezdve (a gyarmati korszak vége a növekvő nacionalizmusig), a kommunikációtól (a telefon), a kultúrától (az autókultúra felemelkedése), a várostervezéstől (a modern külvárosok feltalálása) a háztartások méretének csökkenéséig.

A gyors technológiai változások bomlasztóak, és fel kell készülnünk a változásokra. Alapvető kérdésekre kell választ adni:

• Hogyan kezeljük a vagyon igazságos elosztásának kihívását?
• Mit kell egyáltalán igazságosnak tekinteni?
• Mi lesz, ha a robottechnológia nagyon kevesek kezében összpontosul?
• Milyen változtatásokra van szükség a jelenlegi politikai rendszerünkben, hogy alkalmazkodjunk ehhez az új világhoz?
• Hogyan működik a westfáliai szuverenitás koncepciója, amikor a határokat már nem csak fizikai értelemben határozzuk meg?
• Mi van, ha a technológiai változás még gyorsabban történik, mint ahogyan azt ma meg tudjuk jósolni?
• Egyebek.

Míg optimista maradok, néha aggódom, hogy az emberiség még nincs kellőképpen felkészülve ezekre a kérdésekre. Vagy hogy robbanásszerű változásokra lesz szükség – különösen az atomkorszakban aggasztóak – ahhoz, hogy végül eljussunk az emberi fejlődés következő szakaszába. Úgy gondolom, hogy bármennyi időt és erőfeszítést fordítanak csodálatos vállalkozóink az innovációra és az emberi termelékenység előremozdítására, most arra is időt kell fordítanunk, hogy kitaláljuk, hogyan kell a társadalomnak fejlődnie – a lehető legkevésbé megszakító és emberközpontú módon – az új technológiák befogadásához.

Hatalmas gazdagságot teremtettünk, annyit, amennyi sokszorosan elég lenne – és most meg kell tanulnunk, hogyan osszuk meg ezt a bőséget igazságos és méltányos módon, ami egyben megfelelő ösztönzőket teremt a vagyonteremtők számára, hogy tovább nyomuljanak előre a határvidékre.

Kapcsolódó:

• Hogyan tartja meg a társadalom az emberi munkát a növekvő automatizálás korában?
• A globalizáció visszafelé sült el a nyugat számára?
• Kína felemelkedése Amerika bukása?

Jegyzet:

Forrás: 2015 Berkshire Hathaway 2015 Annual Letter

1947-ben, nem sokkal a második világháború vége után az amerikai munkaerő 44 millió főt számlált. Körülbelül 1,35 millió munkavállaló dolgozott a vasúti iparban. Az I. osztályú vasutak által szállított árutonna-mérföldek bevétele abban az évben 655 milliárd volt.

2014-ben az I. osztályú vasutak 1.85 billió tonnakilométert, ami 182%-os növekedést jelent, miközben csak 187 000 munkavállalót foglalkoztattak, ami 86%-os csökkenést jelent 1947 óta…

… A termelékenység e megdöbbentő javulásának eredményeképpen az egy tonnakilométernyi áruszállítás inflációval korrigált ára 1947 óta 55%-kal csökkent, ami folyó dollárban kifejezve évente mintegy 90 milliárd dollárt takarít meg a szállítmányozóknak.

Egy másik megdöbbentő statisztika: Ha most ugyanannyi emberre lenne szükség az áruszállításhoz, mint 1947-ben, akkor jóval több mint hárommillió vasúti dolgozóra lenne szükség a jelenlegi volumenek kezeléséhez. (Természetesen ez a foglalkoztatottsági szint jócskán megemelné a fuvardíjakat; következésképpen a mai volumenhez közel sem mozogna semmi.)

A mi BNSF-ünk 1995-ben jött létre a Burlington Northern és a Santa Fe egyesülésével. Az egyesült vállalat első teljes működési évében, 1996-ban 411 millió tonnakilométernyi árut szállítottak 45.000 alkalmazottal. Tavaly a hasonló adatok 702 millió tonnakilométert (plusz 71%) és 47 000 alkalmazottat (plusz csak 4%) jelentettek. Ez a drámai termelékenységnövekedés mind a tulajdonosok, mind a szállítmányozók számára előnyös. A BNSF-nél a biztonság is javult.

Ez a kérdés eredetileg a Quora – a tudás megszerzésének és megosztásának helye, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy másoktól tanuljanak, és jobban megértsék a világot. A Quora-t követheti a Twitteren, a Facebookon és a Google+-on. További kérdések:

• Technológia: Mit gondolsz, milyenek lesznek a számítógépek 10 év múlva?
• Robotok: Milyen szakmákat vesznek át hosszú idő alatt a robotok?
• A jövő: Lesz-e valaha is helyettesíthető a tudományos módszer?