A különböző alapozótípusok között az a közös, hogy az a feladatuk, hogy előkészítsék a felületet, és alkalmassá tegyék a fedőlakkozásra. Nem minden alapozó azonban egyforma.
Ha kihívást jelentő felületről van szó – legyen az csúszós vagy sérült aljzat -, a ragasztó vagy tapadó alapozó a legmegfelelőbb termék. Ez egy magasan tervezett bevonat, amely elősegíti a tapadást a felülethez vagy a meglévő bevonathoz, valamint a felhordani kívánt új bevonathoz. Többet fog fizetni, sok esetben majdnem a dupláját, de ez azért van, mert úgy tervezték, hogy két dolgot nagyon jól csináljanak: tapadjanak és ragadjanak.
“A legtöbb alapozónak tapadási tulajdonságai vannak” – mondja Frank Glowacki, a Rust-Oleum Corporation alapozó & Specialty Coatings marketingigazgatója. “Az úgynevezett univerzális alapozók sokféle felületen jó tapadással rendelkeznek, de bizonyos körülmények között a legsűrűbb felületeken nem nyújtanak optimális eredményt.”
Ez az a helyzet, amikor speciális tapadó alapozóra van szükség, a legextrémebb tapadási igényekhez.”
Akkor speciális tapadó alapozóra van szükség. Glowacki a mogyoróvaj szendvicsbe helyezésének hasonlatát használja: Az alsó szelet kenyér a meglévő bevonat, a felső szelet az új bevonat, és a ragasztó alapozó mogyoróvajként szolgál, hogy mindkettő összetapadjon.
A terméktől függően a ragasztó alapozók előnye az is lehet, hogy sok különböző bevonat befogadására alkalmasak, beleértve a magas oldószertartalmú forró bevonatokat is. Míg egy exoterm reakció komoly problémát okozhat egy hagyományos alapozóval, a prémium termékek szinte bármit képesek elfogadni.
Kemény termékek kemény munkákhoz
A megjelenés alapján az olyan felületek, mint az üveg, csúszósak, de számos anyag – például üvegszál, mázas tégla vagy kő, csempe, Formica és horganyzott acél – is különleges kihívást jelent a tapadás szempontjából. A mázas kő, amelyet a feldolgozás során felmelegítettek, nem pedig bevonattal láttak el, kevésbé porózus, mint az üveg. Az üvegszál a legnehezebb anyagok közé tartozik, de a plexi még bonyolultabb lehet, mivel rugalmasságra is szükség van.
“Aztán vannak olyan kihívást jelentő felületek, amelyeken a szokásos alapozók nehezen tapadnak, mint például a Kynar” – mondja Glowacki a polivinilidén-fluorid (PVDF) gyantáról, amelyet általában a külső, kereskedelmi célú bevonatokban használnak. “Az időjárással szembeni ellenálló képessége miatt kiválóan alkalmas kereskedelmi épületek külső burkolataihoz. Ezekre a termékekre élethosszig tartó garancia van, de tegyük fel, hogy meg akarja változtatni a színt. Ez a tökéletes példa arra, hogy ragasztó alapozóra van szükség az új festék megtapadásához – és egy tipikus általános vagy többcélú alapozó kémiai összetétele egyszerűen nem képes elvégezni a munkát.”
A RAGasztó alapozó nem varázslat
A ragasztó alapozó használatának egyik legnagyobb előnye, hogy időt és pénzt takarít meg, és ha a munkát gyorsabban el tudja végezni, az is előny. Különösen a nagy munkát vállaló profiknak, akiknek esetleg nincs idejük a fényezés leszedésére vagy az aljzat csiszolására. Ami azonban a legjobb gyakorlatokat illeti, a ragasztó alapozó nem helyettesíti a jó előkészítést. Ha például a külső fafelület elkorhadt vagy javításra szorul, akkor a festés előtt ki kell javítani.
“A felület előkészítése minden projekt meg nem énekelt hőse” – mondja George Englis, a Valspar Paint fogyasztói részlegének képzési menedzsere. “A jobb előkészítés tartósabb eredményhez vezet, és nem szabad spórolni. A ragasztó alapozó ennek része – arra készült, hogy megtapadjon a fényes vagy zárt felületeken, és meggátolja a foltokat. A profik gyakran fordulnak a ragasztó alapozóhoz, hogy lefedjék a kérdéses területeket.”
Az adott termék címkéje diktálja az alapvető előkészítést. Általánosságban ez azt jelenti, hogy tiszta, ép felülettel kell rendelkezni, amelyet lehet, hogy csiszolni vagy részben fényteleníteni kell, de az is lehet, hogy nem.
A legtöbb esetben ez azt is jelenti, hogy nem érdemes a lepattogzott festékre alapozni – bár vannak a piacon olyan, magas kötésállóságú alapozó termékek, amelyeket erre a helyzetre terveztek. Ha a festék lepattan, az ilyen termékek rögzítik a hámló festéket, és kisimítják a felületet, így nem látszanak a korábbi hámlási gátak. Mint sejthető, a hámló festéket megkötő alapozó nem alkalmas olyan aljzatokon, mint az üveg, az üvegezett tégla vagy a Kynar.
FELHÚZZA A MÉRLEGÉT
A mogyoróvaj-szendvics hasonlatot használva, a legjobb tapadást és tartósságot a mogyoróvaj felvitele után röviddel a felső szelet kenyér felvitele biztosítja. “Bár a fedőréteg bármikor felvihető a tapadó alapozóréteg felhordása után, a legjobb tapadási eredmények érdekében javasoljuk, hogy a fedőréteget az alapozást követő egy héten belül vigye fel” – mondja Brendan Steidle, a Rust-Oleum alapozókért és speciális bevonatokért felelős márkamenedzsere. “Ez biztosítja, hogy az alapozó rugalmas maradjon, hogy ‘megfogja’ a fedőlakkot, és olyan szintű tapadást biztosítson, amit egy speciális ragasztó alapozótól elvár.”
A Valspar Englis hozzáteszi: “A ragasztó alapozónk olyan gyantával van megfogalmazva, amelyet elsősorban tapadásra és tartósságra terveztek, de ez nem fedőlakk. Nem arra tervezték, hogy ellenálljon az UV sugárzásnak és a nedvességnek – ez a fedőlakk feladata. Különösen kültéri környezetben, minél hamarabb tudunk fedőlakkot felvinni és megvédeni az alapozót az elemektől, annál jobb lesz a teljesítménye.”
Ha meg akarjuk győződni arról, hogy az alapozó tart, az Englis azt javasolja, hogy egy nem feltűnő helyen végezzünk tesztet: Csináljon egy kis ecsetelést, majd végezzen szalagpróbát, hogy megbizonyosodjon a tapadásról.
Glowacki azonban óva int a csákányos próbától. “Általában a tapadás ellenőrzéséhez a festő felviszi az alapozót, majd egy-két nappal később körömmel piszkálja a felületet – feltételezik, hogy ha lejön, akkor nem működik” – mondja. Visszatérve a mogyoróvajas szendvics hasonlatra, Glowacki hozzáteszi: “De a valóság az, hogy ahhoz, hogy az alapozó a fedőlakkhoz tapadjon, rugalmasnak kell maradnia, mint a mogyoróvajnak. Ha úgy szárad, mint a mogyorószelet, akkor a felső szelet kenyér, azaz a fedőréteg nem lesz a legjobb tapadású vagy tartósságú.”
Végeredményben olyan optimális összetételű alapozót szeretne, amely lehetővé teszi a jó gyógyulást, de a felső szelet kenyér tapadását is lehetővé teszi. Ez nem feltétlenül magától a kikeményedéstől függ, hanem attól, hogyan van az alapozó megfogalmazva, hogy egy kis “harapást” engedjen.”
“A ragasztó alapozó nagyszerű termék, de nem minden helyzetben van rá szükség” – mondja Englis. “És mivel drágább, egy profinak egyensúlyba kell hoznia a költségeket azzal, hogy mennyi időt takarít meg, valamint azzal, hogy mikor ez az egyetlen eszköz, amely alkalmas egy adott feladat megoldására. A ragasztó alapozóknak minden festő arzenáljának részét kell képezniük.”
NAME CHECK
Amikor a ragasztó alapozókat fontolgatja, tisztában kell lennie két gyakori tévhittel:
1. Sok olyan termék, amelynek a nevében szerepel az “alapozó” szó, nem célzottan vagy nem alkalmas ragasztási alapozóként való használatra. Valójában ezek tömítőszerek – arra tervezték őket, hogy lezárjanak egy porózus felületet, és egyenletessé tegyék azt a festék számára – ezért ne próbálja meg erőltetni őket a specifikációjukon túl.
2. Ezzel szemben, csak azért, mert egy ragasztási alapozót magasan megterveztek, ez nem jelenti azt, hogy minden munkához a megfelelő bevonat. A gipszkarton fölött való használata, mint szélsőséges példa, csak pénzkidobás lenne. Ha különleges fedésre, szagzárásra vagy foltzárásra van szüksége, válasszon olyan alapozót, amely rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal.