A tajga bioszféra tápláléklánca

A tápláléklánc egy ökológiai közösségben megfigyelhető természetes jelenségre utal, amikor egy élőlényt egy magasabb trofikus szinthez (táplálkozási szinthez) tartozó másik tag fogyaszt el. A kifejezés szerint a tajga biom tápláléklánca a táplálék energiájának áramlását jelenti az egyik élőlénytől a következő élőlényhez a tajgában. E szárazföldi biom domináns növényformái a tűlevelűek, amelyeket örökzöld lombozat és kúp alakú lombkorona jellemez. Próbáljuk megérteni a táplálékláncot a tajga bioszférában.

Tápláléklánc a tajga bioszférában: Explained

A növények és állatok egymásrautaltsága a tajga biomában a táplálék-energia szempontjából nagyon érdekes megismerni. Elvégre ez a legnagyobb a földi szárazföldi biomok közül. Hol található tehát a tajga biom? Az északi félteke legészakibb régiójában, az északi sarkkör közelében található, ahol a telek rendkívül hidegek és hosszúak, a nyarak pedig melegek és rövidek. Ezt figyelembe véve a tajgát boreális erdőnek is nevezik. A tajga biom táplálékláncának trofikus szintjeit a legalacsonyabbtól a legmagasabbig az alábbiakban ismertetjük.

Producerek (autotrófok)
A klorofill pigmentekkel rendelkező zöld növényeket termelőnek nevezzük. A tápláléklánc első trofikus szintjébe sorolva szervetlen források (napfény, víz és szén-dioxid) felhasználásával, fotoszintézis útján állítanak elő szerves tápanyagot (glükózt). A tajga bioszférából azonosított termelők sokan vannak, közülük néhány gyakori példa a páfrányfenyő, a moha, az erdeifenyő, a feketefenyő, a fehérfenyő és a balzsamfenyő.

Főfogyasztók (növényevők)
A második trofikus szintet alkotó szervezetek szigorúan növényevők, azaz a zöld növényekkel és azok részeivel (levelek, gyökerek, virágok és termések) táplálkoznak energia kinyerése céljából. Tehát kizárólag növényevők. A tajga bioszféra táplálékláncának elsődleges fogyasztói például a rovarok, madarak, egerek, patkányok, mókusok, mókusok, sündisznók, szarvasok, jávorszarvasok és jávorszarvasok.

Szekunder fogyasztók (húsevők)
Ezek heterotrófok, és a tápanyagok kinyerése érdekében fogyasztják a növényevőket. Röviden, a másodlagos fogyasztók olyan heterotrófok, amelyek a második trofikus szint szervezeteire támaszkodnak. A másodlagos fogyasztók tehát a húsevők, akik a tápláléklánc harmadik trofikus szintjéhez tartoznak. A másodlagos fogyasztók gyakori példái a tajga biom táplálékláncában a tarantula, a skorpió, a kígyó, egyes gyíkok, a borz és a menyét.

Tercier fogyasztók (húsevők)
Ez a trofikus szint a húsevő állatokat foglalja magában, amelyek más heterotrófoktól függenek táplálékért. A másodlagos és harmadlagos fogyasztók között azonban az elsődleges különbség a táplálék típusa, amellyel táplálkoznak. Igen, a harmadlagos fogyasztók a másodlagos fogyasztókra vadásznak, így a tajga biom táplálékláncában egy magasabb trofikus szintet foglalnak el. Az ebbe a csoportba tartozó állatok a hiúz, a sólyom, a róka és a farkas.

Bomlástermékek (szaprotrófok)
A bomló szervezetek vagy a szaprotrófok az utolsó trofikus szintre tartoznak. Bár a táplálékláncban nem szoktak róluk beszélni, ezeknek az élőlényeknek a szerepe kulcsfontosságú a tajga bioszféra általános működése szempontjából. Ezek az élőlények lebontják az elhalt szervezetek összetett szerves anyagát, táplálkoznak belőlük, és a tápanyagokat a termelők számára is elérhetővé teszik. Ilyenek például egyes gombafajok és baktériumok.

Taigabióma tápláléklánca: Példák

A taiga biom táplálékláncának trofikus szintjeinek végigjárása után könnyebben megérthetjük azt a csatornát, amelyen keresztül a táplálék energiája egyik szervezettől a másikhoz jut. A mindenevők (pl. mosómedve és medve) nem szerepelnek egyértelműen a táplálkozási szintek között, de ők heterotrófok, és a másodlagos fogyasztók közé tartoznak. Bizonyos mennyiségű energia biomasszává alakul át, amikor két egymást követő trofikus szint között átkerül.

Példa # 1

Növény → Szarvas → Farkas

Példa # 2

Szívesen írnál nekünk? Nos, jó írókat keresünk, akik szeretnék terjeszteni az igét. Vedd fel velünk a kapcsolatot, és megbeszéljük…

Munkálkodjunk együtt!

Növény → Rovar → Tarantula → Bagoly

Példa # 3

Növény → Mókus → Kígyó → Sólyom

Példa # 4

Növény → Rovar → Mókus → Róka → Hiúz

Az élőhelytől függetlenül, vagy az ökológiai közösség típusától függetlenül a táplálékláncban az energiaátadás az autotróf növényektől a növényevők felé történik, amelyeket aztán a húsevők fogyasztanak el. Nyilvánvaló, hogy egy heterotróf élőlény sok élőlénnyel táplálkozik, és egy élőlénynek sok ragadozója van. E táplálékláncok összekapcsolt hálózatát nevezzük táplálékhálózatnak. Hasonló a tápláléklánchoz, azzal a különbséggel, hogy az élőlények közötti energiaátadás többirányú, vagyis különböző utakon keresztül történik.