A T. rex órája

Fotó: Steve Richmond (CC by 2.0)

A különleges effektek hatására a mozilátogatók úgy érezhetik, mintha egy másik világban lennének – talán egy másik bolygót fedeznének fel, az óceán mélyén úsznának, vagy egy dinoszaurusszal szállnának szembe. Ezek az effektek szórakoztatóak, de nem feltétlenül tudományosan pontosak. Ebben a tudományos frissítésben megtudhatja, hogyan sikerült a történelem egyik legnépszerűbb filmjének mindkettőt elérnie – véletlenül.

Transcript

A T. rex lassú volt? Bob Hirshon vagyok, és ez itt a Science Update.
A Jurassic Park című filmben a Tyrannosaurus Rex elég jól üldözött. Úgy tűnt, hogy legalább olyan gyorsan fut, mint amilyen gyorsan emberi társa vezetni tudott.
De egy új tanulmány szerint a valódi T. rex valószínűleg nem volt ennyire fürge lábú. John Hutchinson, a Stanford Egyetem biomechanikai kutatója és kollégája, Mariano Garcia elemezte a T. rex futóstílusát.
Hutchinson: Tyrannosaurus:
Azt csináltuk, hogy felépítettünk egy nagyon egyszerű kétdimenziós modellt egy adott sebességgel futó kétlábú, vagy kétlábú állat lábairól és testéről, és mintegy leszűkítettük a Tyrannosaurus lehetséges értéktartományára.
A T. rex csúcssebessége 10 és 25 mérföld/óra közé esett — tehát valószínűleg nem tudott volna utolérni egy dzsipet.
De azt mondja, hogy vicces módon a “Jurassic Park”-nak valójában igaza volt.
Hutchinson: Azt mondja, hogy az animátorok megpróbálták megmutatni, hogy a T. rex 45 vagy 50-nel megy, de ez irreálisan nézett ki. Ezért lelassították a dinoszauruszt, és gyors vágásokkal tették gyorsabbá és izgalmasabbá a jelenetet.
Az American Association for the Advancement of Science számára Bob Hirshon vagyok.

A kutatás értelmezése

Egyes területeken a nagyobb nem feltétlenül jobb. Vegyük például a futást. Minél nagyobb vagy, annál több lábizomtömegre van szükséged a gyors futáshoz. De ez a sok plusz lábizom elnehezítheti az embert, ami viszont megnehezíti a futást. Más szóval, a matematika ellened dolgozik.
Ez az oka annak, hogy az olyan gigantikus állatok, mint az elefántok általában nem a leggyorsabb futók a környéken, legalábbis a méretükhöz képest. Ennek ellenére sok tudós becslése szerint a hatalmas T. rex akár 45 mérföld/órás sebességgel is futhatott. De ezek a számok csak találgatások voltak, amelyek a dinoszaurusz testének szemrevételezésén alapultak. Hutchinson úgy döntött, hogy közelebbről is megvizsgálja a problémát.
Ő és Garcia megterveztek egy számítógépes modellt, amely az izomzat és a test felépítése alapján megjósolta, hogy egy állat képes-e gyorsan futni vagy sem. Ez nem egy csicsás, színes 3D-s animáció, mint amilyen a Jurassic Parkban látható, de tudományos célokra jól használható. Hogy lássák, működik-e a modell, élő állatok méréseivel tesztelték, köztük csirkékkel (meglepően erős futók) és aligátorokkal (viszonylag gyenge futók). Amikor a megfelelő válaszokat adta, itt volt az ideje, hogy a T. rex méréseit – amelyek négy évnyi fáradságos fosszilis tanulmányozásból származnak – is beillesszék a rendszerbe!
Az ítélet, mint hallottátok, az volt, hogy a T. rex eléggé pocakos volt. A 10-25 mérföld/óra nem csiga-szerű, de ugyanannyi, mint egy csúcs emberi futó (15 mérföld/óra), és meg sem közelíti a leggyorsabb modern állatokat (a gepárdok például 70 mérföld/órát tudnak futni). És persze nem olyan gyors, mint egy dzsip. Részben azért nem tudott nagyon gyorsan futni, mert a lábai hajlottak voltak. Próbálj meg futni vagy sétálni hajlított lábakkal, és meglátod, milyen fárasztó!
Valójában Hutchinson modellje azt sugallja, hogy ahhoz, hogy 45 mérföld/órás sebességgel tudjon futni, a T. rexnek a súlyának 86 százalékát a lábát tartó izmokban kellene összpontosítania. Így mindössze 14 százalék marad az összes többi izomra, valamint a bőrre, a csontvázra, a szervekre, a fogakra és így tovább. És ez egy viccesen kinéző dinoszaurusz lenne.
Most próbálj meg válaszolni ezekre a kérdésekre:

1. Miért a nagyobb állatok gyakran lassabban futnak?
2. A lábizmok tömegén kívül milyen más tényezők határozhatják meg, hogy egy állat milyen gyorsan tud futni?
3. Miért gondolod, hogy a paleontológusok ezt tudni akarják? Mit érthetünk meg abból, ha ismerjük egy állat hozzávetőleges futási sebességét?
4. El tudsz képzelni más fizikai korlátokat, amelyek a nagy testméretből adódnak?

Küldjön visszajelzést erről a Science Update-ről >