Háttér: Az obstruktív alvási apnoe-szindróma (OSAS) gyakori alvászavar, amelyet alvás közbeni ismételt felső légúti elzáródás jellemez. Míg az OSAS fő tünetei a hangos horkolással és nappali álmossággal járó légzési szünetek, a betegek panaszkodhatnak alvászavarra, fejfájásra, hangulatzavarra, ingerlékenységre és memóriazavarra is. Az alvási apnoe és a szorongás és a depresszió összefüggése azonban nem teljesen tisztázott. A folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP), az OSAS választott kezelésének betartását befolyásolhatják a pszichológiai állapotok, különösen a klausztrofóbia. E tanulmány célja az volt, hogy felmérje az OSAS és a szorongásos és depressziós tünetek kapcsolatát. A tanulmány azt is vizsgálta, hogy a szorongás milyen kapcsolatban áll a testtömegindexszel (BMI) és az OSAS súlyosságával.
Anyagok és módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 178 felnőtt személyen, akiknél 2008 szeptembere és 2012 májusa között OSAS-t diagnosztizáltak az alváslaboratóriumban. A résztvevőket egy ellenőrzőlista alapján kérdeztük ki mind a fő panaszaikra, mind az egyéb társuló tünetekre vonatkozóan. A pszichológiai állapotot a Beck-féle szorongásos leltár (BAI) és a Beck-féle depressziós leltár (BDI) pontozása alapján értékeltük. A légzészavar súlyosságát az apnoe-hypopnoe-index (AHI) alapján osztályozták enyhe, közepes és súlyos fokozatba, amelyet éjszakai poliszomnográfiával állapítottak meg. A nappali álmosságot az Epworth-álmossági skálával (ESS) értékelték.
Eredmények: A résztvevők átlagéletkora (SD) 50,33 év volt. A nemet tekintve a vizsgált populáció 85,5%-a férfi és 14,4%-a nő volt. Nem találtunk összefüggést a nem és az OSAS tünetei között. Ami a szorongásos és depressziós tünetek gyakoriságát illeti, az egyének 53,9%-ának volt valamilyen fokú szorongása, míg 46,1%-uk depressziós tüneteket mutatott. Az OSAS súlyosságát tekintve ez a vizsgálat azt mutatta, hogy az OSAS súlyossága összefüggött a szorongás, a csuklás és az álmosság gyakoriságával (P : 0,001). A poliszomnográfiás eredmények alapján azt találtuk, hogy a szorongásban és a chockingban szenvedő betegek többségének (66,7% és 71,4%) súlyos OSAS-a volt, míg az álmosságban szenvedő betegeknek csak 23,1%-a volt súlyos OSAS.
Következtetés: Vizsgálatunk azt mutatta, hogy a szorongás gyakorisága az OSAS-betegeknél magasabb, mint az általános populációban, függetlenül a nemtől. Továbbá valószínűbb, hogy az OSAS-betegeknél a tipikus tüneteknél nagyobb valószínűséggel jelentkezik szorongás és depresszió.