A szarvasmarhák légzőszervi betegségének felismerése és kezelése létfontosságú az állattartók gazdasági jóléte szempontjából. Ezt a betegséget szállítási láznak vagy egyszerűen tüdőgyulladásnak is nevezik. A BRDC egy nagyon összetett, multifaktoriális betegség, amely számos kiváltó tényezőt foglal magában. Ezek a tényezők közé tartozik az értékesítés, az elválasztás, a szállítás, a több forrásból származó szarvasmarhák keveredése, az időjárás, a takarmányozás és a légúti vírusok (IBR, BVD, PI3, BRSV). Mindezen okok mindegyike eredményezheti a borjúnál a tüdőgyulladás kialakulását. Ezekben a borjakban általában bakteriális tüdőgyulladás alakul ki, amelyet leggyakrabban a Pasteurella Haemolitica okoz. A Pasteurella Multicida és a Haemophilus Somnus is okozhat tüdőgyulladást.
A borjak leggyakrabban olyan stresszhelyzeteket követően betegszenek meg, mint az elválasztás vagy az értékesítés. A klinikai tünetek általában 7-21 nappal a borjak megvásárlása után jelentkeznek, de a vásárlás után 2-30 nappal is előfordulhatnak. Ritkábban a még nem értékesített vagy elválasztott borjaknál is kialakulhat tüdőgyulladás, ami általában az időjárási változásokkal vagy más stresszfaktorokkal függ össze.
A tüdőgyulladás leggyakoribb és legkorábban felismerhető klinikai tünete a depresszió. A depressziót mutató borjaknak lelógó fülei, elnyúlt feje, behajlított háta és/vagy gyakran elszigetelődnek a többi szarvasmarhától. Ahogy ezek a borjak egyre betegebbé válnak, nem kapnak több takarmányt, és megnövekedett légzésszámot mutatnak. A fokozott tüdőhangok sztetoszkóppal hallhatók. A lázmérő szintén hasznos eszköz a tüdőgyulladás diagnosztizálásában. A legtöbb beteg borjúnak 104°-108°F láza van. A hőmérséklet azonban délután a megnövekedett külső hőmérséklet miatt tévesen megemelkedhet. Annak érdekében, hogy a legpontosabb lázmérést kapjuk a feltételezhetően beteg állatnál, a borjú hőmérsékletét délelőtt 10:00 óra előtt kell megmérni.
A kezelési protokoll kidolgozása
A kezelési protokoll kidolgozásakor négy fő kérdésre kell választ adni:
Mikor kezeljük a borjút?
A borjak korai kezelése a sikeres kezelési program legfontosabb szempontja. Ezért a borjakat gyakran meg kell figyelni, és amikor a korábban felsorolt klinikai tünetek bármelyikét észlelik, elemezni kell az állat hőmérsékletét és légzési hangjait.
Milyen antibiotikumot használjak?
Most az antibiotikumok új generációja létezik, amelyek a hatékonyságot a ritkább vagy akár egyszeri kezelés előnyeivel ötvözik. Ezek közé tartozik a Micotil®, a Nuflor® és a Baytril 100®. Mindezek az antibiotikumok szubkután adagolást biztosítanak, és általában hatásosak a BRDC-t okozó organizmusok ellen. A Naxcel®, az Excenel® és az Adspec® szintén gyakran használt antibiotikumok, amelyeknek rövid vagy egyáltalán nincs megvonási idejük. Bár ezeket minden nap kell adni, a legtöbb esetben hatásosak lehetnek.
Milyen más gyógyszerek segíthetnek?
(Fontos megjegyezni, hogy ezek a gyógyszerek az antibiotikumok mellett, nem pedig helyett használhatók.)
A Banamine® egy gyulladáscsökkentő gyógyszer, amely segít csökkenteni a lázat és a tüdőkárosodást, és ezért segíthet a beteg borjak gyorsabb takarmányozásában.
A borjak 100 font testtömegenként 1 gallon meleg vizet és elektrolitokat kapnak, ami serkenti az étvágyat és korrigálja a kiszáradást, amit a borjú általában akkor szenved el, ha 24 óránál hosszabb ideig beteg.
A B-vitamin és a probiotikumok segíthetnek az étvágy serkentésében.
Mi segíthet még ezen a borjún?
A beteg borjaknak kiváló minőségű szénát és gabonát kell adni. A fű és/vagy a rozs szintén jó takarmány, mivel a beteg borjak gyakran megeszik ezeket, amikor semmi mást nem esznek. Hacsak nem zord az időjárás, a borjaknak gyakran jót tesz a napfény és a szabadban való tartózkodás, szemben a rosszul szellőző istállóban való tartózkodással.
Az antibiotikumok váltása
Egyéni borjú – A beteg borjú hőmérsékletét, étvágyát és viselkedését a kezelés után figyelemmel kell kísérni. Ha a borjú 24-48 óra alatt nem mutat javulást, megfontolandó az antibiotikumok váltása.
Szarvasmarha – A termelőnek konzultálnia kell az állatorvossal, amikor arról dönt, hogy az antibiotikumokat az egész állományra vonatkozóan megváltoztassa-e vagy sem. Ahhoz, hogy az állatorvos megfelelő ajánlást tudjon tenni, ismernie kell az esetek halálozási arányát (a kezelt borjak száma, amelyek elpusztultak), valamint azt, hogy ezek az állatok 48 óránál rövidebb vagy 48 óránál hosszabb idővel a kezelés után pusztultak el. Emiatt fontos, hogy pontos kezelési nyilvántartást vezessünk.
Tömeges gyógyszeres kezelés
A tömeges gyógyszeres kezelés, más néven metafilaxia, a légzőszervi megbetegedés szempontjából magas kockázatú borjak egész csoportjának érkezésekor történő kezelése. Kevés adat áll rendelkezésre a tömeges gyógyszeres kezelés alkalmazásának gazdaságosságáról Virginia állattartó borjak esetében. Ahhoz, hogy az eljárás gazdaságos legyen, a termelőnek azzal kellene számolnia, hogy a borjak több mint 30%-a megbetegszik. Néhány tényező, amelyet figyelembe kell venni a tömeges gyógyszeres kezelésről szóló döntés meghozatalakor:
Szezon – A borjak ősszel nagyobb valószínűséggel betegednek meg, mint az év bármely más időszakában.
Választott és nem elválasztott borjak – A forgalomba hozatalkor nem elválasztott borjak sokkal nagyobb valószínűséggel betegednek meg.
Súly – A 450 fontnál kisebb súlyú borjak. nagyobb valószínűséggel betegednek meg, és a kisebb testtömeg miatt a tömeges gyógyszeres kezelés költségei is kisebbek lesznek.
Nem – Azok a borjak, amelyeket az értékesítés után ivartalanítani kell, nagyobb valószínűséggel betegednek meg BRDC-ben.
Időjárás – A kedvezőtlen időjárás valószínűleg a legnagyobb szerepet játszik a nagyszámú borjú megbetegedésének valószínűségében. Gyakran nehéz azonban megjósolni az időjárási viszonyokat a borjak felvásárlását követő első két hétre.
Betegségtörténet – Figyelembe kell venni a borjak származási helyének, valamint a saját gazdaság múltját.
A vállalkozás céljai – Ha a termelő célja, hogy minél kevesebb szarvasmarhát kezeljen és veszítsen el, akkor a tömeges gyógykezelés lehet a legjobb, bár talán nem a leggazdaságosabb módszer.