A szín az egyik legfontosabb eszköz a készletedben. Tisztában vagy azzal, hogyan használhatod a legjobban? Íme az alapok.
Top image via
Color. Születésed óta veled van, és halálod napjáig veled lesz. Egy bizonyos szín felidézhet benned egy kedves gyermekkori emléket, egy másik szín figyelmeztethet a veszélyre, egy másik pedig elárulhatja, hogy valami mennyire meleg vagy hideg.
Másrészt, mint mesélő, akár mozgóképen, akár állóképen keresztül, a szín az egyik legfontosabb eszköz a készletedben. A szín egyszerű finomhangolása teljesen új szimbolikus vagy szó szerinti jelentést adhat a képednek. Lásd például az alábbi képet.
Kép: Psycho III via Universal Pictures
Egy egyszerű színpiszkálással a Psycho háza kevésbé kísérteties és barátságosabb lesz. (Ez a színváltoztatás a színhőmérséklet megváltoztatása körül forog. Erről bővebben itt olvashat.)
A színismeret nem csak a megfelelő színosztályozáshoz szükséges tényező. Biztos vagyok benne, hogy valószínűleg már használtad az alábbi képen látható eszközöket (vagy valami hasonlót).”
Nagyon sokan megfelelőek a színosztályozással és a színkorrekcióval, és valószínűleg ismerik az alapvető korrekciós szoftvereket. Tudják azonban, hogy pontosan mi történik, amikor deszaturálnak egy képet? Természetesen a kép elveszíti a “színét”, de hogyan veszíti el azt? Ha ismeri ezt az információt, jobb döntéseket hozhat, és végső soron jobb munkát végezhet. Az alapvető színelmélet megértése nem csak az utómunkálatokban lesz segítségedre, hanem a díszlet-, jelmez- és világítástervezésben és még sok másban is.
Kép: A színárnyalat színkör
Magának a színnek három elsődleges tulajdonsága van: Hue, Chroma és Value, más néven árnyalat, telítettség és világosság.
Hue
A színárnyalatot egy ismert szín nevével azonosítjuk, mint például a kék, amely a látható fény egy bizonyos hullámhosszát jelenti. A hullámhossz dominanciája az, ami egy adott árnyalatot eredményez.
Egyszerűen fogalmazva, a színárnyalat a szín hullámhosszát írja le. Ha a természettudományos óra már csak egy távoli emlék, és ez a hullámhosszokról szóló beszéd nosztalgikus hálóba gabalyodott, íme egy gyors összefoglaló a színek hullámhosszának tudományáról.
Az emberi szem az elektromágneses spektrumnak csak egy apró területét képes feldolgozni; ezt nevezzük látható fénynek. Az elektromágneses spektrum egy részét nanométerben (nm) mérik, és az általunk látható színek 400-700 nm közé esnek. Az ibolya és a kék fény a legrövidebb hullámhosszú, és sokkal könnyebben szóródik, mint a vörös, amelynek a leghosszabb hullámhossza 635-700 nm.
Mi köze van ennek a színelmélethez? A válasz minden. A hullámhosszok hossza változtatja meg, hogy milyen színt látunk. Azért kék az égbolt, mert a kék hullámhosszúságú fény a légkörünkben szóródik. Ha a zöld lenne a legrövidebb hullámhosszú, akkor zöld lenne az égboltunk.”
Nap mint nap láthatjuk, hogy a domináns hullámhosszok milyen folyamat során változtatják meg a környezetünk színét. Vizuálisan ez napfelkeltekor és napnyugtakor, más néven az arany órában mutatkozik meg. Mivel a nap éppen a horizont szintjén van, a fénynek sok kilométernyi sűrű légkörön kell áthaladnia, és a kék fény még jobban szétszóródik a légkörben, így a hosszabb hullámhosszú sárga, narancssárga & vörös megvilágítja azt, amit látunk.
Fontos megjegyezni, hogy az árnyalatok nem csak egy hullámhosszúságú fényt jelentenek. A kék azért nem létezik, mert a többi hullámhossz megszűnt a fényspektrumból. Minden árnyalat tartalmazza a látható fényben található hullámhosszok teljes skáláját, de az egyik dominánsabb lesz a többinél, ami egy külön árnyalatot hoz létre.
Az árnyalat tehát a színnek a hullámhossz által meghatározott alapdimenziója; röviden, az árnyalat csak az alapszín. Az alábbiakban az azúrkék, a ceruleán, a zafír és az akvamarin színeket mutatjuk be. Bár mindegyiknek megvannak a maga különálló tulajdonságai, mindegyik kék árnyalatú.
Amikor elkezdjük hozzáadni a színárnyalathoz a kromát és az értéket, a szín új árnyalatait, tónusait és árnyalatait kezdjük létrehozni.
Sokszor vita és vita folyik arról, hogy mely színeket soroljuk helyesen a “tiszta árnyalatok” közé. Az ibolya vagy a magenta? A különböző színrendszerek némileg eltérnek egymástól. Ebben a cikkben a legnépszerűbb véleményt fogjuk használni arról, hogy mi minősül tiszta árnyalatnak: Vörös, lila, kék, zöld, sárga és narancssárga. Ez a hat szín a következő csoportokra bontható.
Primer színárnyalatok
Elméletileg ezek az árnyalatok köztudottan elsődlegesnek minősülnek, mivel nem hozhatók létre más színárnyalatok összekeverésével. Ezek a vörös, a kék és a sárga. Ez nem tévesztendő össze a videó elsődleges színeivel, mivel a videó az RGB additív színrendszert használja.
Szekunder árnyalatok
A másodlagos árnyalatok mindegyike két elsődleges árnyalat keverésével hozható létre. Ilyen a narancs, az ibolya és a zöld.
Tercier árnyalatok
A tercier árnyalatokat általában úgy nevezik és szomszédos elsődleges és másodlagos árnyalatok keverésével hozzák létre. Például a vörös-narancs a vörös és a narancs közötti harmadlagos árnyalat. A kék-zöld (cián) a kék és a zöld közötti harmadlagos árnyalat.
Krómia/telítettség
A krómia, gyakrabban telítettségnek nevezik, egy árnyalat intenzitására és tisztaságára utal. Egy árnyalat természetes állapotában 100%-os telítettség esetén lesz a legélénkebb. A 0%-os színtelítettségnél a monokróm luna komponens lesz.
Szürke hozzáadásával csökkentheti egy árnyalat intenzitását. A szürke minden egyes növekménye a tiszta árnyalat tónusát állítja be. Egy árnyalatot a komplementer szín hozzáadásával is telítetleníthet. Ha például veszünk egy vörös színű mintát, és hozzáadunk egy kis mennyiségű ciánt (a vörös komplementer színét), annál szürkébb lesz a vörös.
Ha egyenlő mennyiségű ciánt és vöröset keverünk, egyik árnyalatnak sem marad nyoma – csak a szürke marad.
Érték/Fényesség
A szín harmadik tulajdonsága az érték (fényesség). Az érték a visszavert fény mértékét méri – mennyire világos vagy sötét egy szín. Fehér hozzáadása világosabbá teszi a színt, ami viszont árnyalatokat hoz létre, fekete hozzáadása pedig sötétebbé teszi, és árnyalatokat hoz létre.
Az érték hatása a kompozíció más összetevőihez viszonyítva érvényesül. Az alábbi képen például a hátterek miatt három különböző értékkülönbség figyelhető meg.
Egy adott árnyalatú szín esetében a világosság érzékelése is intenzívebb, ha növeljük a telítettséget. Például egy telített sárga mindig világosabbnak fog tűnni, mint egy telített kék. Ennek az alkalmazásnak a praktikussága hihetetlenül hasznos, ha a közönség figyelmét a képkockán belül bizonyos területekre irányítjuk.
Az angol nyelvhez hasonlóan rengeteg olyan színkifejezés létezik, amelynek több jelentése is van. A chroma például a videojel két komponensének egyike, amely a színinformációt hordozza. Hasonlóképpen, néha a fényerő és a világosság felcserélhető. A fényerő azonban egy emberi vizuális érzékelés.
Amint korábban említettük, a színek alapvető tulajdonságainak megértése nem olyan készség, amelyet csak a szerkesztőknek és a színezőknek kell elsajátítaniuk. A filmkészítők minden pozícióban jobban járnak, ha tudják, hogyan működnek a színek.