Gyakran ismételt kérdések
Mi a radiojód-abláció?
A radiojód-abláció olyan sugárkezelés, amelynek során radioaktív jódot adnak be a pajzsmirigyműtét után visszamaradt egészséges pajzsmirigyszövet elpusztítására vagy eltávolítására.
Mi a radiojódkezelés?
A radiojódkezelés olyan sugárterápia, amelynek során radioaktív jódot adnak be a gyanús vagy ismert pajzsmirigyrák elpusztítására az adott szövet besugárzásával.
Mi a különbség az abláció és a kezelés között?
Az “ablációt” és a “kezelést” sok orvos felváltva használja. Más orvosok azonban az “abláció” alatt a radiojód beadását értik a kezdeti műtét után a nyakban maradt normális pajzsmirigyszövet eltávolítására, míg a “kezelés” alatt a radiojód beadását értik a nyakban vagy máshol lévő ismert vagy feltételezett áttétes betegség megszüntetésére.
Miért maradt pajzsmirigyszövet a műtét után? Azt hittem, a sebészem mindent eltávolított.
Noha a sebész eltávolította a pajzsmirigyét, a legtöbb sebész kis mennyiségű pajzsmirigyszövetet hagy hátra, hogy minimalizálja a hangszalagját irányító ideg károsodását. Ezt az ideget rekurrens gégeidegnek nevezik, és a pajzsmirigyszövete mögött fut. A sebész hagyhat némi pajzsmirigyszövetet is, hogy biztosítsa, hogy a mellékpajzsmirigyek egy része érintetlen maradjon. Ezek a mirigyek szabályozzák a szervezet kalciumszintjét, és általában a pajzsmirigyszövetben vagy a pajzsmirigy mögött helyezkednek el.
Miért van szükségem egy kezdeti radiojód ablációra, ha az orvosom úgy véli, hogy az összes pajzsmirigyrákomat eltávolította?
A legtöbb orvos azt javasolja, hogy a pajzsmirigyrákos betegek legalább egy ablációs sugárkezelésen menjenek keresztül radiojóddal. Kutatások és ötven év tapasztalata azt sugallja, hogy a műtét, a radiojód abláció és a pajzsmirigyhormonpótlás kombinációja csökkentheti a pajzsmirigykarcinóma kiújulásának esélyét. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben orvosai nem javasolják az első radiojóddal végzett ablációt.
Melyek azok a kritériumok, amelyek alapján nem kaphat radiojóddal végzett ablációt?
A radiojód abláció több tényezőtől függően nem javasolható. Ezek közé tartozik az eredeti pajzsmirigyrák mérete, az érintett helyek száma, a pajzsmirigy határainak vagy a szomszédos szövetek érintettségének hiánya, valamint a rák terjedésére utaló bizonyítékok hiánya…
Ha a radiojód abláció javasolt, mik a célok?
A rádiójód ablációnak négy célja van.
- Először is, a megmaradt normális pajzsmirigyszövet ablációja megkönnyíti a tiroglobulin vérszintjének felhasználását a rák esetleges progressziójának vagy terjedésének nyomon követésére…….
- Második, a megmaradt pajzsmirigyszövet elpusztítása javítja a radiojódos egésztest-vizsgálat azon képességét is, hogy a rák kiújulásának bizonyítékait nyomon lehessen követni…
- A harmadik cél az, hogy szükség esetén fokozza a jövőbeli radiojódos kezelések hatékonyságát azáltal, hogy nagyobb dózisú radiojódot kaphat, ami több sugárzást juttathat a rákos sejtekbe……..
- Végezetül, kiválasztott betegeknél az abláció csökkentheti a pajzsmirigyrák kiújulásának esélyét és növelheti a túlélést. Az abláció e cél elérésének sikere azonban igen ellentmondásos (lásd a 24. fejezetet).
A radiojód mellékhatásai
- A lehetséges mellékhatások a beadott 131I dózisától függően változnak.
- A 131I abláció vagy kezelés dózisának kiválasztásával kapcsolatban három dolgot kell szem előtt tartani. Először is, a mellékhatások típusát, gyakoriságát és súlyosságát mérlegelni kell az ablációs vagy kezelési dózis előnyeivel szemben. Másodszor, bár orvosai ismerhetik a különböző dózisok lehetséges kockázatait és előnyeit, nem tudják megjósolni, hogy mi fog történni egy adott betegnél. Mindenki másképp reagál a 131I ablációra vagy kezelésre, ami gyakran megnehezíti a beteg számára a számára legmegfelelőbb dózisok eldöntését. A döntés meghozatalában az Ön személyes orvosa a legjobb segítség…
- Általánosságban elmondható, hogy a mellékhatások gyakorisága és súlyossága a 131I adagjának és beadási gyakoriságának növekedésével növekszik.
- A teljes kumulatív dózisnak … nem lehet szigorú felső határát megállapítani. Számos tényezőt kell mérlegelni, többek között (1) az Ön pajzsmirigyrákjának súlyosságát, (2) a betegség elhelyezkedését, (3) azt, hogy az áttétek felveszik-e a 131I-t , (4) azt, hogy reagált-e korábban 131I-re vagy sem, (5) hogy az utolsó kezelés beadása milyen régen történt, (6) a teljes vérképet, (7) milyen volt a vérkép válasza az utolsó 131I-kezelésre, (8) az életkorát,(9) az egyéb egészségügyi problémáit, ha vannak, és (10) a rendelkezésre álló egyéb lehetőségeket.
- három dolgot tartson szem előtt:
- A mellékhatások nagy része ritkán jelentkezik
- A legtöbb mellékhatás kezelhető.
- A mellékhatások gyakoriságának és súlyosságának kockázatát a pajzsmirigyrák súlyosságának fényében kell mérlegelni.
Utolsó frissítés: Január 3, 2012