Röntgensugárzás vs. gammasugárzás
A gammasugárzás, a röntgensugárzás, a látható fény és a rádióhullámok mind az elektromágneses sugárzás típusai (formái). Az elektromágneses sugárzás fotonok áramával írható le, amelyek tömeg nélküli részecskék, amelyek hullámszerűen haladnak, és fénysebességgel mozognak (keringenek). A röntgensugarakat és a gammasugarakat fogjuk megvizsgálni. A röntgensugarakat hétköznapi életünkben használjuk. Például a repülőtéri biztonsági ellenőrzésnél, a roentgeni sztereofotogrammetriában, a kristályográfiában, a csillagászatban, az ipari alkalmazásokban, a fluoreszcenciában stb. használják. A gammasugarakat nem annyira használják a hétköznapi életben, mert radioaktívabbak (veszélyesebbek), és mert elpusztítják az élő sejteket. Ennek ellenére az emberek különböző módon használhatják és használják is őket. Használják őket besugárzásra, nukleáris gyógyászatban, a féldrágakövek megváltoztatására, orvosi berendezések sterilizálására, bizonyos élelmiszerek és fűszerek pasztőrözésére, bizonyos fémek vastagságának mérésére, a talaj sűrűségének mérésére építkezéseken stb. A gammasugarak kis dózisú expozícióját a szervezet (sejtek) nagy valószínűséggel gyorsan leküzdik, míg a nagy dózisú expozíció károsíthatja a sejteket és lassíthatja a gyógyulási folyamatot. A gamma-kibocsátó radionuklidok a legszélesebb körben használt sugárforrások. A Föld légköre elég vastag ahhoz, hogy a röntgensugarak és a gamma-sugarak szinte egyáltalán ne jussanak el a világűrből egészen hozzánk, a földfelszínre. Nézzük meg a különbségeket e kétféle elektromágneses sugárzás között.
A röntgensugárzás és a gammasugárzás között van még néhány különbség. A legfontosabb különbség a forrás: a röntgensugarakat az atommagon kívüli elektronok bocsátják ki, a gammasugarakat pedig maga a gerjesztett atommag bocsátja ki.
A másik különbség a frekvenciájukban rejlik. A röntgensugarak frekvenciája 30 petahertz és 30 exahertz között változik, a gammasugaraké pedig 10^19 Hz felett van. A hullámhosszuk is változó. A gammasugarak hullámhossza kisebb, mint a röntgensugaraké. A gamma-fotonok rendelkeznek a legnagyobb energiával az EMR-spektrumban, és hullámaiknak van a legrövidebb hullámhosszuk.
A gamma-sugarak sokkal veszélyesebbek és veszélyesebbek az emberi egészségre, mint a röntgensugarak. Ráadásul a gamma-sugárzás a nagy átütésű és nagy energiájú ionizáló sugárzás. Az élőlényeknek való tartós expozíció esetén rákot okozhatnak. Mivel hullámhosszuk nagyon kicsi, képesek áthatolni bármilyen résen, még ha az egy szubatomi rés is. A legkárosabbak azok, amelyek a 3 és 10 MeV közötti ablakba esnek.
A gammasugarak néha más típusú sugárzásokkal, például az alfa- és béta-sugárzással együtt keletkeznek. A röntgensugárzással azonban ez nem így van.
Összefoglaló:
1. A gammasugarak nagyobb kárt okoznak az emberi szervezetben, mint a röntgensugarak.
2. A gammasugarak rövidebb hullámhosszúak, mint a röntgensugarak.
3.A röntgensugarakat az atommagon kívüli elektronok bocsátják ki, a gammasugarakat pedig maga a gerjesztett atommag bocsátja ki.
4.A röntgensugarakat a kórházakban röntgenfelvételre használják, a gammasugarakat viszont nem.