Magyarázzuk, mi a polgárság és hogyan alakult ki ez a társadalmi osztály. Mik a polgári értékek, és a polgárság típusai.
Mi a polgárság?
A burzsoázia tágabb értelemben a jómódú középosztályt jelenti, amely vállalkozások és termelőeszközök, például gyárak és iparágak tulajdonosa, és amelyet a hagyományos marxista felfogás szerint megkülönböztetnek a proletariátustól, azaz a munkásosztálytól.
A bourgeois és a bourgeoisie kifejezések a középkori francia nyelvből származnak (bourgeoisie), mivel a középkori feudalizmusban született új városi társadalmi osztály (a burgok, azaz a középkori város új részeinek lakói) neveként jelentek meg. Ezek nem voltak sem feudális urak (nemesek), sem a parasztság jobbágyai, hanem kezdetben kereskedők, kézművesek és szabad foglalkozásúak voltak, akiknek gazdasági helyzetük lehetővé tette számukra, hogy a társadalom egy köztes szintjén helyezkedjenek el.
A polgárság megjelenése és növekedése jelenti Nyugaton az átmenetet a feudális korszak és a modern kor között, mivel gazdasági hatalmuk végül konfliktusba került az Ancien Régime társadalom (abszolutizmus) politikai hatalmával, és így hozta létre az első forradalmakat a monarchia ellen.
Vö. még: Tudományos kommunizmus
A burzsoázia a marxizmus szerint
A marxista gondolkodás és a történelmi materializmus tanítása szerint a burzsoázia domináns helyet foglal el a kapitalizmus termelési szerkezetében, mivel ők a termelőeszközök (gyárak, műhelyek stb.) tulajdonosai.), és vagyonukat az “ember ember általi kizsákmányolásából” nyerik, azaz a proletariátus munkaerejét kihasználva olyan tárgyakat gyártanak vagy szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek eladásából a lehető legnagyobb szeletet kapják, a munkásoknak alig havi bért fizetve.
A marxizmusnak a 20. századi és későbbi gondolkodásmódra gyakorolt hatására a “burzsoázia” és a “burzsoázia” kifejezések bizonyos kontextusokban pejoratív értelmet nyertek, a kizsákmányoló, parazita stb. szinonimáivá váltak.
Vö. még: Marxizmus
Hogyan alakult ki a burzsoázia?
A polgárság jelentősége a tőke és a vagyon felhalmozásával nőtt, ami gyakran azt jelentette, hogy sok polgárcsalád nemessé vált, sőt bizonyos helyi politikai hatalomhoz is hozzájutott, különösen a korabeli városállamokban, például Velencében vagy Firenzében. Ennek kulcsa az volt, hogy nem a feudális jogrend hatálya alá tartoztak, hanem egy viszonylag új társadalmi osztályt alkottak.
A modern korszakkal együtt járó merkantilizmus és az európai birodalmak terjeszkedése a polgárság meggazdagodását és a feudális modell végleges bukását jelentette, amelynek értékei már nem sokat jelentettek. Az új polgári és republikánus értékek végül megdöntötték az abszolutista állammodellt, amely minden politikai hatalmat a nemességnek tartott fenn, az úgynevezett polgári forradalmak során.
A 19. század és az ipari forradalom során a polgárság végül megszilárdította hatalmát az új kapitalista világban, így vált az uralkodó és így a legkonzervatívabb társadalmi osztállyá. Az elszegényedett nemességnek gyakran szüksége volt a polgárság anyagi támogatására, a polgárság pedig hagyományos státuszára törekedett, így végül összefogtak a proletariátussal szemben.
Mit jelentenek a polgári értékek?
A polgárság felemelkedése új kulturális értékeket hozott Nyugatra, amelyekre épült az Új Rend, amelynek a polgárság lesz az uralkodó osztálya. Ezek az értékek a francia felvilágosodás, a liberalizmus és az enciklopédizmus értékei, és a következőket foglalják magukban:
- Polgári vagy közszabadságok. Ide tartozik a vallás-, sajtó-, szólás- és gyülekezési szabadság, és mindenekelőtt a gazdasági szabadság, a liberálisok által szorgalmazott szabad piac kulcsfogalma, amely mentes az állami vagy céhes korlátozásoktól, és a magántulajdon mindenek fölött való érvényesülése.
- A jogállamiság. A közhatalom megosztása és szétválasztása, amely a törvény előtti egyenlőség és a politikai liberalizmus alapján szerveződik, nemzeti alkotmány által támogatott parlamenti rendszerrel.
- Egyenlőség, szabadság, testvériség. A köztársaság három nagy értéke, amelyet az 1789-es francia forradalom hirdetett meg.
- Társadalmi mobilitás. Bármely egyén felemelkedésének vagy leszármazásának lehetősége a társadalmi-gazdasági skálán belül a gazdasági, szellemi vagy foglalkozási siker alapján, és nem a vér, a származás vagy valamely társadalmi réteghez tartozás alapján.
A polgárság típusai
Tágabb értelemben a következő kategóriákról beszélhetünk:
- Nagypolgárság. Az úgynevezett “high society”, azaz a burzsoázia leggazdagabb és legexkluzívabb rétegei, amelyek sok tekintetben úgy működnek, mint egy új arisztokrácia.
- Kispolgárság. Egyfajta kispolgárság, amely a burzsoázia és a proletariátus között helyezkedik el.
- Felvilágosult polgárság. Eredetileg egy 18. századi polgári osztály, amely a kultúra, a művészetek és az oktatás értékeit ápolta, a kifejezés az egyetemi vagy művészeti középosztályra is utalhat.
- Agrárpolgárság. A két kifejezés ellentmondásossága ellenére ezt az elnevezést a földbirtokosok és a nagy mezőgazdasági termékek megjelölésére használják.