Fő különbség – Nyelvtan vs. írásjelek
A nyelvtan és az írásjelek a nyelv két legfontosabb aspektusa. A fő különbség a nyelvtan és az írásjelek között az, hogy a nyelvtan a nyelvben a mondatok felépítésének tanulmányozása, míg az írásjelek a bevett szimbólumok használatának gyakorlata az elemek elválasztása és a szöveg jelentésének tisztázása érdekében. A nyelvtan és az írásjelek kölcsönösen függenek egymástól abban az értelemben, hogy egy nyelvtanilag pontos mondat nem teljes a megfelelő írásjelek nélkül, és egy megfelelően pontozott mondat nem pontos, ha nyelvtanilag pontatlan. Egy nyelv elsajátításához fontos, hogy mindkét szempontot jól ismerjük.
Mi a nyelvtan
A nyelvtan olyan szerkezeti szabályok összessége, amelyek egy nyelvben a mondatok, mondatok és szavak felépítését szabályozzák. A szavak tanulmányozása; azt vizsgálja, hogy a szavak hogyan változtatják alakjukat és hogyan kombinálódnak más szavakkal, hogy értelmes mondatokat alkossanak. A nyelvtan foglalkozik az ortográfiával (helyes írásmód), az akcentussal (a szavak hajlításával) és a szintaxissal (a mondatok felépítésével). A szófajok (főnevek, igék, névmások, határozószók, melléknevek, prepozíciók, kötőszók és közbevetések ) szintén a nyelvtan keretében tanulmányozhatók.
A nyelvtan lehet leíró vagy perspektivikus. A leíró nyelvtan arra utal, hogy a nyelv szerkezetét a beszélőknek és az íróknak hogyan kellene használniuk, míg a perspektivikus nyelvtan azt magyarázza, hogy ezt a szerkezetet az emberek ténylegesen hogyan használják.
Fontos megjegyezni, hogy a különböző nyelveknek különböző nyelvtanaik vannak. Például az angol nyelvben a melléknevek a főnév elé kerülnek, a franciában viszont a melléknevek a főnév után állnak.
Mi az írásjelzés
Az írásjelek a szövegek szabályozására és jelentésük tisztázására használt szimbólumok összessége, amelyek a szöveget mondatokra, mondatokra, mondatokra stb. tagolják. Az írásjelek helyes használata kulcsfontosságú az írásban, mivel jelzi, hogyan kell olvasni a szöveget. Néhány gyakori írásjel: vesszők, pontok, kettőspontok, pontosvesszők, pontosvesszők, kötőjel, kötőjel, kérdőjelek, felkiáltójelek, zárójelek és aposztróf.
Az írásjelek helytelen használata a jelentés megváltozását eredményezheti. Figyeld meg, hogy az írásjelek eltérő használata milyen jelentésváltozást eredményezett a következő mondatokban.
1. példa
A nő a férfi nélkül semmi.
Nő: nélküle a férfi semmi.
2. példa
Az adományod segített valakinek munkát kapni.
Az adományod segített valakinek. Munkához jutni.
Példa 3
Szeret kutyát sütni és vásárolni.
Szereti a sütést, a kutyákat és a vásárlást.
Különbség a nyelvtan és az írásjelek között
Megértés
A nyelvtan olyan szabályok összessége, amelyek a szavak, mondatok és mondatok felépítését szabályozzák.
A írásjelek olyan szimbólumok összessége, amelyek a szöveg jelentését tisztázzák.
Területek
A nyelvtan olyan területeket foglal magában, mint a helyesírás, az ékezet, a szintaxis és a nyelvi részek.
Az írásjelek közé olyan jelek tartoznak, mint a vessző, a pont, a kérdőjel, a kötőjel stb.
Mondat
A nyelvtan értelmes mondatokat alkot.
Az írásjelek hangsúlyt, egyértelműséget és értelmet adnak a mondatnak.
Változás
A nyelvtan a különböző nyelvek szerint változik.
Az írásjelek nem változnak nagymértékben a nyelvtanhoz képest.
Írott és beszélt nyelv
A nyelvtan a beszélt és az írott nyelvben egyaránt megfigyelhető.
Az írásjelek elsősorban az írott nyelvben figyelhetők meg.
Függőség.
Egy megfelelően pontozott mondat nem feltétlenül nyelvtanilag helyes.
A nyelvtanilag helyes mondat nem feltétlenül megfelelően pontozott.
A kép jóvoltából:
“Punctuation Saves Lives!” by Darin McClure (CC BY 2.0) via Flickr