Pixar az elmúlt két évtizedben rengeteg animációs klasszikust gyártott, amelyek közül számos kiérdemelte a folytatást. A Monsters Inc. a Monsters University-t, a Verdák a Verdák 2-t és a harmadik filmet, a Toy Story pedig a 2018-ban megjelenő Toy Story 4-gyel egy tetralógiára készül. A következő Pixar-film, amely folytatással debütál, a 2003-as Némó keresése lesz, amelynek folytatása, a Dory megtalálása június 17-én kerül a mozikba. Az új film magával hozta az eredeti iránti megújult érdeklődést, ami mindenféle régóta megválaszolatlan kérdéshez vezetett, amelyek közül az egyik:
Ha már régen láttad a filmet, és szükséged van egy kis felfrissítésre, a filmben a Kelet-Ausztráliai-áramlat (East Australian Current, EAC) lényegében egy nagy sebességű autópályaként működik az óceánban, és Marlint és Dory-t Crush, a tengeri teknős veszi fel rá, hogy gyorsan eljussanak oda, ahová Némó keresése során el kell jutniuk. Az áramlatot úgy ábrázolják, mint egy szupergyors vízsugarat, amelyen az állatok lényegében addig lovagolhatnak, amíg el nem érik a kijáratot, és ekkor gyakorlatilag leugranak róla. De vajon van-e ennek valóságalapja?
Valójában van. A Kelet-Ausztráliai áramlat egy valós dolog, és a Nagy-korallzátonytól délre fut végig Ausztrália keleti partvidékén, pont úgy, mint a filmben. És bár nem egészen olyan görbületi sebességű cső, mint a filmben látható, az áramlat mégis gyorsabb, mint a térségben jellemző óceáni áramlatok többsége, akár óránként hét kilométeres sebességet is elérhet. Nem éppen az Autobahn, de a Csendes-óceán déli részéhez méltó tempó. És igen, sok tengeri élőlény valóban “stoppol” az áramlaton, hogy a filmben ábrázoltakhoz némileg hasonló módon dél felé vegye az irányt.
A filmben azonban az áramlatot keskeny folyamként ábrázolják, amelyben a halak ki-be ugrálhatnak, ami elég távol áll az igazságtól. A valóságban az áramlat hatalmas, 62 mérföld széles és közel egy mérföld mély. Más szóval, sokkal több férne el benne, mint néhány egymás mellett úszkáló teknős. A filmben látható “kijáratok” is csak egy kis filmes varázslat, de valószínűleg a valódi áramlat örvényei befolyásolták őket. Az EAC déli végénél az áramlás számos örvényre, vagy ahogy Marlin mondaná, a terror örvényeire szakad szét, amelyek mindegyike olyan széles, mint maga az EAC. Ezek az örvények az óramutató járásával ellentétes irányban 5-10 kilométeres óránkénti sebességgel forognak, ami azt jelenti, hogy Dory és Marlin valóban nagyot pöröghetett volna, ha belekerül egy ilyen örvénybe.
A Némó nyomában tehát még akkor is elég jól ábrázolja a Kelet-Ausztráliai-áramlatot, ha a film nem pontosan követi a tudományt. Nem rossz egy úgynevezett gyerekfilmtől.
Képek: Walt Disney Pictures; Giphy