Definíció
A meggyőző beszéd a beszéd egy speciális típusa, amelyben a beszélő célja, hogy meggyőzze a hallgatóságot álláspontja elfogadásáról. A beszédet úgy állítják össze, hogy a hallgatóság remélhetőleg elfogadja a kifejtett álláspont egészét vagy egy részét. Bár a meggyőző beszéd átfogó célja, hogy meggyőzze a közönséget egy nézőpont elfogadásáról, nem minden közönséget lehet meggyőzni egyetlen beszéddel, és nem minden nézőpont képes meggyőzni a közönséget. A meggyőző beszéd sikerét gyakran azon mérik le, hogy a közönség hajlandó-e megfontolni a szónok érveit.
Carter és Ford vitája, 1976. szeptember 23.
Gerald Ford és Jimmy Carter elnök a philadelphiai Walnut Street Theaterben találkozik, hogy a három Ford-Carter-vita közül az első során belpolitikai vitát folytasson.
Az értékesítési beszéd
A meggyőző beszéd egyik példája az értékesítési beszéd. Az értékesítési beszéd során a szónok megpróbálja meggyőzni a hallgatóságot, hogy vásárolják meg a termékét vagy szolgáltatását. Ha az értékesítő sikerrel jár, a közönség (az a személy, akinek eladják) úgy dönt, hogy megvásárolja a terméket vagy szolgáltatást.
Az értékesítők azonban tisztában vannak azzal, hogy ha valaki az első értékesítési beszéd után nem vásárol, az nem jelenti azt, hogy a beszéd kudarcot vallott. A meggyőzés gyakran egy folyamat. Az embereknek több meggyőző beszédre és sok külső információra is szükségük lehet, mielőtt készek lennének elfogadni egy új nézetet.
A meggyőző beszéd összetevői
Míg az éthosz a meggyőző beszéd alapvető része, a pátosz és a logosz általában együttesen alkotják a lehető legjobb érvelést.
Míg a szónok megpróbálhatja megteremteni az éthoszt, vagyis a hitelességet a közönségnél, azt végül a közönség felfogása alapján ítélik neki. Ha a közönség nem érzékeli a szónokot hiteles forrásnak abban a témában, amelyről beszél, akkor végső soron nehezen fogja figyelembe venni a szónok érveit.
A logosz egy beszédben, vagyis a logikai fellebbezés olyan érvek, amelyek egy sor információt mutatnak be, és megmutatják, hogy egy következtetésnek racionálisan miért kell igaznak lennie. Például a bíróságon elhangzó érvek logikai érvek.
A pátosz, azaz az érzelmi apellációk olyan apellációk, amelyek arra törekszenek, hogy a hallgatóságot egy bizonyos érzésre késztessék, hogy elfogadjon egy következtetést. A negatív politikai reklámok például gyakran tartalmaznak érzelmi apellációkat, amikor az ellenfelet egy negatív érzelemmel, például félelemmel állítják szembe.
Hogyan lehet sikeres
A figyelemfelkeltő eszköz használata hatékony módja a meggyőző beszéd megkezdésének. Ha meg tudod nevettetni a hallgatóságot, el tudsz gondolkodtatni egy személyes élményeden, vagy el tudsz mesélni egy érzelmeket kiváltó anekdotát, akkor nagyobb valószínűséggel hallgatják meg az érvelésed tartalmát. Emellett, ha a beszédet 6-8 percen belül tartod, a hallgatóság kevésbé hagyja, hogy a gondolatai elkalandozzanak arról, amit mondasz.
A meggyőző beszéd hatékonysága a beszéd szavain túlmutató tényezőktől is függ. A hallgatóság hajlandósága egy új nézet elfogadására, a szónok testbeszéde és a környezet, amelyben a beszédet tartják, mind befolyásolhatják a meggyőző beszéd sikerét.
A sikeres szónok mindent megtesz azért, hogy erős éthoszt alakítson ki a hallgatóságánál, és a pátoszt és a logoszt kombinálja a lehető legjobb érvelés kialakításához. A közönségelemzés fontos tényező egy meggyőző beszéd elmondásakor. Ha például a szónok arról próbálja meggyőzni a hallgatóságot, hogy ne meséljenek a gyerekeiknek a Mikulásról, akkor sikeresebb lesz, ha olyan érveket használ, amelyek kapcsolódnak hozzájuk és rezonálnak rájuk, például arra bátorítja őket, hogy emlékezzenek vissza, mit éreztek, amikor rájöttek, hogy a Mikulás nem is létezik, mintha a szónok egy saját negatív személyes élményét osztaná meg.