US Pharm. 2016;41(7):26-29.
Vége a télnek, megérkezett a szebb idő, és végre kisüt a nap! Ez tengerparti kirándulásokat, medencében úszást és piros, forró bőrt jelent, amely érintésre fájdalmas lehet. Szinte mindenki tapasztalta már valamikor a leégéssel járó fájdalmat. A védekező magatartásformák növekvő használata ellenére becslések szerint az Egyesült Államokban élő felnőttek legalább fele évente leég, és ezek közel kétharmada egy év alatt többször is megtapasztalja a leégést.1,2
Bőrrák
A leégés a bőrrák kialakulásának fokozott kockázatával jár, amely a leggyakoribb rákfajta az Egyesült Államokban. Ezek többsége nem melanoma jellegű bőrrák, például bazális és laphámrák, de a melanoma kockázata is fennáll. A bármely életkorban bekövetkező leégés a bőrrák fokozott kockázatával jár, de minél több leégésen esik át egy személy, annál nagyobb a kockázat; a 15 és 20 éves kor közötti öt vagy több hólyagos leégés 68%-kal, a melanoma nélküli bőrrák 80%-kal növeli az egyén kockázatát.3,4
A bőrrák jelentős közegészségügyi problémát jelent. A felvilágosító üzenetek az ultraibolya (UV) sugárzás elleni védelemre, valamint a napvédő krémek és egyéb napvédő intézkedések használatára összpontosítanak. A gyógyszerészek, mint az egyik legkönnyebben elérhető egészségügyi szolgáltató, fontos szerepet játszanak abban, hogy a betegek megértsék a napvédelem, különösen a naptej és annak megfelelő használatának fontosságát.
UV-sugárzás
A napfény az elektromágneses sugárzás folyamatos spektruma, amely három fő típusra osztható: UV, látható és infravörös.5 Az UV-sugárzás az, amely a legszorosabban összefüggésbe hozható a fényöregedéssel és a bőrrákkal.5 UVA, UVB és UVC sugárzásra osztható. A Föld felszínét elérő napsugárzás 95%-a UVA és 5%-a UVB; az UVC-sugarak rendelkeznek a legnagyobb energiával, de az ózonréteg teljes mértékben elnyeli őket.5,6 Mind az UVA, mind az UVB sugárzás káros hatással lehet a bőrre, közvetlen sejtkárosodást és az immunológiai funkciók megváltozását okozva. Az UV-sugárzásnak való kitettség leégést, barnulást, fényöregedést és bőrrákot eredményezhet.5,6
A Föld felszínére érkező UV-sugárzás mennyisége számos tényezőtől függ. Az UVB-sugárzás nyáron nagyobb intenzitású, mint télen, és délelőtt 10 és délután 4 óra között a legerősebb. Az Egyenlítőhöz közelebb élők fokozottan ki vannak téve az UV-sugárzásnak. A köd, a pára és a szennyező anyagok 10-90%-kal csökkenthetik az UV-szintet, míg a hó, a homok és a fém az UV-sugárzás akár 90%-át is visszaveri.5,6
Naptej
Az egyének a nap káros hatásaitól a naptej használatával védekezhetnek. Ezek a termékek elnyelik, szétszórják és/vagy visszaverik az UV-sugárzást, hogy segítsenek megelőzni a nap káros UV-sugarainak károsodását. A fényvédők két kategóriába sorolhatók: fizikai és kémiai kategóriába. A fizikai fényvédők szervetlen vegyületeket tartalmaznak, amelyek visszaverik és szétszórják az UV-sugarakat, míg a kémiai fényvédők szerves vegyületeket tartalmaznak, amelyek elnyelik a sugarakat, megakadályozva, hogy azok károsítsák a bőrt.7
A fényvédő krém típusán kívül számos más tényezőt is figyelembe kell venni, amikor fényvédő terméket választunk vagy ajánlunk a betegeknek. Ezek közé tartozik a termék fényvédő faktora (SPF), a fedés típusa és a vízállóság. A napvédő krémek leírására már nem használt kifejezések közé tartozik az “azonnali védelem”, az “egész napos védelem” és a “naptej”. “8
SPF Essentials
A napvédő krém hatékonyságát az SPF mutatja. Sokan úgy gondolják, hogy a fényvédő krém SPF-je az UV-expozíció időtartamával függ össze, így kétszer annyi ideig maradhatnak kint a napon. Ez nem igaz, mert ez a szám a védett bőrön a leégéshez szükséges UVB-sugárzás mennyiségét jelenti a védtelen bőrhöz képest.8,9
A napenergia mennyiségét más tényezők is befolyásolják. Az UVB-sugárzás intenzitása szerepet játszik a mennyiség meghatározásában; a napszak, a földrajzi elhelyezkedés és az időjárási viszonyok mind befolyásolják az UVB-sugárzás intenzitását.9 A kora reggeli vagy késő délutáni órákhoz képest általában kevesebb idő alatt lehet ugyanannyi sugárzásnak kitenni magunkat a déli órákban. További tényezők közé tartozik a bőrtípus, az alkalmazott fényvédő krém mennyisége és az újbóli alkalmazás gyakorisága.9 Ezért az SPF egy relatív mérőszám, és jól összehasonlítható, hogy egy fényvédő krém mennyire véd a leégés ellen; egy SPF 30-as termék jobb védelmet nyújt, mint egy SPF 10-es termék.
Fontos felismerni, hogy az SPF megduplázása nem nyújt kétszeres védelmet. Egy SPF 15-ös fényvédő krém az UVB-sugarak körülbelül 93%-át szűri ki, míg egy SPF 30-as termék körülbelül 97%-át.10 Az SPF 50-re emelése további 1%-os védelmet biztosít, és az UVB-sugarak 98%-át blokkolja.10 Jelenleg nincsenek tudományos adatok az 50-nél magasabb SPF-fel rendelkező termékek használatára.8,11
Broad Spectrum
A fényvédő krém SPF-je csak azt jelzi, hogy képes-e blokkolni az UVB-sugarakat; a túl sok expozíció leégést eredményez. Mivel az UVA sugarak nem okoznak leégést, a hatékony blokkolás nem határozható meg az SPF alapján. A széles spektrumú kifejezést olyan fényvédőkre használják, amelyek mind az UVA, mind az UVB sugarakat blokkolják. Ezeknek a termékeknek át kell esniük az FDA széles spektrumú vizsgálati eljárásán, és legalább 15-ös SPF-értékkel kell rendelkezniük, ha azt állítják, hogy csökkentik a bőrrák és a bőr korai öregedésének kockázatát.8 Ha SPF-értékük <15, akkor csak azt állíthatják, hogy segítenek megelőzni a leégést.8
Vízállóság
Vízzel érintkezve a fényvédő krémek hatékonysága csökken. Azoknak, akik úsznak vagy aktívan tartózkodnak a szabadban, olyan fényvédőre van szükségük, amely megvédi őket ilyenkor. A “vízálló” és “izzadságálló” kifejezéseket már nem használják a fényvédő krémek leírására. A szabványos tesztek alapján a “vízálló” kifejezést használják azon fényvédő krémek leírására, amelyek 40 perc vízben töltött idő után is a megadott SPF-szinten maradnak hatékonyak. A “nagyon vízálló” címkével ellátott fényvédők azok, amelyek 80 perc úszás vagy erős izzadás után is hatékonyak maradnak.8,12 A fényvédőt úszás vagy izzadás után 40-80 perc elteltével, vagy törölközőszárítás után azonnal újra fel kell kenni.
A termék kiválasztása
Jelenleg 17 aktív fényvédő összetevő van az FDA által engedélyezett (1. TÁBLÁZAT). Amikor segítünk a betegeknek a megfelelő termék kiválasztásában, figyelembe kell venni az SPF-et, a széles spektrumú lefedettséget, a vízállóságot, a bőr érzékenységét és a kozmetikai szempontokat. A maximális védelem érdekében az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia (AAD) legalább 30-as SPF-fel rendelkező, széles spektrumú és vízálló fényvédő krémek használatát javasolja.11 A krémek száraz bőrre és arcra való használatra, míg a gélek a szőrös területekre alkalmasak.11
A nemkívánatos bőrreakciók ritkák és főként szubjektívek, a leggyakrabban jelentett panaszok a szúrás és az égés.13 A PABA (para-aminobenzoesav) és az oxibenzon a leggyakrabban kontakt dermatitiszhez társított összetevők. Az avobenzon, a szuliszobenzon, az oktinoxát és a padimát O esetében kevesebb a kapcsolódó jelentés, és mivel a szalicilátok, az ecamsule és a fizikai fényvédők nem hatolnak be a szarurétegbe, a fényérzékenység nem gyakori.13 A hajlamos bőrbetegségben, például ekcémában és fotodermatózisban szenvedő betegeket megfelelő tanácsadásban kell részesíteni.
A napvédő krémek megfelelő használata
A napvédő krémet minden ≥6 hónapos gyermek és felnőtt esetében használni kell. Az AAD életkortól és bőrtípustól függetlenül javasolja a fényvédő krémek napi, egész évben történő használatát. Tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres naptejhasználat csökkenti bizonyos bőrbetegségek és rákos megbetegedések előfordulását.5,14,15 <6 hónapos gyermekek esetében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a napozás elkerülését és megfelelő ruházat használatát ajánlja. Ha ez nem lehetséges, a szülők kis mennyiségű, széles spektrumú, vízálló, legalább 15-ös fényvédő faktorú fényvédő krémet kenhetnek kis területekre.16
Az ismeretek ellenére sokan nem védekeznek megfelelően az UV-sugarak ellen, különösen a tinédzserek és a fiatalabb felnőttek (18-29 évesek).1,17-19 Egy 10 000 tinédzsert vizsgáló tanulmányban 83% számolt be arról, hogy egy nyáron legalább egyszer leégett a nap, 36% pedig arról, hogy három vagy több alkalommal; a válaszadóknak csak egyharmada számolt be arról, hogy a legsúlyosabb leégés előtt használt naptejet.18
Nemcsak az emberek nem használnak naptejet, hanem azok sem alkalmazzák megfelelően, akik igen. Sokan túl vékonyan és ritkán kenik be magukat naptejjel.17 Ennek oka az lehet, hogy a legtöbb ember nem érti a naptej címkéjének terminológiáját és/vagy tévhiteket táplál a naptej használatával kapcsolatos fontos tényekkel kapcsolatban.20,21 Egy uncia naptej, azaz egy felespohárnyi mennyiség szükséges ahhoz, hogy a test szabadon lévő területeit megfelelően fedje; a legtöbb ember ennek a mennyiségnek csak a 25-50%-át használja.11,17 A mennyiséget a testméretekhez kell igazítani. Bőségesen és egyenletesen kell felvinni. Győződjön meg róla, hogy a betegek az arcukat, a fejbőrüket (ha kevés a hajuk), az ajkukat, a fülüket, az orrukat, a nyakukat, a kézfejüket és a lábfejüket is bekenik naptejjel. A fényvédő krémet legalább 15 perccel a napozás előtt kell felvinni, hogy a fényvédő krémnek legyen ideje a bőrhöz kötődni. Ahhoz, hogy a fényvédő krém hatásos maradjon, gyakran, ideális esetben 2 óránként, illetve úszás vagy erős izzadás után újra fel kell kenni.
A fényvédő krém használata mellett fontos emlékeztetni a betegeket más védőintézkedések alkalmazására is (lásd: Betegtájékoztatás).
Következtetés
A fényvédő krémek használata a napvédelem fontos eleme. Rendszeres és megfelelő használata az UV-sugárzásnak való kitettség következtében fellépő különböző bőrszövődmények és rákos megbetegedések kockázatának csökkenésével jár. A napvédelmet már fiatal korban el kell kezdeni; az élethosszig tartó napozás körülbelül 25%-a 18 éves kor előtt történik.6 A gyógyszerészeknek továbbra is fel kell világosítaniuk a betegeket a napvédő krémek megfelelő használatáról, hangsúlyozva a megfelelő mennyiséget és a gyakori ismételt használat szükségességét. Ezenkívül emlékeztetni kell a betegeket arra, hogy ne csak a fényvédő krém használatára hagyatkozzanak. A maximális védelem biztosításához más napvédő intézkedésekre is szükség van.
PATIENS INFORMÁCIÓK
Mi a napvédő krém?
A napvédő krémek olyan termékek, amelyek a felvitel után elnyelik, szétszórják és/vagy visszaverik az UV-sugárzást, hogy segítsenek megelőzni a nap káros UV-sugarainak károsodását.
Kinek van szüksége naptejre?
Minden 6 hónaposnál idősebb személynek, még azoknak is, akik csak beltérben dolgoznak, naponta kell használnia naptejet. A 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek kerülniük kell a napozást; napfénynek való kitettség esetén biztosítsanak számukra árnyékot és védőruházatot. Az ő bőrük nagyon érzékeny a napfényre és a fényvédő krémekben található vegyi anyagokra.
Mi az SPF?
Az SPF fényvédő faktor néven is ismert. Ez annak a mérőszáma, hogy egy fényvédő krém mennyire hatékony a leégés megelőzésében. Általában minél magasabb a szám, annál jobb a védelem. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy a >50-es SPF-számú termékek jobbak lennének.
Milyen típusú fényvédő krémet használjak?
Mindig széles spektrumú és vízálló fényvédő krémet válasszon, legalább 30-as SPF-fel.
Mennyi fényvédő krémet használjak?
– Naponta legalább 1 uncia (vagy egy felespohárnyi mennyiség) fényvédő krémet alkalmazzon, 15-30 perccel a napfénynek való kitettség előtt.
– 2 óránként, vagy hamarabb, ha úszott vagy izzadt, alkalmazza újra a fényvédő krémet. Jobb, ha túl sok naptejet használ, mintha túl keveset.
– Ne feledje, hogy ajkait is bekenje naptejjel – legalább 30-as fényvédő faktorú ajakbalzsamot használjon. Ne feledje továbbá, hogy az arcot, a fejbőrt (ha nincs túl sok haja), a füleket, az orrot, a nyakat, a kézfejet és a lábfejet is bekenje naptejjel.
Hogyan kell tárolni a naptejet?
A naptejet hűvös, száraz helyen kell tárolni. Eredeti erejét körülbelül 3 évig megőrzi, de a nem megfelelő tárolás megronthatja a terméket. Ha bármilyen változást észlel a színében és az állagában, vagy ha lejárt a szavatossági ideje, dobja ki a naptejet.
Hogyan védekezhetek még a nap ellen?
– Minimalizálja a napozás idejét délelőtt 10 és délután 4 óra között. Ekkor a legerősebb a napsugárzás.
– Viseljen napvédő ruházatot, beleértve a széles karimájú kalapot és az UV-blokkoló napszemüveget.
– Legyen óvatos víz, homok és hó közelében. Ezek a felületek visszaverhetik az UV-sugarakat.
– Ne használjon szoláriumot.
Sötét bőrűeknek kell-e napvédő krémet használniuk?
A szem- és bőrkárosodás veszélye miatt minden bőrtípusú embernek óvatosan kell bánnia a napfénnyel. A sötétebb bőrűek nagyobb mennyiségű UV-sugárzást is elviselhetnek anélkül, hogy leégnének, de ez nem jelenti azt, hogy ne használjanak fényvédő krémet. A bőrrák kockázata még mindig fennáll!
1. Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Napégés és napvédő magatartás a 18-29 éves felnőttek körében – Egyesült Államok, 2000-2010. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2012;61(18):317-322.
2. CDC. Napégés előfordulási gyakorisága felnőttek körében-Egyesült Államok, 1999, 2003 és 2004. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2007;56(21):524-528.
3. Wu S, Han J, Laden F, Qureshi AA. Hosszú távú ultraibolya sugárzás, egyéb lehetséges kockázati tényezők és a bőrrák kockázata: kohorszvizsgálat. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2014;23(6):1080-1089.
4. Holman DM, Berkowitz Z, Guy GP, et al. The association between demographic and behavioral characteristics and sunburn among U.S. adults-National Health Interview Survey, 2010. Prev Med. 2014;63:6-12.
5. Narayanan DL, Saladi RN, Fox JL. Ultraibolya sugárzás és bőrrák. Int J Dermatol. 2010;49(9):978-986.
6. Balk SJ; Council on Environmental Health; Section on Dermatology. Ultraibolya sugárzás: veszély a gyermekekre és serdülőkre. Pediatrics. 2011;127(3):e791-e817.
7. Jou PC, Feldman RJ, Tomecki KJ. UV-védelem és napvédő krémek: mit mondjunk a betegeknek. Cleve Clin J Med. 2012;79(6):427-436.
8. FDA. Kérdések és válaszok: FDA announces new requirements for over-the-counter (OTC) sunscreen products marketed in the U.S. June 23, 2011. www.fda.gov/Drugs/ResourcesForYou/Consumers/BuyingUsingMedicineSafely/UnderstandingOver-the-CounterMedicines/ucm258468.htm. Hozzáférés 2016. június 6.
9. FDA. Napégés elleni védőfaktor (SPF). www.fda.gov/aboutfda/centersoffices/officeofmedicalproductsandtobacco/cder/ucm106351.htm. Hozzáférés 2016. június 6.
10. Oaklander M. Ez az egyetlen napvédő cikk, amit el kell olvasnia. Time. 2015. június 17. http://time.com/3924609/sunscreen-spf-uva-uvb/. Hozzáférés: 2016. június 6.
11. Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia. Napvédő GYIK. www.aad.org/media/stats/prevention-and-care/sunscreen-faqs. Hozzáférés 2016. június 6.
12. FDA. Címkézés és hatékonysági vizsgálat: emberi felhasználásra szánt, vény nélkül kapható napvédő gyógyszerkészítmények – kisvállalkozások megfelelőségi útmutatója. 2012. december. www.fda.gov/Drugs/GuidanceComplianceRegulatoryInformation/Guidances/ucm330694.htm. Hozzáférés: 2016. június 6.
13. Sambandan DR, Ratner D. Napvédőszerek: áttekintés és frissítés. J Am Acad Dermatol. 2011;64(4):748-758.
14. Lautenschlager S, Wulf HC, Pittelkow MR. Fotoprotekció. Lancet. 2007;370(9586):528-537.
15. Green AC, Williams GM, Logan V, Strutton GM. Csökkent melanoma a rendszeres naptejhasználat után: randomizált vizsgálat nyomon követése. J Clin Oncol. 2011;29(3):257-263.
16. Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia. Nap- és vízbiztonsági tippek. May 3, 2016. www.aap.org/en-us/about-the-aap/aap-press-room/news-features-and-safety-tips/pages/sun-and-water-safety-tips.aspx. Hozzáférés 2016. június 6.
17. Neale R, Williams G, Green A. Alkalmazási szokások a napi naptejhasználatra randomizált résztvevők körében egy bőrrákmegelőzési vizsgálatban. Arch Dermatol. 2002;138(10):1319-1325.
18. Geller AC, Oliveria SA, Bishop M, et al. Study of health outcomes in school children: key challenges and lessons learned from the Framingham Schools’ Natural History of Nevi Study. J Sch Health. 2007;77(6):312-318.
19. Buller DB, Cokkinides V, Hall HI, et al. Prevalence of sunburn, sun protection, and indoor tanning behavioors among Americans: review from national surveys and case studies of 3 states. J Am Acad Dermatol. 2011;65(5):S114.e1-S114.e11.
20. Wang SQ, Dusza SW. A napvédőszerekkel kapcsolatos ismeretek felmérése: kísérleti felmérés. Br J Dermatol. 2009;161(suppl 3):28-32.
21. Kong BY, Sheu SL, Kundu RV. Az új fényvédő címkékkel kapcsolatos fogyasztói ismeretek felmérése. JAMA Dermatol. 2015;151(9):1028-1030.
22. FDA. Code of Federal Regulations 21. cím. Part 352. Vény nélkül kapható, emberi felhasználásra szánt napvédő gyógyszerkészítmények. April 1, 2015. www.accessdata.fda.gov/scripts/cdrh/cfdocs/cfCFR/CFRSearch.cfm?CFRPart=352&showFR=1. Hozzáférés 2016. június 6.
23. Baron ED, Kirkland EB, Domingo DS. Előrelépések a fényvédelemben. Dermatol Nurs. 2008;20(4):265-273.