A ko-kulturális elmélet bevezetése óta a “Laying the foundation for co-cultural communication theory: An inductive approach to studying “non-dominant” communication strategies and the factors that influence them” (1996) című munkájában Orbe két, az elméletet és annak alkalmazását ismertető művet, valamint számos tanulmányt publikált a különböző ko-kulturális csoportokon alapuló kommunikációs mintákról és stratégiákról.
Orbe “A co-cultural communication approach to intergroup relations” (1997) című munkájában áttekintést nyújt a co-cultural theory-ról, beleértve annak a folyamatnak a magyarázatát, amelynek során a co-cultural csoport tagjai stratégiailag különböző kommunikációs stílusokat választanak
Orbe (1998a) “Constructing co-cultural theory: an explication of culture, power, and communication”, bemutatja a ko-kulturális elmélet elméleti keretét, beleértve az elmélet kialakulását, a ko-kulturális kommunikációs folyamat tisztázását, valamint az elmélet alkalmazásának korlátait és jövőbeli irányait. Orbe (1998b) “A hagyományosan elnémított csoportok nézőpontjából (nézőpontjaiból): Explicating a co-cultural communication theoretical model”, amelyben három kommunikációs megközelítés metszéspontjain alapuló 9 ko-kulturális orientációt jelölt ki: Nem asszertív, asszertív és agresszív, 3 preferált eredménnyel: Orbe és C. M. Greer 2000-ben bemutatott egy tanulmányt: “A megélt tapasztalatok sokféleségének felismerése: The utility of co-cultural theory in communication and disabilities research” címmel a Central States Communication Association éves találkozóján, Detroitban. 2001-ben Heuman előadást tartott “Multiracial/ethnic identity: A co-cultural approach” címmel a Central States Communication Association éves találkozóján, Cincinnatiben. Ugyanezen a találkozón Dixon “Naming issues in the future of intercultural communication research: The contributions of Mark Orbe’s co-cultural theory”.
2004-ben Orbe a ko-kulturális elméletet használta alapként, hogy feltárja azokat a folyamatokat, amelyekkel a nyilvános párbeszéd elősegíthető a kulturális határokat átlépve. Orbe és Spellers (2005) ebben a könyvfejezetben reflektáltak a ko-kulturális elmélet eredetére a különböző kutatási területeik szemszögéből, valamint rámutattak a jövőbeli munkára vonatkozó következményekre.
Orbe & Lapinski (2007)közzétette a ko-kulturális elmélet két összetevőjének, a preferált eredménynek és a kommunikációs megközelítésnek az önbevallásos mérőeszköz tervezését, és két tanulmányból származó bizonyítékot szolgáltat a ko-kulturális elmélet skálák (C-CTS) konstruktív érvényességéről és megbízhatóságáról.
Ramirez-Sanchez (2008) megvizsgálja a ko-kulturális elmélet alkalmazásának lehetőségét olyan ko-kulturális csoportokra, amelyek egy nagyobb ko-kulturális kontextusban marginalizáltak, és “olyan komplex kulturális kontextust kínál, amelyre a ko-kulturális elmélet alkalmazható, és olyan kérdéseket generál, amelyek a ko-kulturális elmélet elemzési körének és következményeinek gazdagítására szolgálhatnak.”
2010-ben Camara és Orbe publikálta a “Analizáló stratégiai válaszok a diszkriminatív cselekményekre: A Co-Cultural Communicative Investigation” címmel a Journal of International and Intercultural Communication című folyóiratban. A két szerző Orbe (1998) 9 kommunikációs orientációból és 26 kommunikációs gyakorlatból álló ko-kulturális elméleti modelljét használta fel annak meghatározására, hogy a ko-kulturális csoport tagjai hogyan reagálnak a diszkriminációs cselekményekre. Két szerző kvalitatív tartalomelemzést használt a résztvevők történeteinek kódolásához. A tanulmány a jövőbeli kutatások irányait is eligazította. A 26 kommunikációs gyakorlat a következő:
gyakorlat | Rövid leírás | |
---|---|---|
A kontraszt elkerülése | A beszélgetés távol tartása a potenciálisan veszélyes vagy ellentmondásos témáktól. témakörökből | |
Kiterjedt felkészülés | Kiterjedt felkészülés a vitás témákról, mielőtt a domináns csoporttagokkal kapcsolatba kerülne | |
Túlkompenzálás | A diszkrimináció elkerülése a “szupersztárrá” válás nyílt kísérleteivel | |
Sztereotípiák manipulálása | A közös sztereotípiáknak való megfelelés. annak érdekében, hogy a domináns csoport tagjait személyes haszonszerzés céljából kihasználják | |
alkudozás | A domináns csoport tagjaival olyan alkut kötnek, amelyben mindkét fél beleegyezik abba, hogy figyelmen kívül hagyják a ko.kulturális különbségeket | |
Dissociálás | A sztereotípiák elkerülése a társcsoporton belül.csoportban | |
Tükrözés | A domináns csoporttaghoz hasonlóan viselkedni, hogy a társ-kulturális identitást elrejtsük | |
Stratégiai távolságtartás | A társ-kulturális identitás elkerülésével | |
Stratégiai távolságtartás | A társ-kulturális identitás elrejtésecsoporttagoktól, hogy egyénként érzékeljék őket | |
Szólás önmagukról | Részvétel olyan kommunikációban, amely lealacsonyító a többi ko-kulturális csoporttagra nézve | Megszegényítő kommunikációban való részvétel.kulturális csoport tagjait |
Láthatóság növelése | Titkosan fenntartani a ko-kulturális csoport tagjait | |
Titkosan fenntartani a kojelenlét fenntartása a domináns struktúrán belül | ||
Sztereotípiák eloszlatása | Sztereotípiák megkérdőjelezése azzal, hogy önmagunk vagyunk | |
Személyes kommunikáció | Hiteles interakció a domináns csoport tagjaival | |
Csoporton belüli hálózatépítés | Munka a társcsoport tagjaival | |
Csoporton belüli hálózatépítés | Munka a társcsoport tagjaival | |
.Csoport olyan ko-kulturális tagjaival, akiknek közös a filozófiája, meggyőződéseket és célokat | ||
Kapcsolattartók kihasználása | Munka olyan domináns csoporttagokkal, akiknek támogatásában megbízhatunk, útmutatás és segítség | |
Mások nevelése | A domináns csoport tagjainak nevelése a ko-kulturális normákra és értékekre | |
Konfrontáció | Agresszív módszerek alkalmazása, beleértve azokat is, amelyek mások jogait sérthetik, a saját hangjának érvényesítése érdekében | |
előnyszerzés | A ko-kulturális elnyomásról való beszéd a domináns csoporttagok provokálása érdekében | |
Kerülés | A domináns csoporttagok kerülése, különösen bizonyos tevékenységek vagy helyszínek, ahol az interakció valószínűsíthető | |
Gátak fenntartása | Szóbeli és nonverbális jelzések használata a domináns csoporttagoktól való távolságtartás érdekében | |
Erősségek példázása | Múltbeli teljesítmények népszerűsítése a társadalomban a ko-kulturális csoport tagjainak társadalomban betöltött szerepét | |
Sztereotípiák leküzdése | Ko-kulturális csoporttagok alkalmazásárasztereotípiák pozitív módon történő alkalmazása a domináns csoport tagjaira | |
Támadás | A domináns csoport tagjainak személyes támadása az önértékelésükkel szemben.koncepcióját | |
Mások szabotálása | A domináns csoporttagok azon képességének elvétele, hogy teljes mértékben elfogadják a domináns struktúrákban rejlő kiváltságaikat | |
A közös vonások hangsúlyozása | A domináns csoporttagokkal való közös pontok megtalálása, miközben a különbségeket lekicsinyli vagy figyelmen kívül hagyja | |
Pozitív arc kialakítása | Udvariasnak lenni, figyelmes és figyelmes a domináns csoporttagokkal szemben | |
Cenzúrázás | Nem mondunk semmit, amikor a domináns csoporttagok sértő vagy helytelen dolgokat mondanak a ko-kulturális csoporttagokról |
2012-ben Jungmi Jun, a Dél-Karolinai Egyetem Újságírás és Tömegkommunikáció Tanszékének adjunktusa publikálta “Why Are Asian Americans Silent? Asian Americans’ Negotiation Strategies for Communicative Discriminations” című könyvét a Journal of International and Intercultural Communication című folyóiratban. A szerző Orbe ko-kultúraelméleti modelljét használta fel két kérdés vizsgálatához. Az egyik, hogy milyen típusú faji diszkriminatív üzenetek célozzák meg az ázsiai amerikaiakat; a másik, hogy milyen kommunikációs megközelítéseket alkalmaznak az ázsiai amerikaiak ezen üzenetek megtárgyalására. A dolgozat tartalomelemzéssel kódolt 176 történetet, amelyeket egy online felmérésen keresztül nyertek. A kutatás megállapította, hogy az ázsiai amerikaiak hajlamosak nem asszertív megközelítéseket alkalmazni a faji alapon diszkriminatív üzenetekre való reagáláshoz olyan belső/környezeti tényezők miatt, mint az érzelmi sokk és megaláztatás, a megfelelő válaszok ismeretének hiánya, a társak nyomása és a stratégiai szándék.