Larry E. Robinson, Ph.D. és Stuart Reeves, Ph.D., ARCS, tudományos ügyek
Bevezetés
Az immunrendszer kulcsfontosságú az emberi egészség szempontjából, és a definíció szerint “az a testi rendszer, amely védi a szervezetet az idegen anyagoktól, sejtektől és szövetektől…”. Ha az immunrendszer nincs egyensúlyban, akkor nemcsak hogy nem képes megvédeni a szervezetet, hanem akár meg is támadhatja azt, összetévesztve a “saját” sejteket a behatoló kórokozókkal, ami olyan legyengítő autoimmun betegségekhez vezet, mint a lupusz és a reumás ízületi gyulladás. Allergia akkor alakulhat ki, ha az immunrendszer egy ártalmatlan részecskét (például a virágport) összetéveszt egy betolakodó parazitával. Ezenkívül az évekig tartó krónikus, alacsony szintű gyulladás, amely szintén az immunrendszer kiegyensúlyozatlanságát jelzi, hozzájárulhat olyan betegségek kialakulásához, mint a rák és a szív- és érrendszeri betegségek. Az immunrendszer nagyon érzékeny a normális élet stresszhatásaira is; az utazás, a személyes problémák, a megerőltető testmozgás és az étrend megváltozása mind egyensúlytalanságot okozhat az immunrendszerben, és hatással lehet az általános egészségi állapotra.
Az immunrendszert általában úgy írják le, hogy két részből áll: a veleszületett és az adaptív immunválaszból. A veleszületett rendszer a primitívebb (evolúciós szempontból azonban meglehetősen összetett és kifinomult) és kevésbé specifikus. Ez a szervezet első védelmi vonala az idegen anyagokkal szemben, amelyek betegséghez vezethetnek.
A csak a gerincesekben megtalálható adaptív rendszer sokkal specifikusabb, késleltetett válasz, és a veleszületett rendszer fellépését igényli a beindulásához. Bár különállónak tekintik, mindkettő kritikus és összetett kölcsönhatásban van egymással. A két válasz kezdetleges megértése segít megmagyarázni és még inkább alátámasztani az immunrendszer egyensúlyának fontosságát.
A veleszületett immunválaszok
A veleszületett rendszer sok részből áll. Ide tartoznak a fertőzésekkel szembeni fizikai gátak, mint például a bőr és a nyálkahártyák. Ezen kívül vannak kémiai gátak, mint például a savas környezet, amely elpusztítja a sejteket vagy megakadályozza növekedésüket, és enzimek, mint például a könnyben található lizozim, amelyek elpusztítják a baktériumsejteket. A komplementrendszer, amely a szérumfehérjék egy csoportja, szintén fontos része a veleszületett immunitásnak, amely közvetlenül elpusztíthatja a kórokozókat (lízis) vagy megjelölheti őket (opsonizáció), hogy később bizonyos immunsejtek elpusztítsák (fagocitózis). Ezek az immunsejtek, az úgynevezett fagociták szintén szerves részét képezik a veleszületett válasznak, amely a kórokozók internalizálásával és elpusztításával hat. Fontos, hogy ugyanezek a sejtek képesek citokineknek és kemokineknek nevezett kémiai jelzőfehérjéket is termelni, amelyek fontos hatással vannak mind a veleszületett, mind az adaptív rendszerre.
A természetes ölősejtek (NK) a veleszületett rendszer másik fontos része. Ezek a sejtek képesek hatékonyan megcélozni és elpusztítani a vírusfertőzött sejteket, valamint a tumorsejteket. A veleszületett rendszer kollektív válasza gyulladást okoz a fertőzés helyén. Ez egy példa a “jó” gyulladásra, amely elősegíti a fagociták és az NK-sejtek aktiválódását (fokozza a kórokozók elpusztítására való képességüket), és a fertőzés helyére szállítja őket. A veleszületett rendszer a leírtaknál sokkal kiterjedtebb és bonyolultabb, de a fentiekből kiderül, hogyan működik a veleszületett rendszer.
Adaptív immunválaszok
Az adaptív válasz késleltetett válasz, és aktiválása a veleszületett rendszertől függ. Bár kezdetben késleltetett válasz, az adaptív rendszer rendelkezik memóriával, és amikor a szervezet másodszor is ki van téve ugyanannak a kórokozónak, a válasz szinte azonnali. Az adaptív válasz fő sejtjei a T-limfociták és a B-limfociták. A legtöbb T-sejt vagy citotoxikus T-limfocita (CTL) vagy T-segítő sejt (TH-sejt). A CTL-ek képesek felismerni a vírusfertőzött sejteket és elpusztítani azokat. A TH-sejtek az immunrendszer más sejtjeinek aktiválására szolgálnak citokinek termelésével. Ezek elősegíthetik a gyulladásos választ (támogatva a veleszületett immunitást), és a B-sejtek aktiválásával az adaptív választ is támogathatják.
Meg kell jegyezni, hogy a TH-sejteknek különböző alcsoportjai vannak, besorolásuk a szekretált citokinek típusától függ. A főbb alcsoportok közé tartoznak a TH1 sejtek, a TH2 sejtek és a TREG sejtek. Ha például a TH1 sejtek dominálnak, a szervezet jobban tud védekezni a baktériumok és vírusok ellen, ha pedig a TH2 sejtek dominálnak, a sejtek jobban tudnak védekezni a parazita és nyálkahártya fertőzések ellen. A kiegyensúlyozott immunrendszer felismeri az immunrendszeri kihívást, és megfelelő választ ad rá.
A B sejtek antitesteket (immunglobulinokat) termelnek. Ezek olyan fehérjék, amelyek nagyon specifikusak egy adott antigénre (molekula vagy molekula része). Amikor az antitest megköti a kórokozón lévő antigént, a kórokozó elpusztítható. Ahhoz, hogy hatásos legyen, a T- és B-sejteknek először kölcsönhatásba kell lépniük a specifikus antigénnel. A B-sejtek által kifejezett antitesteknek több típusa létezik. A termelt antitest típusát a citokinek befolyásolják.
Immun egyensúly
Az alulműködő vagy legyengült immunrendszer fokozott fertőzés- és betegségérzékenységnek teszi ki a szervezetet. Sok minden gyengítheti az immunrendszert, többek között a mindennapi fizikai vagy érzelmi stressz (Segerstrom és Miller, 2004). A vírusos eredetű megfázás során másodlagos bakteriális fertőzések is lehetségesek, mivel az immunrendszert bizonyos vírusok veszélyeztethetik. A biológiai ágensek a T-segítő sejtek (más néven CD4-sejtek) elpusztításával károsíthatják az immunrendszert. Az UV-fény elnyomhatja az immunrendszert, ami a rákos megbetegedésekre való nagyobb fogékonyságot eredményez (Moodycliffe és mtsai., 2000).
Immunerősítőként számos gyógyszert és táplálékkiegészítőt fejlesztettek ki és árulnak. Általánosságban úgy vélik, hogy az immunrendszernek nem szabad állandóan olyan stimulált állapotban maradnia, mint amilyen a hosszan tartó, napi használat során kialakulna. Az “immunegyensúly elérésének” szükségességét tárgyalva Percival és Milner egy nemrégiben megjelent tanulmányában kijelentette: “A rák kockázatának csökkentése a túlzott étrendkiegészítő-használattal rossz következményekkel járhat. Így elképzelhető, hogy míg a rák kockázatát csökkenthetjük, más betegségek kockázatát növelhetjük; például a túlstimulált T-sejtek fokozhatják a gyulladásos bélbetegséggel járó patológiát” (Percival és Milner, 2005). Logikusan ez az aggodalom kiterjedhet az allergiában, autoimmun és egyéb gyulladásos betegségekben szenvedőkre is.
Az immunegyensúlyi egyenlet másik oldala a túlműködő vagy túlreagáló immunrendszer. Az autoimmun betegségben, gyulladásos betegségben és allergiában szenvedők számára előnyös lehet a túlzottan aktív immunválasz elnyomása. A diszfunkcionális (túlműködő) immunrendszer allergiát eredményezhet azáltal, hogy ártalmatlan környezeti anyagokat, például a pollent összetéveszti egy támadó parazitával. Ebben az esetben a stimulált TH2 válasz hatására a B-sejtek fokozhatják az ellenanyagtermelést (IgE) és allergiás reakciót okozhatnak a hízósejtekkel, bazofilokkal és eozinofilokkal való kölcsönhatás révén, amelyek viszont hisztamint szabadítanak fel, ami az allergiás reakciót (és a vény nélkül kapható antihisztamin készítmények szükségességét) okozza.
Miért válhat az immunrendszer túlműködővé és okozhat allergiát? Az egyik széles körben elfogadott elmélet az úgynevezett “higiénia hipotézis”. Ez alapvetően azt állítja, hogy a mai tiszta környezetben felnövő emberek nincsenek kitéve olyan mikroorganizmusoknak, mint a korábbi évtizedekben (és a harmadik világ országaiban, ahol az allergiák sokkal ritkábbak, még mindig). Ezért az immunrendszerük nem edződött meg megfelelően, ami lehetővé teszi, hogy felnőttként nem megfelelő ingerületet kapjanak. Ahogy egy nemrégiben megjelent cikk megállapítja: “A robusztus gyulladásgátló szabályozó hálózat indukciója a tartós immunrendszeri kihívás által egységes magyarázatot kínál számos fertőzés és allergiás rendellenesség megfigyelt fordított összefüggésére.” (Yazdanbakhsh és mtsai., 2002)
Sokkal rosszabb, ha egy diszfunkcionális immunrendszer a “saját” sejteket idegen sejtekként ismeri fel, és támadást indít. Ez autoimmun betegséget eredményezne. Az autoimmun betegségeket, amelyeket néha gyulladásos betegségeknek is neveznek, szintén az egyensúlyából kibillent, túlműködő immunrendszer okozza. Amikor például az immunrendszer megtámadja a szervezet ízületeit, az eredmény a reumás ízületi gyulladás (RA). Az immunszuppresszáns gyógyszerek az RA szokásos kezelési módszerei, de nemkívánatos mellékhatásokat okozhatnak. A gyulladáscsökkentő szteroidokat gyakran írják fel olyan betegségek kezelésére, mint az asztma, az ízületi gyulladás és a pikkelysömör.
A kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása sajnos olyan szövődményeket okoz, mint a szürkehályog, a súlygyarapodás, a koleszterinszint emelkedése és a csontok törékenysége. Még a súlyos allergiák is igényelhetnek hosszú távú kezelést intranazális kortikoszteroidokkal, bár a lehetséges szövődmények és azok súlyossága nem olyan jelentős.
Ezért az immunrendszer kiegyensúlyozására van szükség; nem pedig annak fokozására vagy elnyomására. A természetes termékeknek van esélyük az egészséges egyéneknél az egyensúly fenntartására. Sajnos szinte minden természetes termékkel kapcsolatos állítások és kutatások csak az immunrendszer erősítésére összpontosítanak.
Az Embria Health Sciences, LLC által gyártott teljesen természetes termék, az EpiCor klinikailag bizonyítottan kiegyensúlyozza az immunrendszer válaszát. Számos közzétett tanulmány bizonyítja az EpiCor azon képességét, hogy segít az egészséges immunrendszer egyensúlyban tartásában. Két randomizált, kettős vak, placebokontrollált humán klinikai vizsgálatban az EpiCor csökkentette a megfázás és az influenza tüneteinek előfordulását és időtartamát (Moyad et al., 2008 és Moyad et al., 2010). Az egyensúlyt bizonyítandó, ugyanez a termék egy későbbi randomizált, kettős vak, placebóval kontrollált vizsgálatban kimutatta, hogy a szezonális allergiával kapcsolatos bizonyos tüneteket is csökkentette (Moyad et al, 2009). Végül az EpiCorról kimutatták, hogy két jól bevált állatmodellben csökkenti a gyulladást (Evans et al, 2012). Ezért, mivel az EpiCor bizonyítottan egyszerre támogatja az immunvédelmet és csökkenti a nem megfelelő immunválaszokat (beleértve a túlzott gyulladást), azt mondhatjuk, hogy valódi immunrendszer-kiegyensúlyozó termék.
Összefoglalva, az immunrendszer egyensúlyban tartása kulcsfontosságú az egészség megőrzéséhez. Az immunrendszer nagyon összetett, és ügyelni kell arra, hogy egyensúlyban maradjon. Ideális esetben az embernek egészséges életmódot kell folytatnia. Zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonafélékben gazdag, vörös húsban és feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend legyen a cél. Ezt kombinálni kell rendszeres testmozgással, a stressz csökkentésével, és azok számára, akik nem rendelkeznek optimális étrenddel, táplálékkiegészítéssel, beleértve a multivitaminokat és az EpiCort.
Moodycliffe, A.M., Nghiem, D., Clydesdale, G., and Ullrich, S.E. (2000), Immune suppression and skin cancer development: Regulation by NKT cells, nature immunology, v. 1, p. 521-525
Percival, S.S. és Milner, J.A. (2005), Opportunities for research in immunonutrition, Journal of Nutrition, v. 135, p. 2921S-2923S
Segerstrom, S.C. és Miller, G.E. (2004), Psychological stress and the human immune system: A meta-analytic study of 30 years of inquiry, Psychological Bulletin , v. 130, n. 4, p. 601-630
Yazdanbakhsh, M., Kremsner, P.G., and van Ree, R. (2002), Allergy, parasites, and the hygiene hypothesis, Science, v. 296, n. 5567, p. 490-494
Moyad, M.A., Robinson, L.E., Kittelsrud, J.M., Reeves, S.G., Weaver, S.E., Guzman, A.I., and Bubak, M.E. (2009), Immunogenic yeast-based fermentation product reduces allergic rhinitis-induced nasal congestion: A randomized, double-blind, placebo-controlled trial, Advances in Therapy, v. 26, p. 795-804
Moyad, M.A., Robinson, L.E., Zawada, Jr. E.T., Kittelsrud, J.M., Chen, D.G., Reeves, S.G., and Weaver, S.E., Effects of a modified yeast supplement on cold/flu symptoms, (2008), Journal of Urologic Nursing, v. 28, p. 50-55
Moyad, M.A., Robinson, L.E., Zawada, Jr, E.T., Kittelsrud, J.M., Chen, D.G., Reeves, S.G. és Weaver, S.E. (2010), Immunogenic yeast-based fermentate for cold/flu-like symptoms in non-vaccinated individuals, Journal of Alternative and Complementary Medicine, v. 16, p. 213-218
Evans, M., Reeves, S.G. és Robinson, L.E. (2012) A dried yeast fermentate prevents and reduces inflammation in two separate experimental immune models, Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine, v. 2012 , Article ID 973041
.