A melanómát általában en bloc sebészi kimetszéssel kezelik, adjuváns terápiával, mint például: mitomicin C, sugárkezelés, lokális kemoterápia. Több mint 50%-ban helyi tumorrecidíva alakul ki, 20%-ban orbitális exenterációra van szükség, 20-30%-ban pedig fatális metasztázisok alakulnak ki.
Evidence base
Damato B, Coupland SE. A kötőhártya melanoma kezelése. Expert Rev Anticancer Ther 2009;9:1227-1239
Harooni H, Schoenfield LR, Singh AD. A kötőhártya melanocytás daganatainak aktuális értékelése: osztályozás és kezelés. Future Oncol. 2011;7(3):435-46
Larsen AC. Kötőhártya malignus melanoma Dániában: epidemiológia, kezelés és prognózis, különös tekintettel a tumorgenezisre és a genetikai profilra. Acta Ophthalmol. 2016;94 Thesis 1:1-27
Levecq L, De Potter P, Jamart J. Conjunctival Nevi, Clinical Features and Therapeutic Outcomes. Ophthalmology 2010;117:35-40
Rivolta C, Royer-Bertrand B, Rimoldi D et al. UV light signature in conjunctival melanoma; nem csak a bőrt kell védeni a napsugárzástól. Journal of Human Genetics. 2016;61:361-2
Sayed-Ahmed I, Murillo JC, Monsalve P et al. Blue Nevi of the Ocular Surface. Ophthalmology. 2018;March(Epub ahead of print)
Lay Summary
A kötőhártya (a szem fehérje feletti átlátszó bőr) néha barna elszíneződést mutat. Ezt az ok szerint osztályozzák:
Hypermelanosis: a melanociták (a test sötét pigmentet, melanint termelő sejtjei) túltermelődnek. Ez lehet normális jellegzetesség , vagy okozhatja betegség a szervezet más részén.
Primer szerzett melanózis: szokatlanul nagyszámú melanocita alakul ki. Ez ritka a sötét bőrű fajokban, és inkább az idősebb, fehér bőrű embereket érinti.
Kongenitális melanocitózis: hasonló, kivéve, hogy születéstől fogva jelen van.
A naevus, azaz a kötőhártyán lévő barna folt, jelen lehet születéstől fogva, vagy később is kialakulhat. Ez a leggyakoribb a kötőhártya pigmentált elváltozásai közül. Általában nem növekszik vagy terjed.
Néha a naevus invazív melanomává, más néven rosszindulatú melanomává alakul át, amely a test más részeire is átterjedhet. Ez különösen a világos bőrű embereket érinti, és csak nagyon ritkán fordul elő sötét bőrűeknél.
Léteznek olyan nem gyakori általános betegségek is, amelyek a kötőhártya elszíneződését okozhatják. Egyes vényköteles gyógyszerek is okozhatnak hasonló hatást.
A pigmentált elváltozás jellegétől függően az optikusok maguk is figyelemmel kísérhetik az állapotot, vagy rutinszerűen vagy sürgősen szemészhez irányíthatják. Az enyhe etnikai melanózist nem kell beutalni.
A szemészorvos vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a betegnek milyen állapota van. A melanómát általában műtéttel és kiegészítő gyógyszeres kezeléssel kezelik. Gondos nyomon követés szükséges.
A kötőhártya pigmentált elváltozásai
Version 8
A keresés dátuma 14.04.18
A felülvizsgálat dátuma 31.05.18
A közzététel dátuma 16.10.18
A felülvizsgálat dátuma 13.04.20
További klinikai kezelési útmutatók megtekintése