A gyémántnyaklánc-ügy, más néven a nyaklánc-ügy, XVI. Lajos udvarában 1785-ben kirobbant botrány, amely lejáratta a francia monarchiát a francia forradalom előestéjén. Az ügy egy kalandorlány, de La Motte grófnő intrikájaként kezdődött, aki – állítólag Marie-Antoinette királynő számára, de valójában saját maga és társai számára – egy 1 600 000 livre értékű gyémántnyakláncot szerzett. A nyaklánc a Boehmer és Bassenge párizsi ékszerészcég tulajdona volt, akik sikertelenül próbálták eladni, először XV. Lajosnak, szeretője, Madame du Barry ajándékaként, majd XVI. Lajosnak a királynő számára.
Jebulon
A grófnő cselszövésében részt vett a tekintélyes de Rohan bíboros, strasbourgi püspök, aki 1772 és 1774 között bécsi francia nagykövetként kivívta a királynő anyjának, Mária Terézia császárnőnek az ellenszenvét, és aki később magának Marie-Antoinette-nek az ellenségeskedését is kivívta; a francia udvarban mindenképpen vissza akarta szerezni a kegyeit.
La Motte grófnő azt javasolta a bíborosnak, hogy a királynő titokban szeretné megszerezni a nyakláncot, és kész lenne az udvari hivatalos megbékélésre, ha az ékszerészekkel folytatott tárgyalásokkal megkönnyítené a vásárlást. Miután a bíboros elolvasta az állítólag a királynőtől származó hamisított leveleket, és a versailles-i kertekben egy királynőnek álcázott prostituálttal folytatott rövid éjszakai beszélgetést követően szerződést kötött az ékszerészekkel, hogy a nyaklánc részletekben történő kifizetése érdekében zálogba adja hitelét. A csalásra azonban akkor derült fény, amikor a bíboros nem tudta teljes egészében felvenni az első részletet, és az ékszerészek közvetlenül a királynőhöz fordultak. A csalás leleplezésével kiderült, hogy a nyakláncot, amelyről a bíboros azt hitte, hogy a királynő birtokában van, felbontották és Londonban eladták.
Ahelyett, hogy eltitkolta volna az intrikát, XVI. Lajos letartóztatta a bíborost és a Bastille-ba záratta. A bíborost állítólagos bűntársaival együtt a párizsi parlament előtt állították bíróság elé. Bár végül felmentették a nyaklánc csalárd módon való megszerzésének vádja alól (1786. május 31.), megfosztották minden hivatalától, és az auvergne-i La Chaise-Dieu apátságba száműzték. La Motte grófnőt korbácsolásra, megbélyegzésre és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a párizsi Salpêtrière börtönben. Később Angliába szökött, és ott botrányos, a királynőt becsmérlő Mémoires-t publikált.
Noha Marie-Antoinette vétlen volt, a botrány megerősítette a kortársak hitét erkölcsi lazaságában és könnyelműségében. A bíboros önkényes letartóztatása, a bíráira gyakorolt nyomás és végső kegyvesztettsége elmélyítette a király gyengeségéről és kormányának autokratikus jellegéről kialakult benyomást. Az incidens egyike volt azon tényezőknek, amelyek az ancien régime felbomlásához és ezáltal a francia forradalomhoz vezettek.
A gyémántnyaklánc-ügyet az irodalom és a filmek is újra elmesélték.
A gyémántnyaklánc-ügyet az irodalom és a filmek is újra elmesélték.